Állami mentőövet kér a tőkepiac

Nyílt levélben fordul a magyar tőkepiac három meghatározó szereplője Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, amelyben egy ötpontos tőkepiac-élénkítő javaslatcsomag bevezetését kérik. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT), a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) arra kéri a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a javaslatok megvalósulását.

Drámai napokat él meg a magyar tőkepiac, amelynek a legnagyobb résztvevője ( Mol) jelenleg éppen azért küzd, hogy menedzsmentje Magyarországon maradjon - kezdte a fórumot Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke, célozva a Mol tulajdonlásáért zajló küzdelemre. Elképzelhető, hogy a magyar tőkepiac végnapjait éljük, ezért az elmúlt 17 év stratégiái hibái után most új lépésekre van szükség, ha nem akarjuk, hogy a magyar megtakarítások más országok gazdaságát és költségvetését gazdagítsák - mondta Szalay-Berzeviczy.

A tőzsde elnöke szerint jelenleg négy fő probléma nehezíti a magyar tőkepiac fejlődését: A rendszerváltás után privatizált magyar vállalatok magas külföldi tulajdoni aránya; a Budapesti Értéktőzsdén forgó cégek egyre kevesebben vannak. Ráadásul magas adó- és járulékterhek vannak, ezért nem érdekeltek a szürke zónából a nagy átláthatóságot és plusz terheket jelentő tőzsdei céggé válni, plusz az állam nem siet a még a tulajdonában lévő vállalatokat a tőzsdén keresztül privatizálni.

Csereügylet

Az előzményekről szólva a tőzsde elnöke 2006-nél kezdte vázlatát, ekkor kötöttek ugyanis megállapodást a kormánnyal, amely az árfolyamnyereség adó elfogadásáért cserében egy átfogó élénkítő csomagot helyez kilátásba a tőkepiac számára (például NYESZ, osztalékadó-differenciálás, a GKM 100 milliós tőzsdére lépést segítő alapja, pénzügyi oktatás bevezetése közel 60 középiskolában, állami vállalatok tőzsdén keresztüli privatizációja). A tőkepiac-élénkítő csomag lényege a lakosság hosszú távú befektetési hajlandóságának erősítése és a társaságok tőzsdére lépésének ösztönzése volt - fogalmaz a nyílt levél. Magyarország makrogazdasági egyensúlyának a helyreállítása azonban arra kényszerítette a tőkepiac szereplőit, hogy a stabilizációs időszak éveire elfogadja az eredetileg 10 százalékban megállapított kulcsnál jóval magasabb, 20 százalékos árfolyamnyereség-adó kulcsot.

Az elmúlt másfél év tapasztalata azt mutatja, hogy az irány jó, de még több erőfeszítésre van szükség a versenyképes gazdaságpolitika mentén a magyar tőkepiac fejlesztésére - olvasható a nyílt levélben. Ezért újabb csomagot kell a kormány asztalára tenni, mivel a 20 százalékos árfolyamnyereség adó miatt további lépések kellenek: "a talaj szikesebb, mint gondolnánk, több víz kell" - fogalmazott Szalay-Berzeviczy, hozzátéve, hogy a javaslatok nem igényelnek több pénzt a költségvetéstől. Erős hazai vállalati bázisra van szükség, amely magyar székhellyel és hazai irányítással működik, hogy az így megnövekedett részvénykínálat erős hazai piacot teremtve felszívja és itthon tartsa a magyar lakosság folyamatosan növekvő pénzügyi megtakarításait.

Mit tehet a tőkepiac és mit ajánl a kormánynak, hogy tovább nőhessen a magyar tőkepiac? - erre a kérdésre a fórum előadói már kész válaszokkal rendelkeztek, és az ötpontos javaslatcsomagban foglalták össze a legfontosabb teendőket.

Öngondoskodás és új tőke a piacon

1. A szakma nemzetközi gyakorlaton és tapasztalatokon nyugvó Hosszú Távú Befektetési Számla bevezetését javasolja a magyar piacon, mellyel a kormányzat támogatná és ösztönözné a lakosság hosszú távú tőkepiaci befektetési kedvét. A javaslat lényege, hogy az állampolgárok egy elkülönített befektetési számlára helyezik el megtakarításaikat, ahonnan azután részvényekbe és befektetési alapok jegyeibe fektethetnek. A konstrukció szerint, ha a befektető 3 évig a számláján tartja az eredetileg befektetett összeget és annak hozamait, akkor a hozam mentesülne az árfolyamnyereség- és a kamatadó alól. A javaslat tehát úgy ösztönözné a hosszú távú megtakarításokat, hogy közben egyáltalán nem veszélyeztetné a belső egyensúlyteremtés gazdaságpoitikai célkitűzéseit.