Gyógyuljanak külföldön az állam pénzén!

Nincs elég pénz a magyar betegek műtéteire, ezért sokszor egy évnél is hosszabb várólisták alakulnak ki. Egy új uniós szabály nyomán ilyen esetekben külföldre is lehet menni gyógyulni, méghozzá a magyar társadalombiztosítás pénzén. Megtörténhet, hogy magyarországi orvos Szlovákiában műt magyarországi beteget. De jöhetnek hozzánk is Nyugatról.

Több mint ezer magyar beteg vár arra, hogy elvégezzék a gerincműtétjét. Van térség, ahol azonnal megkapják az ellátást, de például a Dél-Dunántúlon 843, a főváros környékén 631 nap az átlagos várakozási idő.

Az Európai Unió szerint a hasonló esetek tarthatatlanok. Ezért Brüsszelben olyan irányelvet alkottak, amely szerint hat hónapnál hosszabb várakozási idő esetén egy EU-s állampolgár bárhol, bármely tagállamban elvégeztetheti műtétét. A szabályt októberig kell átvenni, utána elvileg beindulhat ez a fajta egészségturizmus: magyarok mehetnek külföldre, külföldiek is jöhetnek Magyarországra.

Egy műtét 1,5-2 millió forint

Arra azért senki ne számítson, hogy ezentúl egy bécsi vagy müncheni klinika tárt karokkal várja a magyar beteget. A finanszírozás alapelvei ugyanis változatlanok maradnak, a magyar biztosított után az OEP ugyanazt a költségtérítést fizeti, mintha itthon maradna. Ez azt is jelenti, hogy az utazást és a kísérő férj-feleség szállását nem fizetik ki.

Egy gerincműtétért jelenleg 1,5-2 millió forintot kap egy magyar kórház, tehát a beteg ezzel az összeggel házalhat szerte az unióban, jelképesen, márpedig Bécsben ez nem lesz elég. A szlovákiai Dunaszerdahelyen és a romániai Nagyváradon viszont fordított a helyzet, a határhoz közeli kórházak a magyar OEP-től adott esetben több pénzt is kapnak, mintha saját állampolgáraikat kezelnék.

Várnak minket Szlovákiában

"Kifejezetten készülünk arra, hogy várólistás magyar betegeket fogadni tudjunk, számunkra Győr és környéke kimondottan jó lehetőségeket tartogat" - mondja Horváth Zoltán, a dunaszerdahelyi kórház igazgatója. A két város között 44 kilométer a távolság, a kórházban sokan beszélnek magyarul, és annak sincs elvi akadálya, hogy a beteg otthoni kezelőorvosa végezzen el egy műtétet.

A szlovák kórház szempontjából az OEP jobban fizet, mint a pozsonyi biztosítók többsége (Szlovákiában a társadalombiztosítás jórészt privatizált, a magánbiztosítók versenyeznek, a konstrukciók eltérőek), és mivel van fölösleges kapacitás a rendszerben, a magyarok nem a szlovák betegek kárára veszik igénybe az infrastruktúrát. (Egyébként Magyarországon sem a kapacitás, hanem a finanszírozás miatt alakulnak ki a várólisták.)

Ha nem is ennyire tudatosan, de a román kórházak is készülnek a magyar betegek fogadására, tisztában vannak a hamarosan megnyíló lehetőséggel. Ritli László egykori román egészségügyi miniszter, ma a nagyváradi városi kórház vezetője úgy véli, természetes gyűjtőkörzetük lehet Debrecen és Miskolc környéke. Ők is készek együttműködni akár a magyar orvosokkal is, az OEP finanszírozása ugyanis a legtöbb esetben felülmúlja a román költségtérítést.

A minisztérium még a zsebébe nyúlhat

A magánrendelők esetében ma már amúgy is megszokott az országhatárok átlépése, az orvosok és a betegek is ismerik a külföldi lehetőségeket, senkit sem ér meglepetés, akkor sem, ha az új szabályozás miatt hozzánk érkeznek külföldiek.

Ám egy magánkórház név nélküli nyilatkozó vezetője szerint kérdéses, hogy a jó szakmai színvonal és a nyugatihoz képest alacsonyabb árak mellett az utazással, az itt-tartózkodással és akár a rokoni látogatással együtt megéri-e a külföldieknek idejönni. "Ez nagyban függ a beavatkozás fajtájától, elsősorban a gyors műtéteknél - például a nőgyógyászati kisműtéteknél - elképzelhető, hogy jól fog működni a rendszer. A hosszabb kezelést igénylő ortopéd sebészet vagy az onkológia esetében valószínűleg nem lesz tömeges jelenség" - mondta.

Sokan nem jönnek

Nem fognak tömegek megmozdulni - mondja Mezősi Csilla, a Magyar Turizmus Zrt. egészségturizmus-szakértője. Azt nem könnyű megmondani, honnan várhatóak betegek, de támpontot jelenthet, hogy jelenleg honnan érkeznek külföldiek a magyar magánegészségügybe. Mezősi Csilla szerint a német-osztrák vonal hagyományosan erős, de egyre markánsabb az ukrán-orosz jelenlét is (igaz, őket nem érinti az uniós változás). Kisebb mértékben a franciák, dánok és norvégok is előszeretettel látogatják Magyarországot gyógyászati célból.

Ahhoz, hogy sorra jelentkezzenek be a nyugat-európai betegek a magyar kórházakba, az is kell, hogy hazájukban valóban ne kapják meg elég gyorsan a szükséges szolgáltatást. Ennek alapján például angol betegek rohamára nem kell számítani. Az előző brit kormány 2008-ban indított el egy programot, amelyet a mostani tovább vitt, és amelynek a lényege a várólisták legfeljebb 18 hétre rövidítése volt.

Az Angliában dolgozó Barta Miklós szerint ez látványos eredményeket hozott. Ő 2005-ben ment ki először dolgozni, akkor még gyakori volt az extrém hosszú várakozási idő, ma már azonban a legtöbb esetben sikerült megoldani, hogy csak néhány hetet kelljen várni. Ezt részben úgy érték el, hogy az ottani társadalombiztosítás magánszolgáltatóknak is fizetett. A rendszer még nem tökéletes, többen hosszú várólistára kerültek. A Guardian áprilisban azt írta, a brit kormány büntetné azokat a kórházakat, amelyek nem műtik meg időben a betegeket.

A minisztérium még közbeléphet

A magyar betegek szlovákiai vagy romániai kezelése elé még akadályt is gördíthet az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ha a tárca mélyen a zsebébe nyúl, akár az elvárt szint alá is rövidítheti a várólistákat. A Népszabadság korábban írt is arról, hogy ez tervben van, de a minisztériumtól kérdésünkre nem erősítették meg. Csupán azt jelezték, hogy a várólisták rendezésének tervét az uniós irányelv átvétele nagymértékben befolyásolja.

A listák kialakulásának rendszerszerű problémáját egy nagyobb adag pénz sem oldja meg, a gondok már másnap újra keletkezhetnek, ha az egyszeri juttatást felhasználták a kórházak. A megoldás csak az lehet, ha az OEP a tényleges szükségleteknek megfelelően szerződik a hazai ellátóhelyekkel.