A holdra szállásra gyűjtenek az interneten

lunar mission one
Vágólapra másolva!
Kickstarteren gyűjtenek egy Hold-misszióra brit tudósok, a szondával az égitest eredetét vizsgálnák. Egyelőre 600 ezer fontot - azaz majdnem 230 millió forintot - kérnek, de a teljes projekt sokkal többe, 3 milliárd fontba kerülne, amelyet részben a Holdra küldhető üzenetek eladásával fedeznének.
Vágólapra másolva!

Máris a „legambiciózusabb startupprojektként” emlegeti a brit sajtó a Lunar Mission One néven, a Kickstarter közösségi finanszírozóoldalon indított gyűjtést. A brit csillagászok és mérnökök által indított, több egyetem által is támogatott vállalkozást már hét éve tervezik, most jutottak el abba a fázisba, hogy letegyék a misszió alapjait.

Tíz évet kell várni

Magára a kilövésre becsléseik szerint még tíz évet kell várni, viszont a terv szerint a Holdra küldött szonda mintákat venne a talaj alól, amelyekből következtetni lehetne a Hold összetételére és eredetére.

A Lunar Mission One ötlete egy volt tengerésztiszt, David Iron fejéből pattant ki. Iron leszerelése után pénzügyi tanácsadóként dolgozott, és több mint 150 űrkutatási és más technológiai projektben vett részt, köztük a brit hadsereg Skynet nevű navigációs műhold-programjában. Az elmúlt hét évben Iron támogatókat keresett ötletéhez, végül több fontos kutatóintézet is a vállalkozás mögé állt, például a 10 ezer kutatót támogató Rutherford Appleton Laboratórium és az Open University kutatóegyetem. Az ügynek megnyerte Ian Taylort, a volt brit tudományügyi minisztert és a parlament űrkutatási bizottságának jelenlegi elnökét, aki elvállalta a projekt támogatására alapított Lunar Missions Ltd. cég vezetését.

Régi vitát zárhat le

„Azt tervezzük, hogy legalább 20 méter mélyre lefúrunk majd a Hold felszínébe, ilyen mély fúrást eddig senki nem végzett a Holdon – mondta a Telegraphnak Iron. - Lehetséges, hogy akár 100 méterig is le tudnánk fúrni, így 450 millió éves holdkőmintákat is meg tudnánk vizsgálni. Ezeket a köveket már nem éri el az űrből érkező sugárzás és a Holdra záporozó meteorok, ezért a vizsgálatukkal új ismeretekhez juthatunk a Hold, a Naprendszer és a Föld eredetéről és kialakulásáról.”

Még csak terv a mélyfúrásra is alkalmas holdszonda Forrás: Kickstarter/Lunar Mission One

A Hold eredetére jelenleg nincs egyetlen, általánosan elfogadott magyarázat. A legelterjedtebb elmélet szerint a Hold az után alakult ki, hogy a korai Földdel egy hatalmas, körülbelül a Marssal megegyező méretű másik égitest ütközött, és a kiszakadó darabokból formálódott végül a ma ismert Hold. A Hold felszínéről vett minták valóban emlékeztetnek a Föld anyagára, döntő bizonyítékot azonban csak a bolygó mélyebb, régebbi rétegeinek vizsgálata adhatna. Számos csillagász szerint ez az ütközés teremtette meg az élet kialakulásának feltételeit, mivel az ütközés lerántotta a Föld korábbi, addig a Vénuszéhoz hasonló, élet fenntartására alkalmatlan légkörének egy részét; emellett a Földbe ütköző égitest beleolvadt a Föld magjába, amely egy olyan erős (a Naprendszerben egyedi erejű) mágnes teret keltett, ami ma is meg tudja védeni az élő szerveket az űrből érkező sugárzástól. Emellett a Hold stabilizálja a Föld forgástengelyét, és ezzel az éghajlatot.

Selfie-ket a Holdra

Iron a Telegraphnak azt mondta, azért döntött a közösségi gyűjtés indítása mellett, mert a kormány vonakodott támogatni a projektet. „A kormányok egyre kevésbé tudnak olyan űrkutató missziókat támogatni, amelyek csak az emberiség tudásanyagát bővítenék, és nem járnak pénzbeli haszonnal” – fogalmazott. A startupprojekt egyedül a támogatók lelkesedésében bízik, bár bizonyos ajándékokat is felajánlanak a nagyobb összegeket adományozóknak: a 3 ezer fontnál, azaz 1,1 millió forintnál többet ajánlók nevét például felvésnék a szonda külsejére, az 5 ezer font felett adományozók pedig a helyszínről nézhetik majd a kilövést.

Ez csak a töredéke

Ennek ellenére a most indult gyűjtés csak a teljes költség töredékét fedezi majd, Ironék becslése szerint a misszió összesen 3 milliárd fontba, azaz több mint ezer milliárd forintba kerül. A 600 ezer fontot tulajdonképpen még nem is közvetlenül a misszió előkészítésére fordítják, hanem úgynevezett digitális emlékdobozok gyártására.

Lunar Mission One Forrás: Kickstarter/Lunar Mission One

Mintavétel és időkapszulák

A terv szerint ugyanis a mintavétel után a holdszonda a felvett minták helyére amolyan időkapszulákat helyezne el. Ezek tartalmaznák egy-egy összefoglalót a Föld és az emberiség rövid történelméről, valamint adatbázisokat a földi állat- és növényfajokról. Azok viszont, akik hajlandóak fizetni a Lunar Mission One csapatának, személyes emlékeket is elhelyezhetnek a kapszulákban: saját önéletrajzukat, valamint genetikai mintáikat (például hajszálakat), illetve bármilyen személyes tárgyat, üzenetet, zenét, videót, amellyel a későbbi koroknak, vagy esetleg arra járó idegen civilizációknak üzenhetnek (igaz, a „durva, sértő, megalázó vagy szerzői jogokat sértő tartalmakat” szűrnék). A csapat a projekt további költségeit – legalábbis részben – ezeknek a kapszuláknak az árusításával fedezné, bár azt még egyelőre nem tudni, mennyibe kerülne majd ez a szolgáltatás. A Holdon elásott „üzeneteket, videókról, zenékről, DNS-mintákról és selfie-kről” egyébként egy kutatható adatbázis is készülne, amihez csak a támogatók férnének hozzá.

Még legalább tíz év

Az online gyűjtés december 18-áig tart majd, jövő év elején pedig a csapat ígérete szerint elkezdi majd felvázolni a misszió pontos tervét, valamint felállítják az azt irányító tudóscsapatot. Ez után – az említett kapszulák eladása mellett – további, céges és állami szponzorok után néznek majd, reményeik szerint a kész tervek és az azóta elért nyilvánosság segítségével könnyebben találnak majd befektetőket. A misszióra magára viszont a csapat szerint is legalább 2024-ig kell várni, mivel a fúróval felszerelt holdjáró prototípusa és az odajutáshoz szükséges rakéta még nem készült el. Ironsék azonban optimisták, mint mondják, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában több cég is érdeklődött a misszió iránt, emellett előzetes piackutatások alapján is milliós nagyságrendű érdeklődésre számítanak az időkapszulák iránt.