Töröcskei: Borzasztóan tisztelem Orbán Viktort

Töröcskei István Széchenyi Bank vezetője bankár
Vágólapra másolva!
Újabb oligarchának nevezett figura látszik kidőlni a Fidesz hátországában: Simicska Lajos után Töröcskei István pozíciói is jelentősen meggyengültek az elmúlt hónapokban. A bankjába tavaly szállt be a magyar állam, az idén pedig már végelszámolás is indult ellene – bár ő még igyekszik megmenteni a pénzintézetet, szakértők szerint ezzel már elkésett. Az NGM államtitkára nem tartja felelősnek az egyébként kisebbségi tulajdonos magyar államot, és arról is beszélt, hogy összesen 12 milliárd forint lesz a bank szanálása – ennyit buknak az adófizetők Töröcskei bankján.
Vágólapra másolva!

A magyar állam, noha nem felelős, kártalanítja a végelszámolás alá vont Széchenyi Kereskedelmi Banknak azon betéteseit, akiknek a banknál elhelyezett pénze meghaladja az OBA által garantált összeget, mondta Orbán Gábor. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MTI-nek azt mondta, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap 30 millió forintig áll helyt az arra jogosultak esetében, és az állam az e fölötti rész 49 százalékát téríti meg a Széchenyi Bankban meglévő tulajdoni hányadának megfelelően. Összesen 3,7 milliárd forintot fognak kifizetni nagyjából száz betétesnek, előreláthatólag január közepéig.

12 milliárd forint, ezer magánszemély

A betétbiztosítás jellemzően a magánszemélyek, illetve a kis- és közepes vállalkozások betétjeit védi. Az OBA összesen mintegy 12 milliárd forintot fog fizetni az arra jogosultaknak (korábban 13,957 milliárd forintról volt szó). Töröcskei István bankjánál a kártalanítás 1338 ügyfelet érint, közülük 1033 (77 százalék) magánszemély.

„Soha nem lehet örökre elszúrni valamit”

„A csendes menedzser. Az örök második. A nagyok mellett a háttérben halkan meghúzódó szürke ügyintéző. A legnagyobb magyar hivatalnokoligarcha, mindig éppen ott, ahol a szervezetnek szüksége van rá” – így jellemezte Töröcskei Istvánt tavaly áprilisi összeállításában az Átlátszó.hu. Azóta nagyot fordult a világ, és a korábban kikerülhetetlennek hitt vállalkozó a háttérbe szorulhat.

„Soha nem lehet örökre elszúrni valamit” – vallotta mintegy életfilozófiaként korábban az Origónak adott interjúban. Ez három éve volt, most úgy tűnik, hogy vége a Simicska Lajossal baráti kapcsolatban álló bankár nyerő szériájának. Miközben a vagyona is apad, megvált a jobboldali médiaportfóliójától, bedőlt a takarékszövetkezete és a bankja, ráadásul távozik az Államadósság-kezelő Központ, az ÁKK éléről is.

Csak pechje van, vagy politikai érdekek miatt gyengült a pozíciója a Fidesz hátországában? Fotó: Origo

Mi történt a Széchenyi Bankkal?

Két ok miatt vették meg 2009-ben a Széchenyi Hitelszövetkezetet, majd alapították meg 2010-ben a Széchenyi Bankot, mondta Töröcskei István egy háttérbeszélgetésen. Az egyik, hogy „az extraprofit ideje lejárt” (azaz a külföldi bankok visszább veszik majd tevékenységüket, és ezt ők pótolták volna), a másik pedig, hogy a hitelszövetkezeteknek szükségük volt egy központi bankra. Az elsődleges céljuk az volt, hogy a vidéki kis- és középvállalkozások bankja legyenek, de szó volt egy olyan hitelszövetkezet létrehozásáról is, amelyben a cigányságot fogták volna össze – a bankvezér szerint így a romák sem lettek volna rákényszerülve az uzsorára.

Az állam 2013-ban szállt be a bankba Forrás: MTI/Mohai Balázs

A Széchenyi Bank az elmúlt években rekordmértékű növekedést tudhatott maga mögött, az állam pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül 49 százalékos tulajdoni hányadot is szerzett benne.

Simicska is érdeklődött

Szűk egy éve még arról szóltak a hírek, hogy a Raiffeisen magyarországi leányvállalatát is bekebeleznék Töröcskeiék. A bankvezér szerint a Raiffeisen-projekt azon dőlt meg, hogy a megegyezés előtt egy nappal kiszivárogtak a tárgyalás részletei, nevezetesen, hogy 1 euróért akarták megvenni a bankot.

