hirdetés

Undor miatt is kínlódik a pesti tőzsde

2012.08.18. 12:21

Gyatra hónapokat produkál a magyar tőzsde, a rossz nemzetközi hangulat és a változékony magyar gazdaságpolitika is elveszi az emberek kedvét attól, hogy részvényeket vásároljanak. Egyre többen viszik külföldre a pénzüket. A tőzsde gyengélkedése kiüthet számos kisebb brókercéget, ügyfeleiket pedig a nagyok vadászhatják le. Ennek van előnye is, mert a piac megtisztul, de a tőzsde csak így is csak lassan fog feléledni. Hacsak nem robbant egy nagyot az állam.

Rendre kiábrándító hónapokat zár a pesti tőzsde. A júliusi forgalom 252,4 milliárd forint volt, vagyis kevesebb mint a felére csökkent a tavaly júliusihoz képest. A tőzsde forgalma 2010 óta esik fokozatosan, a mostani adat mindösszesen nyolcada a 2007 júliusában elért közel 2000 milliárdos forgalomnak.

Az [origo] által megkérdezett tőzsdei szakértők szerint a forgalomcsökkenés mindenképpen nyomot hagy majd a brókerpiacon, elképzelhető, hogy már hónapokon belül eltűnnek cégek a piacról. Az elbukó cégeket felvásárolhatják, megszűnhetnek és átadhatják ügyfeleiket, vagy egy korábbi konkurens cég ügynökeként folytathatják tevékenységüket. Szécsényi Bálint, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) alelnöke szerint az államnak is lépnie kell a forgalom növelése érdekében, például azzal, hogy piacra lépteti a negyedik mobilcéget.

"Az első féléves adatok is nagyon rosszak. A forgalom egy év alatt 30, két év alatt pedig 60 százalékkal esett vissza. Az adatok kiábrándítóak, de azért nem kell temetni a tőzsdét" - jelentette ki Somi András, a belga kézben lévő KBC Equitas vezető elemzője.

Részvénykereskedéssel foglalkozó cégek száma a magyar tőzsdén

Forrás: BÉT/KBC Equitas
Forrás: KBC Equitas, [origo], Budapesti Értéktőzsde

A szakember szerint jól elkülöníthető csoportokba lehet sorolni a visszaesés okait. A strukturális tényezők közé tartozik a gyenge gazdasági teljesítmény, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, az utóbbi miatt a külföldi befektetők nem szívesen ölnek pénzt a magyar piacba. "Vegyük például a tőzsde legnagyobb forgalmat generáló papírját, az OTP-t. Első körben szembesült a bankadó, majd a végtörlesztés, később az árfolyamrögzítés, most pedig a tranzakciós adó negatív hatásaival. Ez négy olyan lépés két éven belül, amely számottevően befolyásolja a bank teljesítményét.

Ilyen gyors és előre nem látható beavatkozások elbizonytalanítják és távol tartják a befektetőket a magyar piactól. A befektetők az említett kockázatokért magasabb hozamot várnak el, és ha azt nem látják biztosítva, akkor más, jobban kiszámítható piacok felé fordulnak" - így működik a magyar gazdaságpolitikai manőverek miatti kiszámíthatatlanság romboló hatása Régely Károly, a hazai piacon több mint másfél évtizede működő Concorde brókercég közelmúltban kinevezett új vezérigazgatója szerint.

Emellett a nyugdíjpénztári államosítás levét is most issza meg a tőzsde: a magánnyugdíjpénztárak eltűnése miatt összezsugorodott a hazai intézményi befektetők tábora. "Nem csupán a kasszák kieső befektetéseiről van szó, hanem azok kiegyensúlyozó szerepéről is. Egy-egy nagyobb esés vagy emelkedés esetén a pénztárak akár stabilizálni is tudták a piacot eladásaikkal és vásárlásaikkal" - tette hozzá Régely.

Somi szerint a szezonalitás a másik forgalomromboló tényező, azaz nyáron szabadságra megy a pénz. A befektetők nyaralnak, sokkal kevésbé aktívak, mint az év más időszakában. A csökkenő forgalom miatt még az is távol marad a piactól, aki amúgy kereskedne, mert nincs elég likviditás, fél, hogy beragad.

Állami mobilcéget a tőzsdére!

