Hat út a biomángoldhoz

2012.07.14. 8:15

Saját beszerzési hálózaton keresztül, gazdáknak előre leadott rendeléssel vagy a város közepén külön parcellával is megoldható, ha valaki pontosan tudni akarja milyen zöldséget, gyümölcsöt eszik. Összegyűjtöttük a biotermékek beszerzésének hat módját.

"A kultúrharmincasok. Kisgyerekes, egészségtudatos, diplomás, jól szituált városi nők - ők azok, akik a vegyszermentesen gazdálkodók termékeit keresik, és azt, hogy miként tudnák a lehető legrövidebbre vágni az utat a termelő és a fogyasztó között" - mondta az [origo]-nak Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutatóintézet osztályvezetője.

Ők kevesen vannak, a GfK Hungária legfrissebb elemzése szerint a magyaroknak csak a tíz százaléka figyel arra tudatosan, hogy az étkezés egyben egészséges is legyen. Az élelmiszer-vásárlás szempontjai közül az, hogy a termék bio legyen, a 2012-es adatok szerint egytől ötig osztályozva 2,2-es fontossággal bír.

"A városi fiatalok megnyerése azonban alapvető fontosságú ahhoz, hogy szélesebb körben is elterjedjen ez a szemlélet" - mondta az [origo]-nak Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Aki viszont akarja, több módon is kikerülheti a boltokat, összegyűjtöttük, hogyan.

Közösségi kertek

Aki akar, már a budapesti belváros szívében is kapálhat az úgynevezett közösségi kertekben, jó pár évvel az után, hogy ezek meghódították Európát és Amerikát. Egy önkormányzat, de egy magánszemély is felajánlhatja földjét, akár a tömbházak közötti foghíjtelken is, melyet a jelentkezők között felosztanak 5-6 négyzetméteres parcellákra. Ha sokan vannak, sorsolnak.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Veteményeskert a budapesti Millenáris Parkban

Az egyik első ilyen kezdeményezés tavasszal indult a Millenárison."Napi fél óra a locsolás, hetente egyszer kicsit többet is kint vagyok" - mondta az [origo]-nak egy huszonéves lány, aki az ott kiosztott mintegy 90 parcella egyikét műveli. Azért csinálja, mert a vidéki házuk eladása után hiányzott neki a kertészkedés. A saját paradicsoma hamarosan beérik, de van paprikája, málnája és ribizlije is.

Szatyor

Létezik egy másik közösségi kezdeményezés, mely a környezettudatos fogyasztói magatartásra és a termelő-fogyasztó közötti közvetlen kapcsolatra épít. Ez a nonprofit Szatyor közösség és a belőle országosan kinövő helyi szatyrok. Ezek azért jöttek létre, hogy tagjaik olyan táplálékot szerezzenek be, ami egyrészt helyi, másrészt organikus vagy kíméletes termelésből származik. A tagok tudják, hogy a termékeket ki és hogyan termeli, a gazdáknak pedig biztos piacot teremt.

Az évi 5000 forintos tagdíjat fizető tagok lehetőségeikhez mérten részt vesznek az egyesület munkájában, akár azzal, hogy segítenek az áru átvételénél, vagy süteményt sütnek a találkozókra. Mára ott tartanak, hogy a tagok az interneten egy lista alapján adják le a rendelésüket, a kiválasztott árut pedig a hét egy meghatározott napján átvehetik.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A Szatyor közösség boltja a budapesti Gyulai Pál utcában

A kecskeméti Szatyor honlapja szerint a biocékla darabja 35 forint, a biocukkini 190 forint kilónként, a káposzta kilója 140 forint, míg az újkrumpliért 200 forintot kell fizetni. "Maximum tíz százalékkal fizetek többet, mint ha a Lehel téri piacon vásárolnék be, és olcsóbb, mint a biopiac" - mondta az [origo]-nak egy kisgyerekes nő, aki a budapesti egyesület tagja.

Kármán Erika, a budapesti Szatyor közösség koordinátora szerint vásárlóik 70 százaléka olyan, aki érti a környezettudatosságot, és ezért keresi a minőséget akár a magasabb árért is. Szerinte 20-25 családot bír el egy ilyen közösség. "Ha termelődne profit - amitől most messze vagyunk -, akkor abból fejlesztenénk" - tette hozzá az [origo]-nak.

Dobozban a meglepetés

A vásárló és a termelő kapcsolatának még szorosabb szintje az úgynevezett közösségi gazdálkodás. Itt egy gazdálkodó köré települ (földnagyságtól függően) mintegy 15-60 család, akik vállalják, hogy havonta előre meghatározott és kifizetett fix összeggel (körülbelül havi 20 ezer forinttal) támogatják a termelőt, cserébe kapnak heti egy doboz árut, hogy mit, azt előre nem tudni. Rendelés nincs.

"Egy kis csomag zöldbab, 1 lila karalábé, 3 fej saláta, 2 csomag újhagyma, 1 csomag kapor, maroknyi mángold, maroknyi amarántszár, 3 cukkini, 4 hagyma, 8 szem krumpli, 2 üveg csíra, 2 csomag petrezselyemzöld, 1 fej káposzta" - ezt találta a legutóbbi heti pakkban az a fővárosi kisgyerekes család, amely a tahitótfalui Háromkaptár gazdaságban tag.

