Az Origo megmutatja, milyen sors vár az olimpiai építményekre

Az Origo megnézte, mi maradt bő tíz év után az athéni olimpia létesítményeiből. Gyomokat, graffitiket, hajléktalanokat, kihasználatlan komplexumokat találtunk. A hatvanas évek óta az olimpiák költségeit szinte mindig alultervezik, átlagosan majd kétszer annyiba kerülnek, mint amennyit eredetileg szánnak rájuk. Budapest az új irányelv értelmében vidéki városokba szervezne ki versenyszámokat 2024-ben, és sok lenne az el- vagy visszabontható létesítmény a költségcsökkentés jegyében.

Lábteniszezni lehet most a falirói stadionban Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

"Erre nem mehetnek, itt a régi reptér van" – mondja a bódéjából kelletlenül előbújó őr Faliróban, Athén tengerparti kerületében, egy elhagyatott útkereszteződésben. "Az olimpiai létesítmények? Azok amarra vannak" – mutat a kereszteződés másik ágát lezáró kapura és drótkerítésre. "Én beengedném magukat, de nincs hozzá kulcsom" – szabadkozik. A lelakatolt kapu mellett üres, lerobbant őrbódé áll. A jelek szerint az út felől csak drótvágóval lehet bejutni a falirói komplexumba, de a tengerpart felől minden további nélkül be tudtunk menni.

Üresen, lepusztultan árválkodik a műugrók medencéje Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Nehéz megmondani, mennyibe került Athénnak és Görögországnak a 2004-es olimpia. Nehéz megmondani, bármelyik olimpia mennyibe került a rendező városnak.

Milyen árfolyamon számoljuk a költségeket?

Az olimpiákhoz kapcsolódó beruházások hosszú évekig épülnek. Milyen valutába váltsuk át a költségeket, hogy összehasonlíthatóak legyenek? A hazai valuta milyen árfolyamáról váltsunk az összehasonlító valuta milyen árfolyamára? Beleszámoljuk-e a költségekbe az olimpiához nem közvetlenül kapcsolódó beruházásokat?

Úszómedence algazöld vízzel Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Egy 2012-es tanulmány szerint az athéni olimpia 3 milliárd 2009-es amerikai dollárba került.

A tanulmány készítői úgy számoltak, hogy ezzel a város másfél-kétszeresével lépte túl a tervezett költségeket.

A tanulmányban az 1960-as évekig visszamenően vizsgálták az olimpiákat, a kutatók arra jutottak, a bő kétszeres költségtúllépés átlagos, a rekorder az 1976-os montréali olimpia volt, ami majdnem kilencszeresébe került az eredetileg tervezettnek.

Az olimpiai vízilabda-medence foghíjas ülései Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

2015. július végéig úgy volt, hogy Budapest (és Párizs, Toronto, Róma, Hamburg) mellett Boston is pályázik a 2024-es játékok rendezésére. Az amerikai nagyváros végül mégsem adta be a pályázatot, Marty Wals polgármester azt mondta, azért nem, mert

az esetleges költségtúllépéseket Bostonnak kellett volna állnia,

mivel az amerikai kormány anyagilag nem segíti a rendező városokat.

Elvadult park Faliróban Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A 2024-es olimpia 770 milliárd forintba kerülne a Magyar Olimpiai Bizottság rendelésére készített tanulmány szerint, cserébe állítólag termelne 1100 milliárd forintot a gazdaság felpörgetésén keresztül. Egyéb fejlesztésekre (például a főváros közlekedésére) el kellene még költeni 2070 milliárd forintot, igaz, a tanulmányban az áll, hogy ezek 70 százaléka az olimpiától függetlenül is be van tervezve, bár nem feltétlenül 2024 előttre.

Támad a gyom Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Bár az athéni olimpia önmagában veszteséges volt, van olyan kutató, aki szerint

hosszú távon megérte a rendezés Görögországnak: hozzájárult a turizmus felerősödéséhez.

A külföldi látogatók száma 2007-ben tetőzött, akkor mintegy 16 millió turista ment el Görögországba. A görögök viszont jórészt már megbánták az olimpiát. "Az a rengeteg pénz, és ott áll az egész üresen!" – mondta egy hölgy, akitől útbaigazítást kértünk a központi komplexumhoz.