 

"Valóban visszaesett a forgalom a magyar tőzsdén, de hangsúlyozni kell, hogy a régiós részvénypiacokon is, Bécsben, Prágában, Varsóban is csökkenés ment végbe, ahogy a fejlett piacokon is" - kommentálta a BÉT gyenge forgalmi adatait Szécsényi Bálint, a Budapesti Értéktőzsde alelnöke, az Equilor brókercég vezérigazgatója. A folyamat mögötti okokat ő is hasonlóan látja, mint Somi és Régely. A BÉT alelnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a forgalomcsökkenés, a magas fix költségek miatt befektetési szolgáltatók olvadnak majd össze a piacon, de konkrét becslést nem mondott a társaságok számára.

 

Szécsényi Bálint szerint a tőzsdei forgalom rövid távú fellendülésében az államnak kulcsszerepe lehetne. A nagy állami cégek, köztük a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, esetleg az állami felvásárlás előtt álló Takarékbank, vagy éppen a negyedik mobilszolgáltató részvényeinek bevezetése a piacra mindenképpen jó lépés lenne. Ezek akkora méretű cégek, hogy a külföldi és hazai intézményi befektetők érdeklődését felkeltené, és a lakossági megtakarításoknak is jó célpontként szolgálhatnak.

 

Mint mondja, régiós példák igazolják az állami cégek tőzsdei sikerét, a prágai tőzsde legjobbja az állam résztulajdonában levő áramszolgáltató cég, a varsói tőzsdén is több ilyen vállalat található. Az állami cégek bevezetésével a lakosságnak is üzenhetne a kormány, hogy megfelelő megtakarítási terepnek látja a tőzsdét. Ez is javíthatná a tőzsde megítélését, közvetve pedig hozzájárulhat a forgalom bővüléséhez. "Kiszámíthatóbb gazdasági környezet, növekvő intézményi és lakossági megtakarítások mellett újonnan megjelenő nagy cégek adhatnak lendületet a piacnak" - összegezte véleményét Szécsényi, aki úgy látja, két éven belül visszaállhat a korábbi forgalom a BÉT-en.

A harmadik dolog a ciklikusság, ez szintén természetes dolog a tőkepiacon. Egyfelől a makrogazdasági környezet miatt kevés embernek van megtakarítható pénze, a nemzetközi piacokon is csökkent a forgalom, ami összefüggésben van azzal, hogy a válság lecsengő időszakában egyfajta részvényellenesség lesz úrrá a befektetőkön. "Így volt ez az orosz válság és a dotkomlufi kipukkadása után, amikor a csalódott piaci szereplők elfordultak a részvényektől. Ezt követően azonban megindult a felépülés, az irányadó magyar tőzsdeindex, a BUX mozgását befolyásoló legjelentősebb magyar részvények forgalma pár év alatt a kétszeresére, háromszorosára duzzadt" - magyarázta Somi.

Sok az eszkimó, kevés a fóka

"A mostani forgalmat látva szinte biztos, hogy konszolidáció fog végbemenni a brókercégek piacán. Ezt mutatja a statisztika is, az orosz válság után megfeleződött a brókercégek száma, amikor megindult a fellendülés, akkor pedig nőtt" - mondta az [origo]-nak Tordai Péter, a KBC Securities lakossági üzletágvezetője. A menedzser szerint három tipikus esete lehet majd a piaci átrendeződésnek. Az egyik, hogy a brókercég a visszaeső forgalom és csökkenő jutalékbevétel miatt egyszerűen beszünteti a működését, és az ügyfélállományt átadja egy másik piaci szereplőnek. Ez történt tavaly a Cashline-nal, amelynek ügyfeleit a Buda-Cash vette át.

A másik megoldás, hogy egy-egy cég visszaadja a tőzsdetagságát, nem tartja fenn tovább az ezzel járó költséges infrastruktúrát (egyebek mellett az informatikai és kereskedelmi rendszert), hanem egy másik brókercég szolgáltatásait igénybe véve, például annak ügynökeként folytatja a munkát. (Leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint az internetszolgáltatók piacát, a sávszélességet biztosító kábelt a legnagyobb piaci szereplőtől bérlik a különböző szolgáltatók.) A harmadik forgatókönyvben az egyesülés vagy felvásárlás szerepel.

