Sokat kellene vágni a nyugdíjon, hogy megérje

Varga Mihály, 3-as metró, fidesz, hitel, főváros, budapest, bkk, bkv
Budapest, 2014. július 30. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatót tart a kormányülés szünetében Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2014. július 30-án. Bejelentette, hogy a kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben, és a kabinet engedélyezi, hogy a főváros hitelt vegyen föl a 3-as metróvonal felújításához, sőt kész állami garanciával segíteni a hitelfelvételt. MTI Fotó: Soós Lajos
Vágólapra másolva!
Az általános csökkentés csak az egyik eszköz, amivel a kormány korlátozhatja a nyugdíjakat. De vannak más módszerek – ezek közül többet már használnak is.
Vágólapra másolva!

A nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjakra a költségvetésből kifizetett összeg csökkentése nem ugyanazt jelentik. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilatkozataiból az derül ki, hogy a kormány 2015-től kezdve három év alatt 1700 milliárdot akar spórolni az állami kiadásokon.

Politikai pánik

Ezt az MSZP és az Együtt–PM úgy értelmezték, hogy a Fidesz nyugdíjcsökkentésre készül. Felszólították a minisztert, hogy minél előbb terjessze be a 2015-ös büdzsét az Országgyűlés elé, mert úgy gondolják, abból egyértelműen kiderül, mik a kormány szándékai. Ez azonban nem ilyen egyszerű, a nyugdíjakra kifizetett összeg csökkentését számos eszközzel végre lehet hajtani, ezek közül többet már most használ az állam.

Hogyan lehet csökkenteni?

Ezekkel az eszközökkel érheti el a mindenkori kormány, hogy kevesebb pénzt kelljen nyugdíjakra fordítani:

  • A nyugdíjak befagyasztása.
  • Általános nyugdíjcsökkentés.
  • A nyugdíjak megadóztatása.
  • Járulék(ok) kiszabása a nyugdíjakra.
  • A nyugdíjban töltött évek csökkentése.
  • A jogosultak számának csökkentése.
  • A nyugdíjjogosultságok szűkítése.

A nyugdíjak befagyasztása

Jelenleg a nyugdíjakat évente minimum az infláció mértékével kell emelni, hogy a nyugdíjak megőrizzék vásárlóértéküket. A Nemzeti Bank 2015-re 2,5 százalékos pénzromlást jósol, tehát a nyugdíjakat jövőre legalább ennyivel kell majd emelni. Ez a 2014-es adatokkal számolva körülbelül 70 milliárd forintos plusz kiadást jelent majd a költségvetésnek, illetve ennyit lehetne megspórolni az emelés elmulasztásával. Azonban a teljes büdzsé szempontjából ez elhanyagolható összeg, sőt, még ahhoz az 560 milliárdhoz képest is kevés, amit Varga Mihály évente meg szeretne spórolni.

Általános csökkentés

A nyugdíjak általános csökkentése előtt elvi akadály természetesen nincsen, a világ több országában megtörtént már, mondja Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője. A nyugdíjak csökkentése alkotmányos problémákat is felvethetne, de amíg az államadósság a GDP 50 százaléka alá nem csökken, addig az Alkotmánybíróságnak nincsen joga ilyen kérdésekben döntést hozni. Igazán nagy spórolást azonban csak drasztikus, 5-10 százalékos csökkentéssel lehetne elérni, ezt a nyugdíjasok és a társadalom valószínűleg nehezen fogadná el.

Mennyit nyernének?

Kiszámoltuk, egy általános nyugdíjcsökkentéssel mennyit nyerne a költségvetés.

A nyugdíjak megadóztatása

Olyan találgatások is napvilágot láttak, hogy a Fidesz a nyugdíjak megadóztatására készül. Ez nem lenne annyira egyszerű, a rendszer ugyanis csak akkor lehet konzisztens, állítja Romhányi Balázs, ha az adózás előtti (bruttó) nyugdíjat a bruttó jövedelem alapján számítják. Jelenleg a nyugdíjak nem adóznak, ezért a nettó jövedelem alapján számítják őket. Pontos információk nélkül becsülni sem lehet, mennyit spórolna az állam a nyugdíjak megadóztatásával: tudni kellene, milyen kulccsal adóznának a nyugdíjak, és hogy egy kulcs lenne, vagy több.