Valamikori információs bódé Forrás: Origo

Az olimpiára épített sportlétesítmények közül sok viszont nemcsak Athénban, de más rendező városokban is vagy az enyészeté lett, vagy kihasználatlanul működik. A Reuters fotósa az elhagyatott, romlásnak indult pekingi helyszínekről készített meglepő képeket.

A híres Vízkocka például még mindig üzemel, és mindössze évi 1,5 millió dollárnyi állami támogatás kell ahhoz, hogy fenntartása nullszaldós legyen.

Athénban a műugró medencében már csak a beledobált kordonokat találtuk, de mellette az úszómedence még működött: egy fiatalember használta.

Kiszáradt szökőkutak Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szeme előtt éppen az ilyen, pár év alatt lerohadt olimpiai létesítmények látványa lebeghetett, amikor 2014 végén elfogadták az Agenda 2020 modernizációs programot.

Ennek keretében a NOB ösztönzi az ideiglenes és visszabontható létesítmények építését.

Emellett az eddigiekkel ellentétben megengedi, hogy a szervező város bizonyos eseményeket kiszervezzen más településekre, ahol adottak a feltételek.

Ezt találtuk az evezős sportok egykori parti építményénél Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Szintén könnyítést jelenthet a szervezésben, hogy az Agenda 2020 értelmében a mindenkori házigazda - bizonyos korlátok mellett - maga határozhat a sportágak felvételéről. Megkötés ugyanakkor, hogy nem lépheti át nyári olimpia esetén a 10 500, téli játékoknál pedig a 2900 fős sportolói létszámot, és 310 számnál többet nem rendezhet.

Könnyűszerkezetes sportsátor maradványai Faliróban Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A Magyar Olimpiai Bizottság hatástanulmánya szerint 2024-ben számos vidéki városba szerveznének ki eseményeket. A fő helyszín a Duna-parti Kvassay-zsilip és környéke lenne, vidéken Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém, Szombathely, Győr, Göd és Dunakeszi-Alag rendezhetne versenyeket.

Évek óta nem mosták le a sportcsarnok ablakait Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A hatástanulmányt készítő PwC tanácsadó cég szakemberei négy visszabontható és tíz ideiglenes, utólag teljesen elbontható létesítmény építését javasolják, szintén az Agenda 2020 feltételeinek megfelelően.

A kerékpáros csarnoknál Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Az új irányelv viszont nem csak arról szól, hogy a fölösleges létesítményeket el lehessen bontani, hogy pár évvel később kevesebb témája legyen az arra járó fotósoknak.

Az Agenda 2020 kiemelt szempontja a gazdaságosság mellett az utóhasznosítás.

Budapesten a 60 ezres főstadionból (az Olimpiai Stadionból) részbeni visszabontással 15 ezres atlétikai stadion, a médiaközpontból irodapark, az olimpiai parkból városi park vagy sportközpont lehetne a játékok után.

Információs tábla az olimpiai faluban Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A budapesti helyszínek részben a Duna-parton, részben átmeneti zónában, összefüggő rendszerben helyezkednének el. A Kvassay-zsilip mellett a másik két csomópont Istvánmező (a Puskás Ferenc Stadionnal és a Papp László Sportarénával), valamint a Dagály és környéke a Duna-szigetekkel (Óbudai-sziget, Margitsziget) lenne.

Gazos lőtér Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Azt persze hozzá kell tenni, hogy az athéni létesítményekkel sem az volt senkinek a terve, hogy hagyja őket szétrohadni. A játékok után is kihasznált létesítményeket, parkokat, közösségi tereket terveztek átadni. Ezekből nagyjából semmi sem valósult meg, Faliróban, ahol most parknak kellene lennie, csak egy homokos, gyomverte síkság van, aminek a sarkában hajléktalanok sátraznak.

Faliro elvaduló park lett Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Az athéniaknak legalább az új reptér, az új metróvonal és az új villamosvonalak megmaradtak az olimpiára készült fejlesztésekből, ezek sokat javítottak a görög főváros infrastruktúráján.