Jól teljesítenek a lakás-takarékpénztárak

Mivel már eltűntek a devizahitelek és a magas betéti kamatok is, a lakás-takarékpénztárak előnyösek lettek azoknak, akik rendszeresen, havonta tudnak megtakarítani, és azt lakáscélra tervezik felhasználni.

Megnőtt a nagyobb önerőt és kisebb kockázatvállalást biztosító lakás-előtakarékosság jelentősége Magyarországon, írja a Portfolio. A piac már négyszereplős: a Funadamenta, az OTP és az Erste után az elsősorban biztosítótársaságként ismert Aegon lakás-takarékpénztára is megkezdte működését.

Korábban az alacsony kamatozású banki devizahitelek, a betétgyűjtésben pedig a magas kamatozású lekötött forintbetétek miatt a klasszikus bankok voltak erősek, miközben a lakástakarék-pénztárak működését a jogszabályok a jelenleginél szűkebb keretek közé szorították. Azonban a devizahitelek és a magas betéti kamatok is eltűntek. A lakáshitelezésben ugyan az állami kamattámogatásnak, az alacsony piaci kamatszintnek köszönhetően a kereskedelmi banki lakáshitelek versenyképesnek tekinthetők, a betéti oldalon azonban megnőtt a lakástakarék-pénztárak előnye azok számára, akik rendszeres, havonta tudnak félretenni, és megtakarításukat lakáscélra tervezik felhasználni.

A lakás-takarékpénztári megtakarítások előnye, hogy utánuk állami támogatás jár. Ennek összege az adott évben ügyfelenként elhelyezett maximum havi 20 ezer, tehát évi 240 ezer forintos összeg 30 százaléka, azaz 72 ezer forint.

Mivel ez a támogatás nem kamatozódik, minél rövidebb futamidejű a megtakarítási időszak, annál magasabb az elérhető éves átlaghozam, bőven meghaladhatja a 10 százalékot is, ami többszöröse az átlagos betéti kamatszintnek. Bár a 72 ezer forintos állami támogatást egy fő csak egy szerződésre veheti igénybe, ezek ma már családon belül összevonhatók. Az előnyöknek köszönhetően a válság kezdete óta több mint 50 százalékkal nőtt a lakástakarék-pénztárak betétállománya.