AB: A kormány nem törvénykezett visszamenőlegesen

Az Alkotmánybíróság tagjai a nyilvános határozathirdetésen, amelyen Paczolay Péter, az Ab elnöke a testületnek a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését ismertette Budapesten, az Alkotmánybíróság székházában 2014. március 17-én

A tisztesség követelménye mindig is fennállt, a kormány éppen csak utólag foglalta törvénybe a pontos feltételeket, állítja az Alkotmánybíróság a devizahiteles-mentő törvényről. A devizahitelezésből eredő problémákat nem lehetett volna hagyományos perekkel megoldani, a bankoknak adott 30 napos határidő nem volt túl rövid.

Három első fokon eljáró, fővárosi törvényszéki bíró kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a Kúria jogegységi határozata alapján hozott devizahiteles-mentő törvényt, amiben a devizahiteles szerződésekről utólag kimondták: a bankok egyoldalú szerződésmódosításai tisztességtelenek voltak. Az AB az indítványok alapján elsősorban azt vizsgálta, hogy a törvény rendelkezései sértik-e a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, és hogy a bírósági eljárások szabályai megfelelnek-e a tisztességes eljárás követelményeinek.

A tisztesség időtlen

Az AB a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmával kapcsolatban arra jutott, hogy az egyoldalú szerződésmódosításoknak a kezdetektől fogva korlátját képezte a jóhiszeműség és tisztesség általános törvényi követelménye. A hitelpiaci törvény nem helyezte hatályon kívül és nem is függesztette fel a tisztesség követelményét. A tisztességesség mércéje nem változott, a törvényben csak rögzítésre került az, ami korábban is eleve követelmény volt a régi Polgári Törvénykönyv és a bírói gyakorlat alapján, áll a testület közleményében.

A hagyományos per nem jó

A tisztességes eljáráshoz való jog sérülésével kapcsolatban az AB-nak az az álláspontja, hogy a deviza- és forinthitelezésből eredő vitás kérdések nem csak az érintett adósok problémái, hanem nemzetgazdasági és így össztársadalmi jelentőségűek. Ezért nem oldhatók meg hatékonyan kizárólag a hagyományos, kétpólusú polgári perekben, áll az AB közleményében.

Mindenre elég 30 nap Forrás: Origo

30 nap elég mindenre

A törvény a bankoknak 30 napos határidőt adott a perek elindítására, az AB szerint ez nem tekinthető sem szükségtelen, sem aránytalan alapjog-korlátozásnak. Ez az idő elegendő volt arra, véli az AB, hogy bankok el tudják dönteni, akarnak-e pert indítani azért, hogy bizonyítsák, szerződésmódosításaik tisztességesek voltak. A felkészüléshez pedig felhasználhatták a korábban ellenük indított perekben rendelkezésre álló érveket és bizonyítékokat is. Az eljárásban alkalmazott egyéb, szintén viszonylag rövid határidők sem tekinthetők teljesíthetetlennek az AB szerint.

Különvélemény

Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezéseket teljes egészében elutasította. A határozathoz Juhász Imre, Salamon László és Sulyok Tamás alkotmánybírók párhuzamos indoklást, Kiss László, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.