Éger István: Pénz kell az egészségügyi reformhoz

Budapest, 2007. február 22. Egy elkülönített kórházi ágy a Szent László Kórház immunológiai osztályán, ahol az AIDS-es betegeket kezelik. A Fővárosi Közgyűlés ülésén úgy döntöttek, hogy összevonják a Szent István Kórházat és a Szent László Kórházat. Az összevonással 141 betöltött állás megszüntethető, és több mint 300 millió forinttal csökkenhet az éves működési költség. A közgyűlési döntés értelmében a Fővárosi Szent László Kórház, mint önálló költségvetési intézmény 2007. június 30-án megszűnik, jogutódja a Szent István Kórház és Rendelőintézet lesz. A kép 2006. december 1-jén készült. MTI Fotó: Beliczay László

A Magyar Orvosi Kamara támogatja az egészségügy tervezett átalakítását, de Éger István szerint, ha nem kerül több pénz a rendszerbe, a reform kudarcra van ítélve.

Éger István, a MOK elnöke támogatja az alapellátás megerősítését, ugyanakkor ehhez ütőképes, megfelelő kapacitással bíró járó- és fekvőbeteg-ellátásra és diagnosztikára van szükség, amire a jelenlegi ágazati finanszírozás és szakemberlétszám nem elegendő.

Felerősödhet az orvosok kivándorlása

Éger István szerint folytatni kell a bérfelzárkóztatási programot, ez nem várhat, mert ellenkező esetben felerősödhet a kivándorlás, vagy a közfinanszírozásban dolgozó orvosok a magánellátásban vállalnak munkát. Megjegyezte, ebben az esetben az a veszély fenyeget, hogy kettészakad az ellátás, mert aki megteheti, az kifizeti a magánellátást, aki pedig nem, az csak az egyre szűkülő közellátásra számíthat.

Pénz kell az egészségügyi reformokhoz Forrás: MTI/Beliczay László

A kamarai elnök kitért az egészségügyben gazdasági-műszaki területen dolgozók béremelésére, emellett továbbra is szorgalmazza az úgynevezett mozgóbérek befagyasztásának feloldását. Ez jelentős segítség lenne a sokat ügyelő orvosoknak és szakdolgozóknak – tette hozzá.

A háziorvosoknak jobb lesz

Éger István üdvözölte, hogy januártól a háziorvosi praxisok havonta plusz 130 ezer forintot kapnak rezsiköltségre. Mint mondta, ez az összeg – a havi bevétel 13-15 százalékának megfelelő pluszforrás – egy átlagos praxis költségeire jelentős hatással van. A kamara elnöke kérdésre válaszolva azt mondta, az "államtitkárság írásban és szóban is deklarálta", hogy a háziorvosi vállalkozói és praxisjogi rendszeren nem kívánnak változtatni, ami a Magyar Orvosi Kamara szerint is támogatandó.

Javuljon a demográfiai helyzet

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár november közepén azt mondta: az egészségügy átalakításával összefüggő változtatásoknál nem születik olyan döntés, amelyet ne egyeztetnének a szakmával.

Jobb legyen a demográfiai helyzet Forrás: Thinkstock

A legfontosabb nemzetstratégiai cél, hogy javuljon Magyarország demográfiai helyzete, ehhez kell a szükséges döntéseket és forrásokat rendelni. Ehhez kapcsolódva a népegészségügyre, a prevencióra helyeződik a hangsúly, amiben számítanak a háziorvosokra és a foglalkozás-egészségügyi ellátókra – tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy a kormányzat nem egyszeri, ad hoc döntéseket szeretne hozni, ezért az egészségügy területén mindenhol életpályamodellt kíván kialakítani. Az első lépésben a háziorvosok helyzetét rendeznék jogszabályi, szervezeti átalakítással, így – reményei szerint – sikerül a fiatalokat a háziorvosi hivatás felé terelni.

Zombor Gábor a fiatal szakorvosokkal kapcsolatban megismételte, hogy az ösztöndíjrendszerbe bevonják az összes rezidenst, és be kívánják vezetni a szakorvosi minimálbért. Kitért arra is: a kormány egyértelmű döntést hozott azzal, hogy szétválasztja a magán-, illetve a közellátást, aminek lényege, hogy állami intézményben nem lehet magánellátást végezni.