A kicsik feladhatják

Régely is úgy véli, a forgalomcsökkenés komoly változásokat hozhat a hazai befektetési szolgáltatási piacon, lesznek olyanok is, amelyek feladják majd a küzdelmet. A Concorde szerint elsősorban a kisebb szolgáltatóknál fordulhat ez elő, mert a kereskedési rendszerek fenntartása és fejlesztése nagyon jelentős fix költséget igényel. A vezérigazgató nem is tagadja, hogy a Concorde felvásárlóként is megjelenhet a piacon, esetleg ügyfélállományok átvételében is érdekelt lehet a cég.

Tordai úgy látja, a többéves tapasztalattal, jelentős ügyfélkörrel rendelkező banki hátterű cégek maradhatnak állva és még egy-két nagyobb független szereplő. Hozzájuk kerülhetnek az eltűnő brókercégek ügyfelei. "Bár nagyon nehéz becslést mondani arra, hogy mikor kezdődik meg a konszolidáció, és az milyen mértékű lesz, úgy becsüljük, hogy két éven belül 8-10 brókercég eltűnhet a porondról" - fogalmazott Tordai.

Pedig lehet miben gondolkodni

Ahhoz, hogy a lakosság nagyobb kedvvel tőzsdézzen, arra van szükség, hogy a mostani magas állampapírhozamok és magas banki betéti kamatok lejjebb menjenek, illetve ezek kiszorító hatása a megtakarításokért folyó versenyben csökkenjen. Ezzel egyidejűleg a nagyobb hozamot remélő befektetők figyelme ismét a részvénypiac felé fordulhat. Az is kell mindehhez Tordai szerint, hogy a nemzetközi bizonytalanság oldódjon, tűnjön el, ami az eurózóna adósságválságának megoldódását feltételezi.

A magyar gazdasággal kapcsolatos makrogazdasági kockázatoknak kellene érdemben enyhülniük, illetve a háztartások pénzügyi helyzetének javulniuk - az utóbbi csak a magyar gazdaság tartós növekedése esetén képzelhető el. A magyar gazdaság stabilizálódásának másik hozadéka a csökkenő hozamkörnyezet lenne, amely szintén segíthetné a brókercégeket. A tőzsdei forgalom fokozatos bővülése azonban hosszú folyamat lesz, Tordai szerint legalább 5-10 éves távlatban lehet csak abban gondolkodni, hogy Magyarországon az emberek közvetlen részvénypiaci befektetése elérje az Egyesült Államokban most jellemző 15 százalékos mutatót (az amerikaiak 15 százalékának van részvénye, nálunk mérvadó becslések szerint nem éri el ennek a harmadát sem).

Somi szerint szinte lehetetlen megmondani, mikor áll helyre a részvénypiacok iránti bizalom. A kedvező fordulatnak alapot adhat, hogy vannak attraktív célpontok a magyar tőzsdén. A Richter a növekedési kilátások, az Egis az olcsósága miatt lehet vonzó, de jó célpont lehet a Mol vagy a Magyar Telekom is, az utóbbi az állampapírhozamoknál lényegesen magasabb osztalékhozama révén. "Ez azonban egy hosszabb távú folyamat, mert több, egyszerre fennálló problémának kell megoldódnia" - fogalmazott a KBC Equitas elemzője. 

Mi szükség van a magyar tőzsdére?

A jelentősen csökkenő forgalom miatt felvetődhet, hogy indokolt-e a fenntartása. A kritikusok szerint a nyugat-európai tőzsdékhez képest jóval kevesebb igazán jelentős likviditást nyújtó papír van a magyar részvénypiacon, vagyis nincs igazán nagy választék. Emellett azért is érheti bírálat a tőzsdét, hogy a spekulánsok terepe, akikre sokan rossz szemmel tekintenek. 

Ugyanakkor egy jól működő részvénypiacra szükség van. A megtakarítással rendelkező embereknek ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy növeljék a vagyonukat, magyar tőzsde nélkül ennek a pénznek egy része a külföldi részvénypiacokat hizlalná. A másik oldalról a vállalatok számára a hitelpiac zsugorodásakor jelenthet forrásbevonási lehetőséget. A tőzsdére bevezetett cégeknek ráadásul átlátható módon kell működniük, ez a befektetők mellett az államnak is kedvező az adóbevételek növekedése miatt. A szereplők egyébként szeretik a magyar tőzsdét: a KBC Equitas több mint tízezer ügyfél megkérdezésével készített felmérése szerint a válaszadók négyötöde fontos területnek mondta a BÉT-et. 



Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat