"Erre nem mehetnek, itt a régi reptér van" – mondja a bódéjából kelletlenül előbújó őr Faliróban, Athén tengerparti kerületében, egy elhagyatott útkereszteződésben. "Az olimpiai létesítmények? Azok amarra vannak" – mutat a kereszteződés másik ágát lezáró kapura és drótkerítésre. "Én beengedném magukat, de nincs hozzá kulcsom" – szabadkozik. A lelakatolt kapu mellett üres, lerobbant őrbódé áll. A jelek szerint az út felől csak drótvágóval lehet bejutni a falirói komplexumba, de a tengerpart felől minden további nélkül be tudtunk menni.
Nehéz megmondani, mennyibe került Athénnak és Görögországnak a 2004-es olimpia. Nehéz megmondani, bármelyik olimpia mennyibe került a rendező városnak.
Milyen árfolyamon számoljuk a költségeket?
Az olimpiákhoz kapcsolódó beruházások hosszú évekig épülnek. Milyen valutába váltsuk át a költségeket, hogy összehasonlíthatóak legyenek? A hazai valuta milyen árfolyamáról váltsunk az összehasonlító valuta milyen árfolyamára? Beleszámoljuk-e a költségekbe az olimpiához nem közvetlenül kapcsolódó beruházásokat?
Egy 2012-es tanulmány szerint az athéni olimpia 3 milliárd 2009-es amerikai dollárba került.
A tanulmány készítői úgy számoltak, hogy ezzel a város másfél-kétszeresével lépte túl a tervezett költségeket.
A tanulmányban az 1960-as évekig visszamenően vizsgálták az olimpiákat, a kutatók arra jutottak, a bő kétszeres költségtúllépés átlagos, a rekorder az 1976-os montréali olimpia volt, ami majdnem kilencszeresébe került az eredetileg tervezettnek.
2015. július végéig úgy volt, hogy Budapest (és Párizs, Toronto, Róma, Hamburg) mellett Boston is pályázik a 2024-es játékok rendezésére. Az amerikai nagyváros végül mégsem adta be a pályázatot, Marty Wals polgármester azt mondta, azért nem, mert
az esetleges költségtúllépéseket Bostonnak kellett volna állnia,
mivel az amerikai kormány anyagilag nem segíti a rendező városokat.
A 2024-es olimpia 770 milliárd forintba kerülne a Magyar Olimpiai Bizottság rendelésére készített tanulmány szerint, cserébe állítólag termelne 1100 milliárd forintot a gazdaság felpörgetésén keresztül. Egyéb fejlesztésekre (például a főváros közlekedésére) el kellene még költeni 2070 milliárd forintot, igaz, a tanulmányban az áll, hogy ezek 70 százaléka az olimpiától függetlenül is be van tervezve, bár nem feltétlenül 2024 előttre.
Bár az athéni olimpia önmagában veszteséges volt, van olyan kutató, aki szerint
hosszú távon megérte a rendezés Görögországnak: hozzájárult a turizmus felerősödéséhez.
A külföldi látogatók száma 2007-ben tetőzött, akkor mintegy 16 millió turista ment el Görögországba. A görögök viszont jórészt már megbánták az olimpiát. "Az a rengeteg pénz, és ott áll az egész üresen!" – mondta egy hölgy, akitől útbaigazítást kértünk a központi komplexumhoz.
Az olimpiára épített sportlétesítmények közül sok viszont nemcsak Athénban, de más rendező városokban is vagy az enyészeté lett, vagy kihasználatlanul működik. A Reuters fotósa az elhagyatott, romlásnak indult pekingi helyszínekről készített meglepő képeket.
A híres Vízkocka például még mindig üzemel, és mindössze évi 1,5 millió dollárnyi állami támogatás kell ahhoz, hogy fenntartása nullszaldós legyen.
Athénban a műugró medencében már csak a beledobált kordonokat találtuk, de mellette az úszómedence még működött: egy fiatalember használta.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szeme előtt éppen az ilyen, pár év alatt lerohadt olimpiai létesítmények látványa lebeghetett, amikor 2014 végén elfogadták az Agenda 2020 modernizációs programot.
Ennek keretében a NOB ösztönzi az ideiglenes és visszabontható létesítmények építését.
Emellett az eddigiekkel ellentétben megengedi, hogy a szervező város bizonyos eseményeket kiszervezzen más településekre, ahol adottak a feltételek.
Szintén könnyítést jelenthet a szervezésben, hogy az Agenda 2020 értelmében a mindenkori házigazda - bizonyos korlátok mellett - maga határozhat a sportágak felvételéről. Megkötés ugyanakkor, hogy nem lépheti át nyári olimpia esetén a 10 500, téli játékoknál pedig a 2900 fős sportolói létszámot, és 310 számnál többet nem rendezhet.
A Magyar Olimpiai Bizottság hatástanulmánya szerint 2024-ben számos vidéki városba szerveznének ki eseményeket. A fő helyszín a Duna-parti Kvassay-zsilip és környéke lenne, vidéken Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém, Szombathely, Győr, Göd és Dunakeszi-Alag rendezhetne versenyeket.
A hatástanulmányt készítő PwC tanácsadó cég szakemberei négy visszabontható és tíz ideiglenes, utólag teljesen elbontható létesítmény építését javasolják, szintén az Agenda 2020 feltételeinek megfelelően.
Az új irányelv viszont nem csak arról szól, hogy a fölösleges létesítményeket el lehessen bontani, hogy pár évvel később kevesebb témája legyen az arra járó fotósoknak.
Az Agenda 2020 kiemelt szempontja a gazdaságosság mellett az utóhasznosítás.
Budapesten a 60 ezres főstadionból (az Olimpiai Stadionból) részbeni visszabontással 15 ezres atlétikai stadion, a médiaközpontból irodapark, az olimpiai parkból városi park vagy sportközpont lehetne a játékok után.
A budapesti helyszínek részben a Duna-parton, részben átmeneti zónában, összefüggő rendszerben helyezkednének el. A Kvassay-zsilip mellett a másik két csomópont Istvánmező (a Puskás Ferenc Stadionnal és a Papp László Sportarénával), valamint a Dagály és környéke a Duna-szigetekkel (Óbudai-sziget, Margitsziget) lenne.
Azt persze hozzá kell tenni, hogy az athéni létesítményekkel sem az volt senkinek a terve, hogy hagyja őket szétrohadni. A játékok után is kihasznált létesítményeket, parkokat, közösségi tereket terveztek átadni. Ezekből nagyjából semmi sem valósult meg, Faliróban, ahol most parknak kellene lennie, csak egy homokos, gyomverte síkság van, aminek a sarkában hajléktalanok sátraznak.
Az athéniaknak legalább az új reptér, az új metróvonal és az új villamosvonalak megmaradtak az olimpiára készült fejlesztésekből, ezek sokat javítottak a görög főváros infrastruktúráján.