A Szabadság beragyogja a világot

Vágólapra másolva!

Ma 130 éve, hogy 1886. október 28-án az Egyesült Államok elnöke, Grover Cleveland felavatta a híres New York-i Szabadság-szobrot. A rézből készült szobrot Franciaország ajándékozta az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 1776. július 4-ei elfogadásának 100. évfordulója alkalmából az Amerikai Egyesült Államoknak. A szobor neve eredetileg az volt, „a Szabadság beragyogja a világot”, és New York előtt, a Liberty Islanden áll, a Hudson folyó torkolatánál. A szobor elkészítésével Frédéric-Auguste Bartholdit bízták meg, a belső szerkezet mérnöki munkáit Gustave Eiffel végezte. Mintául Eugéne Delacroix híres képe – A szabadság vezeti a népet – női főalakja szolgált, és eredetileg Port Szaídban a Szuezi-csatornánál állott volna, de végül a magas költségek miatt nem készült el. Így született meg az évfordulós ajándék ötlete, amely a köztársasági eszme kifejezéseként, annak idején politikai célokat is szolgált. 1878. június 30-án a párizsi világkiállításon bemutatták a szobor elkészült fejét a Trocadéro-palota kertjében. Az alapzatot az amerikaiak építették, de a pénzhiány miatt a szobor felállítása 10 évet késett. A szobor 1884 júliusában készült el Franciaországban, és 350 darabban és 214 csomagban 1885. június 17-én érkezett meg New Yorkba az Isere fregatt fedélzetén. A szobor felállítása négy hónapig tartott az akkor még Bedloe-nak hívott szigeten. A 46 méteres szobor nőalakja fáklyát tart jobb kezében, baljában pedig a Függetlenségi Nyilatkozatot. Lába előtt a zsarnokság lehullott bilincsei találhatók. Számunkra külön aktualitás, hogy 1956. november 18-án amerikai magyarok egy csoportja hét méter hosszú magyar zászlót tűzött ki a Szabadság-szobor tetején, a szobor talapzatán pedig a magyar forradalom leverésére utalva feliratot helyezett el a „Vessetek véget a népirtásnak, mentsétek meg Magyarországot”.