Korábban Simicska Lajost (nadrágtartóban) is érdekelte a bank Fotó: Bielik István - Origo

A Széchenyi Bankba egy másik magyar nagytőkés, Simicska Lajos is beszállt volna korábban, erősítette meg az Origo értesüléseit Töröcskei. Azt azonban már nem árulta el, hogy a bank kereste-e meg Simicskát, vagy fordítva történt. Mindenesetre a tárgyalások, egyeztetések végül „elhaltak”.

Tavaly még rendben volt

Annak ellenére, hogy sokan kifejezetten kormányközelinek gondolták Töröcskei Istvánt, ő is meglepődött a hitelszövetkezeti rendszer átalakításán. Ezért, bár üzleti tervüket úgy adták be, hogy integrálják a hitelszövetkezeteket, ez végül – a szövetkezeti törvény miatt – nem valósulhatott meg. Miután az állam 2013 júniusában beszállt a bankba, a jegyzett tőkéje 3 milliárd forinttal emelkedett. Mindenesetre az NGM bő egy éve még mindent rendben talált a banknál.

Nem tényező

A Széchenyi Bank mérlegfőösszege 2013 végén 51,6 milliárd forint volt, ez alapján egyszerűen nem is tényező a hazai bankszektorban – a jegybank honlapja szerint a piaci részesedése a hitelintézeti szektorban mindössze 1,4 ezreléknyi. Összehasonlításképpen az államosított MKB Bank mérlegfőösszege 1894,99 milliárd forint volt 2013 végén.

Töröcskei István úgy emlékszik, hogy az állami tőkeemelés előtt sokkal nagyobb összegekkel hitegették: szóbeli megállapodás volt arra vonatkozóan, hogy a Széchenyi Bank 50 milliárd forintot kap. „Az ÁKK-t mikor elvállaltam, hosszú lejáratú hitelről volt szó, melyet végül nem kaptunk meg” – fogalmazott a bank alapítója.

Döntött az MNB

A Magyar Nemzeti Bank december 5-én visszavonta a tevékenységi engedélyt, és elrendelte a bank végelszámolását, mert a jegybank szerint az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. Az MNB felügyeleti biztosokat rendelt ki a bankhoz.

„Jó viszonyban voltunk”

Töröcskei az MNB elnökéről, Matolcsy Györgyről azt mondta: „amíg miniszter volt, kifejezetten jó viszonyban voltunk”. Szerinte jó kérdés, hogy jelenlegi kapcsolatuk befolyásolta-e a Széchenyi Banknál történeteket. Nem tudja, hogy mi miatt alakulhatott volna ki sértődés, mert szerinte személyes összeütközésük nem volt.

A bankvezér azt mondta, a végelszámolás pontos okairól azóta sem kapott indoklást. Ezzel kapcsolatban megkerestük az MNB-t is, ahol kérdésünkre elmondták, hogy a Széchenyi Bankot érintő valamennyi határozat, döntés és közlemény megtalálható az MNB honlapján.

Töröcskei tanácstalan

Annak ellenére, hogy a Széchenyi Bankot sokan Töröcskei Istvánnal azonosítják, a bankvezér többször is hangsúlyozta, hogy ő „csak tulajdonos”, vagy, hogy nem ő vett részt bizonyos tárgyalásokon. „Abszolút tanácstalan vagyok, hogy mi van velem. Politikai ambícióim nincsenek, és nem is voltak” – fogalmazott Töröcskei István, majd hozzátette, „nem tudja, miért kell őt támadni”.

Még mentené a bankját

Töröcskei még nem tett le arról, hogy megmenti a bankját: azt állítja, hogy jelenleg is több befektetővel tárgyalnak. Olyannyira komolyan gondolja a bankmentést, hogy ha ez csak úgy valósulhat meg, hogy neki távoznia kell, akkor – reális feltételek mellett – ezt is elfogadná. Egyelőre azonban még megpróbálnak pénzt szerezni: orosz, amerikai, ír és svéd, valamint bécsi érdekeltségű befektetőkkel is tárgyalnak. Töröcskei István szerint egy orosz befektetővel korábban sikerült megállapodni, de az ukrán válság miatt a pénzek nem jöttek. Az oroszok egy magyar vállalkozáson keresztül adtak volna hosszú lejáratú hitelt Töröcskei cégének, a T&T-nek, amely tőkeemeléssel 75 százalékra növelte volna tulajdonrészét a bankban. Töröcskei szerint az orosz forrásbevonás mintegy 9 milliárd forintot tett volna ki – de ebben a történetben sok a „volna”.

