Duplájára nőtt a lyuk a nyugdíjkasszán

Évről évre gyorsuló mértékben válik képtelenné önmaga finanszírozására a tb-alrendszer nyugdíjbiztosítási ága - derül ki a Napi Gazdaság zárszámadási adatokon alapuló számításaiból.

Míg 2001-ben a nyugdíjbiztosítási alap még minimális többlettel zárt, addig tavaly már a 90 milliárd forintot is meghaladta a hiány. A deficit ráadásul folyamatosan növekszik, ami egyre hiteltelenebbé teszi a kiegyensúlyozott kiadásokkal és bevételekkel számoló tervezési gyakorlatot.

Ennél is rosszabb a nyugdíjkassza önfinanszírozási képessége. A 2001-es évben az összes (elsősorban járulék-) bevételhez viszonyítva 14,3 százalékot tett ki a központi költségvetésből származó apanázs, 2005-ben viszont már a kiadások közel 30 százalékát kellett adóbefizetésekből finanszírozni. Ebben a költségvetési helytállás ügyében ugyanis nincs jogköre a pénzügyi kormányzatnak. (Az államháztartási törvény kötelezővé teszi a nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetének kiegészítését.)

A nyugdíjkassza finanszírozhatatlanságának tényleges mértékét elfedi az alkalmazott beszámolási szerkezet, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) saját jelentéseiben maga is kiigazít. A központi költségvetés ugyanis számos jogcímen nyújt támogatást a nyugdíjalapnak, így a magánnyugdíjpénztárak miatt kieső bevétel, a gyesen vagy gyeden lévők, illetve a fegyveres testületek járulékának kipótlásaként (ez utóbbin már megindult a spórolás, amit az ÁSZ szóvá is tett).

Az átláthatóságot leginkább ugyanakkor a "központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadás". Ez a tétel az elmúlt öt évben közel négyszeresére nőtt, jelezvén, hogy az alap csak alig 70 százalékban képes fedezni saját kiadásait. Ha a pénzeszközátadást is hozzászámítjuk a hiányhoz, az a 2005-ben a kimutatott érték háromszorosára emeli deficitet.

Ugyancsak a finanszírozási problémákra utal, hogy az alap az év során szinte folyamatosan hitelekre szorult a kincstári egységes számláról, és saját tőkéje is csökkent.

Nem kedvezőbbek az idei adatok sem. A nyugdíjkassza hiánya az első nyolc hónapban meghaladta az 55 milliárd forintot, és tekintettel arra, hogy még előttünk áll a 13. havi nyugdíj második részletének kifizetése, minden valószínűség szerint közel lesz a tavalyi 94 milliárdos hiányhoz. Ezzel pedig a költségvetési támogatások aránya - folytatva az öt év alatt megvalósult duplázódási trendet - már 30 százalék fölé is kerülhet.