Fotó: Magócsi Márton [origo]
Az öntözőrendszert javítják Pető Áron szigetmonostori biogazdaságában

"Elvi oka van, hogy csatlakoztunk, ezt a fajta gazdálkodást szeretnénk támogatni, nagyon szimpatikus, hogy összefognak a családok, ráadásul ennek a gyümölcsét is élvezzük" - mondták az [origo]-nak. Havonta nyílt napot tart a gazdaság, az áru átadásakor a családok beszélgetni tudnak, saját levelezőlistájukon recepteket cserélnek. Örülnek, hogy nemcsak krumpli és hagyma van a csomagban, hanem érdekes növények is.

Mintegy három-négy olyan csoportosulás lehet eddig az országban, amely e szerint a Franciaországból érkező minta szerint működik. Van, aki májustól októberig szállít a szezonnak megfelelő termékeket, de van, aki egész évben. Télen szerényebb a csomag, például több a krumpli vagy a savanyúság, befőtt, de mindig van valami. A rendszerben a kockázatot közösen viselik, ha rosszabb lesz a termés, azt is le kell nyelniük.

"Kicsit féltem belevágni azért, hogy a magyar ember elfogadja-e, amit kap, és nem kevesli-e majd a mennyiséget"- mondta az [origo]-nak Pető Áron kertészmérnök, biogazda. Szerinte ebbe a gazdálkodási formába azért a fiatalabb generáció vágott bele, mert ők még "hajlíthatóbbak", az idősebbek jobban ráálltak már egy-egy kedvenc termékükre.

Vásárlói egyrészt kisgyerekesek, másrészt daganatos betegek, harmadrészt azok, akik a közösségi vonalat látják meg benne. "Az ökológiai lokálpatrióták" nem a leggazdagabb emberek, de érzik, hogy tőlük függ ez az egész - magyarázta.

Közös művelés

Angliában egy ezektől eltérő modell terjedt el, amikor többen (20-50 család) vásárolnak meg egy földet, és az közösen művelik, műveltetik meg. Olyan termények kerülnek ki innen, amelyek fedezik a részt vevő családok igényeit. Az ilyen típusú szerveződésre talán az egyetlen országos példa az a kis közösség, amely 2011-ben hozott létre egy mintagazdaságot Nógrád megyében. A hétszáz fős Herencsényben 54 család fogott össze, közösen termelnek, falubelieket is bevonva.

Egyénileg is lehet boldogulni, de többet kell utánajárni

A szervezett út mellett saját erőből is felkutathat az ember olyan gazdálkodót, akinek az áruját megkívánta. Több, civilek által fenntartott internetes oldal is (például a Termelőtől.hu) fórumot biztosít a gazdáknak a megjelenésre, de sokan ismerősökön keresztül vagy a piacokon barátkozva kerülnek kapcsolatba egy-egy termelővel.

Fotó: Szabó Pál [origo]
Biopiac a fővárosban

"A krumplinál sokan előre jelzik, hogy mennyit vásárolnának, mi akkor azt megtermeljük" - mondta az [origo]-nak egy csongrádi gazda, akinek fő profilja a fóliás paprikatermesztés.

"Abszolút működik ez, ha az embernek hitelessé válik egy termelő, el tudja mondani neki, hogy mire van szüksége. Van, hogy a sajtkészítővel megbeszélem, hogy milyen ízvilággal szeretném a sajtot" - mondta az [origo]-nak Kerekes Sándor, az Almárium Bisztró séfje. Kapcsolatait úgy építi, hogy a piacon beszélget, barátkozik az árusokkal, hogy azok hol, mit termelnek, milyen kapacitással. Volt, hogy egy termelő ráállt arra a fajta burgonyára, amelyet javasolt neki, míg egy fiatal termelő az igényei szerint szállítja minden tavasszal a spárgát. "Azzal az emberrel könnyebb szót érteni, aki 30-40 mangalicát tart, mint azzal a kereskedővel, aki összevásárol ötezret" - magyarázta.

A helyi piacok felfutására még várni kell

Lehet, hogy a jövőben a kormány szándékai szerint felfutó helyi termelői piacokon is könnyebb lesz helyi, akár bioterméket vásárolni. Ugyanis abból a megfontolásból, hogy megkönnyítse a kistermelők értékesítési lehetőségeit és a helyi termékek forgalmazását, lazított a helyi piacok nyitásának szabályain.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Termelői piac a 13. kerületben

Miután az élelmiszer-biztonsági követelmények is enyhültek, az idén júniustól ezeket a piacokat már csak be kell jelenteni. Itt az a kistermelő adhatja el áruját, aki a piac fekvése szerinti megyében vagy a piac 40 km-es körzetében fekvő gazdaságban termel.

"Nem kell minden árusnak fertőtlenítőgép a pulton, mert fölösleges"- monda az [origo]-nak Nagy Ida, a termelőknek szóló Minőség 70 portál szakértője arról, hogy mire kell gondolni az élelmiszer-biztonsági szabályok enyhítésekor.

Szerinte a szabályozásnak köszönhetően az önkormányzatok és feltűnően nagy arányban a civilek kezdtek el mozgolódni, bár az igazi felfutásra csak jövő tavasszal számít. Ugyanis csak ősszel írják ki azokat az önkormányzati pályázatokat, amelyekből vissza tudják majd állítani a korábbi, szigorú szabályok miatt bezárt piacokat.