Töröcskei szerint vannak érdeklődő befektetők Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Legkomolyabb érdeklődőnek az ír–svéd vonal tűnik, a Prifan Europe Limited, hiszen az orosz–izraeli hátterű Alfa Bank 25 millió eurós (7,5 milliárd forint) bankgaranciát is adna hozzá. Töröcskei István szerint már az NGM-mel is tárgyaltak, és „január 7-én jönnek vissza”.

Töröcskeiék elkéstek?

Pénzpiaci szakértők szerint azonban Töröcskei István túlságosan is optimistán látja a bankja túlélési esélyeit. A bankfelügyeleti folyamatokra rálátó forrásunk szerint „innen már nincsen visszaút”, mert a végelszámolás nem fordítható vissza. Ez ugyanis már egy válságkezelő szituáció – például kártalanítják a betéteseket –, amelynek a végén a cég megszűnik.

Már hiába hoznának befektetőket? Fotó: Origo

A szakértők szerint Töröcskeiék elkéstek a befektetők keresésével, a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. meg fog szűnni. Új bank alapítása esetén pedig ismét ki kellene kérni a különböző engedélyeket, licenceket, de az már egy másik történet lehet.

Rengeteg pénzt vehettek ki

A jegybank december 4-től – egy nappal a végelszámolás elrendelése előtt – az eddigi 5 millióról ügyfelenként 30,68 millió forintra emelte a hitelintézet által kifizethető betétek és más visszafizetendő források maximális mértékét. Az MNB ugyanakkor betétkifizetési tilalmat rendelt el a hitelintézet tulajdonosai, így Töröcskei István számára is. A döntés Töröcskei szerint nagyban befolyásolta a likviditást, miközben „alapvetően nem szorult volna rá erre” a bank.

A jegybank pénze

A Széchenyi Banknál is lehetett jelentkezni a növekedési hitelprogramra. Ennek keretében a kereskedelmi bankok a jegybanktól kamatmentesen kapott pénzt továbbhitelezik maximum 2,5 százalékos kamatfelárral az arra jogosult cégeknek. Töröcskei István bankja 14 milliárd forintos lehívható refinanszírozási keretet szerzett, ebből több mint 12 milliárdot folyósított is az ügyfeleinek. Jelen állás szerint ezt a hitelállományt most az MNB fogja menedzselni, mondta kérdésünkre Sándorfi Balázs. A Bankmonitor ügyvezetője szerint a működőképes hitelállomány egy másik kereskedelmi bankhoz kerülhet, a fennálló követelések állományának átvételével. Abban az esetben, ha az adósok nem fizetik vissza a hitelt, annak a bank csődjétől függetlenül továbbra is jogkövetkezménye van.

A Népszabadság értesülése szerint Princz Gábor cége is a Széchenyi Bank egyik ügyfele. A lap szerint az egykori Postabank volt első emberének érdekeltsége a Tesco áruházláncnak fejleszt csekkbefizető automatákat. Cégiratokra hivatkozva azt írták, hogy 1,1 milliárd forint hitelt (a jegybank növekedési hitelprogramjának keretében) vettek fel a részben állami banktól. Ez azért is érdekes, mert az állam a Széchenyi Bankon keresztül gyakorlatilag saját magának – a Magyar Postának – teremtene konkurenciát.

Lemondott az ÁKK éléről

December 8-án Töröcskei István lemondott az ÁKK éléről. Azt mondta: „úgy látta fairnek”, mivel az új szövetkezeti törvény nem teszi lehetővé, hogy hitelnyújtással mentsék meg a hitelszövetkezetet. A vezérigazgatói pozícióról való lemondását beadta az NGM-nek, az állam azonban még nem hozott döntést róla. „Ha ez a kormányt segíti, lemondok” – fogalmazott.

Milliárdok

Töröcskei István nem csak a bankjával bukott az elmúlt hónapokban: több cége is igen rosszul teljesít, teljesített, és néhány, az érdekeltségébe tartozó vállalkozás megszűnt vagy jelenleg is felszámolás alatt van. A T&T nevű cége sem teljesít jól: az Opten adatai szerint 2011-ben 375,4 milliós veszteséget könyvelhetett el, majd ezt 2012-ben 2,7 milliós adózás előtti eredmény követte, míg tavaly ismét veszteséggel (−389,7 millió forint adózás előtti eredmény) zárt. A Napi.hu A 100 leggazdagabb című, májusban kiadott listája szerint Töröcskei vagyona 400 millióval csökkent egy év alatt, de még így is 14,2 milliárdra taksálják. Ugyanakkor a 2010-es lista szerint a kormányváltás évében még csak 11,9 milliárdja volt. A Népszabadság is listázza az ország leggazdagabbnak tartott hazai vállalkozóit: a Top 150 című kiadványukban 2011-ben még közel 20 milliárd forintra becsülték a vagyonát, azonban 2014-ben ez megfeleződött, és 10 milliárd forint alá csökkent.

