Ennél többet adóban már nem lehet elvonni

Látszanak a halvány jelei a társasági adó és a személyi jövedelemadó csökkentésének Balogh Ádám szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint 2011-ben 38 százalékra nőtt Magyarországon a GDP-arányos adóelvonás, mint mondta, ennél többet nem nagyon lehet már elvonni.

Egy százalékponttal, 38 százalékra nőtt a GDP-arányos adóelvonás Magyarországon 2010-hez képest, "ennél többet adóban már nem lehet elvonni" - mondta Balog Ádám az Adó Szaklap márciusi számában. A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a társasági és a személyi jövedelemadó csökkentésének szerény, de biztató jelei már láthatók. Balog Ádám a szaklapnak elmondta, hogy a 38 százalékos adóelvonás regionális összehasonlításban, de még európai uniós viszonylatban is jelentős arány, ennél többet adóban már nem lehet elvonni.

Úgy vélekedett, hogy a társasági adó és a személyi jövedelemadó csökkentése nyomán már vannak szerény, de biztató eredmények: a magánszemélyek és a vállalkozások is több jövedelmet vallottak be és fizettek be 2011-ben, ami nemcsak a fehéredés jeleit mutathatja, hanem arra is utal, hogy a foglalkoztatás üteme bővült vagy a munkavállalók többet dolgoztak. A társasági adóból is több folyt be, mint azt a kormány a legutolsó költségvetési módosítás alapján, június-július tájékán becsülte.

Arra a felvetésre, hogy a tárca január 23-án nyilvánosságra hozott adataiban éppen ellenkezőleg az szerepel, hogy 2011-ben 385 milliárd forinttal csökkent az szja-ból az államháztartásba befolyt összeg, azt válaszolta, ez így van, de nyilvánvaló, hogy az adókulcs radikális csökkentése nem egyetlen év alatt fogja megtermelni az összes kieső bevételt. A várakozásokhoz képest ugyanakkor az szja-, a tb-járulék- és a társaságiadó-bevétel túlteljesült, összesen mintegy 90 milliárd forinttal, amiből 60 milliárdot tett ki az szja és a tb-járulék többlete.

Nem volt hatékony az adójóváírás

Kifejtette, hogy 2010-ben az adózók 10 százaléka fizette az szja 56 százalékát, 20 százaléka pedig a 76 százalékát. Ezeket a számokat korrigálva a közszférával még szembetűnőbb az aránytalanság. Az adójóváírás pedig számos tanulmány szerint nem működött hatékonyan, nemcsak azok kapták meg a kedvezményt, akik valóban a minimálbér körül kerestek, hanem azok is, akiknek egyéb jövedelmeik is voltak, illetve olyanok, amelyeket egyáltalán nem vagy nem megfelelően vallottak be.

Az adójóváírás 2010-ben körülbelül 484 milliárd forintba, 2011-ben pedig 383 milliárd forintba került. Az adójóváírás kivezetése miatti kompenzációra makroszinten 180-190 milliárd forintot terveztek a versenyszektorban és a közszférában együttesen. Hozzátette, a minimálbér-jövedelmet bevallók körülbelül fele valójában nem a minimálbér környékén keres, azaz csak a fele részük kapta meg jogosan az adójóváírás nyújtotta kedvezményeket; az adójóváírás korábbi költségének felét 2012-ben is odaadja az állam.

Balogh szerint dolgoznak még az egészen kis vállalkozások adóztatásának egyszerűsítésén is, a kis cégek ugyanis túlzott adminisztrációs terheket viselnek. A valódi vállalkozási tevékenység, megbízási típusú tevékenység vagy a munkavállalást helyettesítő kényszervállalkozás mind nehezen átlátható, ezért egyszerűsíteni kellene a rendszereken, jobban elkülöníteni az egyes tevékenységeket.