Járulék kiszabása

Sokkal egyszerűbb lenne valamilyen járulékkal vagy járulékokkal terhelni a nyugdíjakat, "ennek már csak a képviselők fantáziája szab határt" – véli Romhányi Balázs. Ahogy a hipotetikus adóztatás esetében, csak a részletek pontos ismeretében lehetne kiszámolni, hogy egy ilyen járulék mekkora megtakarítást jelentene a költségvetésnek, és mekkora terhet a nyugdíjasoknak.

A nyugdíjasévek csökkentése

Ha a nyugdíjasok kevesebb ideig kapnak nyugdíjat, akkor az állam kiadásai értelemszerűen csökkennek. A nyugdíjban töltött évek számát a korhatár emelésével lehet csökkenteni, ezzel az eszközzel a kormány már most is él. A konvergenciaprogram szerint "2022-re fokozatosan 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. A korhatár születési évenként fél évvel nő, azaz az elsőként érintett, 1952-ben született generáció tagjai 62 és fél, míg az 1957-ben születettek 65 évesen vonulhatnak nyugdíjba." A kormány szerint az intézkedés hatására "az államháztartás nyugdíjrendszerrel kapcsolatos jövőbeni kiadásai jelentősen csökkentek".

A jogosultak számának csökkentése

Ha kevesebben jogosultak nyugdíjra, akkor az államnak kevesebbet kell költenie. Ez szintén olyan eszköz, amit a kormány már korábban használt. Megszüntették a korkedvezményes nyugdíjakat, most már senki sem mehet nyugdíjba az általános nyugdíjkorhatár alatt. Ezenkívül igyekeztek szigorítani a rokkantnyugdíj feltételeit, és megpróbálták felülvizsgálni a már meglévő rokkantnyugdíjasok jogosultságát. A legutóbbi hírek szerint ez a lépés alig vezetett eredményre, tehát feltételezhetően itt még van tér a spórolásra.

A nyugdíjjogosultságok szűkítése

Valójában a nyugdíjkorhatár felemelése és a rokkantnyugdíjak szigorítása nem más, mint a jogosultságok szűkítése, de ezen a téren még bőven vannak lehetőségek. 2010-ben terjedtek el olyan híresztelések, hogy a Fidesz az özvegyi nyugdíjak eltörlésére készül, ezek alaptalanoknak bizonyultak. 2012-ben viszont valóban elfogadtak egy olyan jogszabályt, ami szerint megfelezték volna azok özvegyi nyugdíját, akik amellett rokkantnyugdíjat is kaptak. A döntést még abban az évben visszavonták, a törvényt módosították.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2014. július 30-án jelentette be, hogy a kormány nem tervez változtatásokat a nyugdíjrendszerben. Forrás: MTI/Soós Lajos

Lesz csökkentés?

Az önkormányzati választások előtt valószínűleg nem fog kiderülni, tervezi-e a Fidesz a nyugdíjakra fordított összeg csökkentését, és ha igen, akkor ezt milyen eszközzel akarja végrehajtani. Az Országgyűlés ugyanis már elfogadta azt a törvénymódosítást, amely választási évben két héttel eltolja a következő évi költségvetés benyújtásának határidejét, így idén feltételezhetően a Költségvetési Tanács is csak a választások után látja majd a büdzsé tervezetét.

Mire készülnek?

A kormány valamit titkol, ezért nem mutatják meg a költségvetés tervezetét a választások előtt, véli Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke. Az MSZP és az Együtt–PM abból indulnak ki, hogy azt az 1700 milliárdot, amit Varga Mihály meg akar spórolni a következő három évben az állami kiadásokon, csak a nyugdíjakat, az oktatást és az egészségügyet érintő drasztikus megszorításokkal lehet elérni. Csiki Gergely, a Portfolio.hu elemzője ugyanakkor úgy látja, hogy a következő években a gazdasággal együtt az állam bevételei is nőni fognak, ezért ha nagyon szigorúan kordában tartják a kiadásokat, akkor az egyenleget különösebb megszorítások nélkül lehet javítani 1700 milliárddal. Hasonlóképen vélekedett a Századvég Gazdaságkutató vezetőelemzője is: Barcza György szerint a várt kiadáscsökkenés a növekedésből is elérhető.