Újabb különadókra számítanak az adószakértők

Szmicsek Sándor, a Mazars senior partnere újabb különadók bevezetésére számít

A defláció már most jól láthatóan erodálja a költségvetési bevételeket, ezért az őszre újabb különadók bevezetését várja Szmicsek Sándor, a Mazars adótanácsadó senior partnere. Szerinte a gazdaság a GDP javulása ellenére továbbra is pénzhiánnyal küzd.

A szakember a régió adórendszereit összehasonlító éves elemzés, a Mazars közép- és kelet-európai adóbrosúra bemutatóján beszélt erről. A tanulmány részletesen összeveti 15 közép-és kelet-európai ország jövedelem- és forgalmi típusú adóinak szintjét, valamint megvizsgálja a minimál- és átlagbéradatokat és a hozzájuk kapcsolódó közterheket.

Polarizált kép

A jövedelemadók és a forgalmi típusú adók tekintetében Magyarország nemcsak elkötelezte magát, de élen jár abban a tekintetben, hogy a válságból kivezető utat a jövedelemadók csökkentésében és ezzel párhuzamosan a forgalmi típusú adók (áfa, tranzakciós illeték stb.) emelésében látja.

Hazánkban az szja – és az ezzel szorosan korreláló társasági adó – mértéke a legalacsonyabbak közé tartozik a régióban, míg az áfakulcs a legmagasabb. Ebből persze az is következik, hogy a két adótípus közötti olló magasan Magyarországon nyílt a legnagyobbra.

Szmicsek Sándor, a Mazars senior partnere újabb különadók bevezetésére számít Fotó: Balla Zsolt

Magyarországhoz hasonló stratégiát folytat Románia, míg az ellenkező véglet mellett tette le a voksát például Szlovákia vagy Ausztria is.

Miközben elvileg mindkét út célravezető lehet, fontos kiemelni, hogy ha nagyon nagy a két adótípus szintje közötti különbség, az mindkét szélsőség esetében nem várt mellékhatásokkal is járhat. „Aki valaha is állított már ki számlát 27százalékos áfáról, az tudja, hogy ez a feketegazdaság felé tolja a rendszert” – mondja ezzel kapcsolatban Szmicsek Sándor, aki szerint az online pénztárgépek kötelező bevezetése csak részmegoldás, ráadásul nem is abban a szektorban, amelyikben a legnagyobb az eltitkolt jövedelmek aránya.

Az élőmunka költségei

Egy ország versenyképességét kiemelten meghatározza az élőmunkához kapcsolódó terhek mértéke, ám ezen a területen a felmérés – a várakozásoknak megfelelően – nemigen szolgálhat jó adatokkal.

Magyarországon 100 euró nettó bér kifizetése 196 eurójába kerül a munkáltatónak mind a viszonylag alacsony, mind a magasabb bérszinteken, amivel stabil utolsó helyet ér el a régióban.

Ezt a képet némileg árnyalja a családi kedvezmények rendszere, ez 3 gyerek esetén az alacsony jövedelműeknél 130-ra, míg a magasabb keresetűeknél 157 euróra szorítja le a munkáltató bruttó költségeit – ezzel Magyarország sorrendben a 2. és 3. helyre kerül a regionális toplistán.

Fontos kiemelni, hogy a régió országainak csaknem felében egyáltalán nincs családi adókedvezmény.

„Az Audi, gondolom, hogy nyugodt”

Bár a cég éves elemzésében nem kaptak helyet a különadók és a válságadók, a tanácsadócég munkatársának első kézből van tapasztalata ezen a téren is.

„Bár a különadókat Románia és Szlovákia is alkalmazza, Magyarország aránytalanul nagy súlyt helyez ezekre az adóbevételekre” – véli Szmicsek Sándor. Ez pedig jelentősen megnöveli az ország kockázati felárát a befektetők szemében, aminek egyenes következménye, hogy a befektetések száma és volumene elmarad az optimálistól.

„Ha valaki, akkor a tanácsadók pontosan tudják, hogy jönnek-e a befektetők, vagy nem, hiszen ezek a cégek fél évvel a befektetés előtt megjelennek a tanácsadóknál” – mondja a szakértő. „A képlet nagyon egyszerű: ha nem állnak sorban a tanácsadócégek recepcióján, akkor nemcsak most, de fél év múlva sem lesznek akvizíciók. És sajnos nincsenek jó híreim” – teszi hozzá.

A különadókon túl Szmicsek szerint továbbra is probléma, hogy a magyar állam többször bebizonyította, hogy képes élni az erejével, és hajlandó a pillanatnyi érdekei szerint, egyoldalúan mozgatni az adómértékeket. „Az Audi, gondolom, hogy nyugodt – ezzel együtt azért senki sincs biztosítva ebben a rendszerben” – teszi hozzá, utalva arra, hogy az adórendszer versenysemlegessége már távolról sem megkérdőjelezhetetlen.

A különböző szektorok különböző mértékű adóterhelése a költségvetési kiadások fedezése érdekében azonban távolról sem magyar jelenség.

Paradigmaváltás

„A nyolcvanas években az volt a probléma, hogy a különböző szektorokat nagyon különböző adók terhelik, és az számított korszerűnek, hogy az adórendszernek semlegesnek kell lennie” – mondja Keményfy István, a Mazars adómenedzsere, aki szerint ezen a területen most egy paradigmaváltás zajlik. „A versenysemlegesség rovására egy tervgazdálkodásra jellemző költségvetési politika kezd domináns trenddé válni, ahol nem az a fontos, hogy az adópolitika igazságos legyen, hanem az, hogy fedezze az állami kiadásokat” – mondja a szakértő.

Szmicsek Sándor a jelenlegi kormányzat ambivalens „eredményének” tekinti azt is, hogy sikerült elérnie: ma már senki nem kapja fel a fejét, ha újabb különadókat vezetnek be, vagy egy-egy szektortól beszednek újabb néhány milliárdnyi adót.

A Mazars senior partnere szerint nem kell már sokat várni a következő változásokra sem, hiszen a defláció már mostanra is jól láthatóan erodálta a költségvetési bevételeket. „Erre a kormányra eddig nem volt jellemző, hogy ez alól a nyomás alól a kiadási oldal racionalizálásával próbálna kibújni – valószínűbb, hogy inkább többletbevételeket próbál majd generálni” – mondja Szmicsek.

Szerinte az újabb különadók ősz körül várhatók, ám azt kizártnak tartja, hogy közvetlenül a magánszemélyek terhei növekedjenek. „Ezek az új terhek minden bizonnyal olyanokat érintenek majd, akik nem tudnak elmenekülni előle” – fejezi be a latolgatást a szakember.