Lassan lerázzák magukról az ősbűnt a bankok

Vágólapra másolva!
Az NGM nem várja, hogy kilőjön a hitelezés, de az elmúlt időszak leépülésének ellensúlyozására azért számítanak. A devizahitelezés ősbűnétől lassan szabadulnak a bankok.
Vágólapra másolva!

A bankrendszer és az ország gazdasági helyzete elérte azt a pontot, amikor már a bankok a hitelezésen gondolkozhatnak – mondta el Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Mit ér a bank, ha magyar című konferencián. Orbán szerint az elmúlt évek ősbűne a devizahitelek nagy aránya volt, ez a legfőbb oka annak, hogy a jövedelmezőség drámaian visszaesett a bankszektorban.

A jövedelmezőség az államtitkár szerint nem azért fontos, mert a bankok és tulajdonosai szeretik a profitot, hanem, mert e nélkül nem tudják betölteni a szerepüket, nem tudják a megtakarításokat hitelekké transzformálni.

A kétezres évek közepén nagyon magas volt a jövedelmezőség, meredeken ívelt a kétszámjegyű tartományban felfelé, volt, hogy 30 százalékos is volt. Onnan azonban meredeken lezuhant, és ma negatív, aminek fő okát Orbán Gábor a devizahitelezésben látja.

Ez az ősbűn, amely azt eredményezte, hogy a bankok hitelállománya és hitel-betét aránya még akkor is emelkedett, amikor már nem hiteleztek a bankok, csak a forint gyengülése miatt nőtt az adósság állománya.

A devizahitel nagyon sérülékennyé tette a gazdaságot, a banki portfóliók minősége nagyon leromlott, és ezt tetézte a külső és belső kereslet visszaesése nyomán kialakuló recesszió, a növekvő munkanélküliség és a költségvetés rendbetételére irányuló kormányzati szándék, amellyel párhuzamosan a bankok bankadót kaptak a nyakukba.

Mindennek következtében 2010-ben még nem volt veszteséges a bankszektor, 2011-ben a hitelezési veszteségek leírása miatt már igen, tavaly pedig már nullás lett volna, de a bankadó elvitte a szektor profitját.

Az NGM államtitkára szerint viszont az államháztartás konszolidációja elért egy olyan pontot, hogy a hiánylefaragás ütemén már nem kell gyorsítani, és a kamatszint is kellően alacsony ahhoz, hogy a bankokat helyzetbe lehessen hozni. A szektor tőkehelyzete ehhez megfelelő hátteret nyújt, mert hála a külföldi bankok magatartásának, a veszteségek miatti tőkepótlás megtörtént, tette hozzá Orbán Gábor.

A jegybank növekedési hitelprogramja ebben segít, de azért óriási hitelezési felfutásra az NGM nem számít. Nem is kell, hogy nagyon nagy boom legyen, vélte Orbán, de ahhoz elegendő lesz, hogy valamelyest ellensúlyozza az elmúlt évek leépülését.

A tranzakciós illeték kulcsáról szólva megjegyezte, hogy az nem veszélyesen magas ahhoz, hogy az adóalap elszivárogjon (vagyis, hogy a cégek vagy akár a magánszemélyek tömegesen kivinnék az országból a banki ügyleteiket), mint ahogy ez például Dél-Amerika egyes országaiban megvalósult. Ilyen veszély nem fenyeget, de hogy ez a kulcsok esetleges emelését vonná magával a vártnál kisebb tranzakciós adóbevételek miatt, arra nem tett utalást a gazdasági tárca államtitkára.