Megcsappant Töröcskei vagyona Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Szövevényes út

Töröcskei Istvánt csak az Antall-kormány juttatta banki vezetői pozíciókba, de karrierjét még korábban, az MNB-ben alapozta meg. A devizaműveleti osztályon kezdett dolgozni 1973-ban: az itt töltött négy évben került baráti kapcsolatba közvetlen főnökével, Boros Imrével, az első Orbán-kormány miniszterével.

A Magyar Nemzeti Bank székháza: itt kezdődött Töröcskei karrierje Forrás: MTI/Jászai Csaba

Ezután a jegybank londoni pénzintézeténél, majd a rendszerváltásig újra a jegybanknál dolgozott. Innen Boros Imrével együtt távozott az úgynevezett Volkswagen-ügy után, amelyben feltűnt az a Walter Hediger is, aki ügyvezető volt Simicska Lajos és Nyerges Zsolt azóta felszámolt svájci vállalkozásában.

Az MHB-ban találkoztak

Az Antall-kormány 1992-ben vezérigazgatónak nevezte ki Töröcskeit a Magyar Hitel Bank élére. Ekkoriban az Átlátszó.hu szerint az MHB csaknem egymilliárd forinttal támogatta az MDF-et és a Fideszt. Az ügylet nyomán lett később az MHB-é a Széchenyi rakpart 3. szám alatti épület, amely a két párt közös székháza volt. Töröcskei István úgy emlékezett, hogy az MHB-ban ismerkedett meg a Fidesz akkori pénztárosával, Simicska Lajossal, akivel „izgalmas vitákat” folytatott, és akivel „mély baráti kapcsolatba” került. 1994 nyarán a bank a portfóliójában lévő lapokat majdnem eladta Simicska érdekeltségének, a Mahir Rt.-nek, ám ettől végül a Horn-kormány nyomására elálltak.

Közös biznisz egy kiugrott Stasi-kémmel

A Horn-kormány idején Töröcskei ügyvéd testvérével közös tanácsadó és vagyonkezelő cégénél dolgozott, ám 1997-ben újra a szorosabban vett pénzügyi porondra lépett: az Equilor Zrt. vezérigazgatója lett. Itt került üzleti kapcsolatba a keletnémet titkosszolgálattól 1979-ben dezertált egykori tiszttel. Werner Stiller beszállt a brókercégbe, de hamar távozott. Úgy emlékezett, hogy „egyszerűen becsaptak”. Töröcskei István környezetében viszont azt állították: a befektető kezelhetetlen volt, ráadásul piaci pletykák szóltak a törvényesség határát átlépő befektetéseiről, amit az equilorosok nem vállalhattak, inkább kivásárolták.

Az Orbán-kormány alatt futott a szekér

Töröcskei az első Orbán-kormány alatt több fontos beosztást is betöltött: a Magyar Exporthitel-biztosító elnöke lett, megfordult a Vegyépszer-csoportban, és szerepe volt a Simicskához és Nyergeshez köthető Budai Hengermalom ügyében. 2001-ben ő is tulajdonrészt szerzett a kormányváltás előtt privatizált 12 állami gazdaság egyikében, a Gödöllői Tangazdaság Rt.-ben.


– mondta Töröcskei a kormányfőről, akivel elmondása szerint „régen beszélt”.

Tiszteli a miniszterelnököt Fotó: Bielik István - Origo

Töröcskei István az általa tulajdonolt cégeken keresztül a jobboldali médiabirodalom jelentős szereplője lett: Magyar Nemzet, Hír Tv, Lánchíd Rádió. Ingatlanhoz juttatta Felcsúton Orbán Viktor futballalapítványát. Ezután ívelt ismét felfelé a karrierje: a második Orbán-kormány idején alapította meg a Széchenyi Bankot, majd lett az ÁKK vezetője. A harmadik Orbán-kormány első évében azonban kiderült, hogy még Töröcskei Istvánnak sem sikerülhet minden.