Nemes Jelesnek most kéne megcsípnie Natalie Portmant

Cannes-ban nagy hagyományai vannak annak, hogy a zsűritagként vagy vendégként itt portyázó sztárok lecsapnak egy-egy ígéretes európai rendezőre. Az idei versenyprogramba négy európai rendező is bekerült angol nyelven, sztárokkal forgatott új munkájával - mind a négy szuper volt. Mondhatjuk hát, hogy Natalie Portmannek most kéne megtalálnia Nemes Jeles Lászlót. 

Tudjuk, hogy nem kell feltétlenül nagy jelentőséget tulajdonítani annak, ha egy fiatal magyar rendezőt egy hollywoodi világsztár mellé állítanak a cannes-i vörös szőnyegen, de az is tény, hogy rengeteg váratlan együttműködés született már filmfesztiválokon.

Paolo Sorentino és Sean Penn a Helyben vagyunk évében Cannes-ban Forrás: AFP

Csak hogy a leghíresebbeket említsük: Sean Penn zsűrielnök volt Cannes-ban, amikor Paolo Sorrentino Il divó-ja versenyben volt, és annyira tetszett neki, hogy leszerződött az angolul alig beszélő olasz rendező következő filmje, a Helyben vagyunk (This Must Be The Place) főszerepére, míg Isabelle Huppert zsűrielnökként nemcsak hogy kiharcolt egy legjobb rendezői díjat a nagyon megosztó Fülöp-szigeteki Brillante Mendozának (Kinatay), de főszerepet is vállalt a rendező kettővel későbbi filmjében, a Captive-ben.

Szóval szinte csoda, hogy Mundruczó Kornélnál még nem kopogtatott Nicole Kidman vagy James Franco ügynöke, de arra viszont most, a Saul fia óriási sikere után látunk esélyt, hogy Nemes Jeles Lászlót megtalálják pár nemzetközi ajánlattal.

Natalie Portmannek például, ha van egy kis esze, kamatoztatja ezt a szépen indult kis cannes-i barátságot.

Arról már lehet hallani, hogy több hollywoodi sztár ügynöke is szeretné látni a Saul-t, illetve bejelentkezett, hogy szívesen találkozna Nemes Jelessel.

Natalie Portman és Nemes Jeles László a cannes-i vörös szőnyegen Forrás: AFP

Akik viszont az előző években nem tétlenkedtek a cannes-i partikon, már itt is voltak a versenyprogramban a sztárokkal megtámogatott új filmjeikkel, és egyikük sem okozott csalódást:

Tale of Tales (Matteo Garrone)

A Gomorrah rendezőjétől senki nem számított középkori mesék újraértelmezett filmrevitelére, de hosszú távon pont ez a sokoldalúság viheti előre a nemzetközi porondon. Salma Hayek, John.C. Reilly, Vincent Cassel és Toby Jones uralkodókat alakítanak (az mondjuk nem igazán derül ki, hogy miért van egy vidéken ennyi király) és mindegyikükhöz kapcsolódik egy-egy őrülten bizarr legenda.

John C. Reilly és Salma Hayek a Tale of Talesben Forrás: Cannes Film Festival

A látvány parádés és a sztárszereplők remekelnek Garrone kamerája előtt. Mégis, a filmnek kissé ellentmondásos volt a fogadtatása, leginkább azért, mert a fantasy műfaja túl kommersz a cannes-i versenyprogramban. Ennek ellenére le mernénk fogadni, hogy rá fognak bízni egy hollywoodi blockbustert a következő években.

- - -

Louder than Bombs (Joachim Trier)

A dániai születésű, de Norvégiában élő Trier két remekül sikerült norvég film után (Szerzők, Oslo, augusztus) után érdemelte ki, hogy bekerüljön a versenyprogramba első angol nyelvű rendezésével. Főszereplőit, Isabelle Huppert-t, Jesse Eisenberget és Gabriel Byrne-t különböző filmfesztiválokon ismerte meg, a történet pedig ismét kicsit olyan, mintha még kamaszkorában találta volna ki.

Jesse Eisenberg és Devin Druid a Louder than Bombs című filmben Forrás: Cannes Film Festival

Az anya elvesztése után a filmbéli család férfitagjai különböző módon, de mind kissé elvesztik a lábuk alól a talajt. Egyenetlen a film; bizonyos jelenetek nagyon meggyőzőek és meghatóak, máskor viszont hitetlenkedve ingatjuk a fejünket. Nagy felfedezés viszont Devin Druid a kisebb fiú szerepében (ő volt Louie CK gyerekként a Louie című tévésorozatban), az ő közös jelenetei Eisenberggel jelentik a Louder than Bombs csúcspontjait.

- - -

Ifjúság (Paolo Sorrentino)

Sorrentinót a cannes-i filmfesztivál nevelte ki, második filmje óta minden rendezése helyet kap a versenyprogramban. A nem túl jól fogadott, Sean Penn főszereplésével forgatott Helyben vagyunk után visszatért Olaszországba, és A nagy szépség lett karrierje legnagyobb sikere, még Oscart is nyert vele, de érdekes módon Cannes-ban hoppon maradt.

Michael Caine és Harvey Keitel az Ifjúságban Forrás: Cannes Film Festival

Az Ifjúság-ot többek között ezért is tartják sokan nagy Arany Pálma-esélyesnek, de a Michael Caine, Harvey Keitel és Rachel Weisz főszereplésével készült dráma saját jogán is megérdemli a figyelmünket, és nyomatékosítja, hogy Sorrentino jelenleg az egyik legmegbízhatóbb és legizgalmasabb európai rendező. Csütörtökön megerősítette az Origo Filmklub riporterének, hogy miután leforgatta Jude Law-val készülő minisorozatát, újra olaszul, Olaszországban forgat majd. (Az Ifjúság-ról a teljes kritikánkat itt olvashatja).

- - -

The Lobster (Yorgos Lanthimos)

Többek között azt imádjuk a cannes-i filmfesztiválban, hogy egy olyan végtelenül kattant és moziforgalmazásra elsőre teljesen alkalmatlannak tűnő film, mint a Dogtooth itt fődíjat tud nyerni, és világhódító útra tud indulni. Lanthimos megosztó és meghökkentő filmjét az Un Certain Regard szekció fődíja után ráadásul nagy meglepetésre Oscarra is jelölték.

Colin Farrell és Rachel Weisz a The Lobster című filmben Forrás: Cannes Film Festival

A még a Dogtooth-nál is fárasztóbb Alpok leforgatása után a görög rendező Londonba költözött, és első angol nyelvű filmjére részben ott kapott pénzt. A The Lobster-en viszont az érződik, hogy szakmai támogatást is kaphatott, mert filmje sokkal közönségbarátabb és szerethetőbb, mint a korábbi görög nyelvű munkái, de mindemellett sikerült megőriznie saját egyedi hangját. A Colin Farrell, Rachel Weisz, John C.Reilly, Ben Whishaw és Léa Seydoux főszereplésével készült utópia egyik nagy idei kedvencünk, bővebben itt írtunk róla.

+ + +

Nem európai rendező, de hasonló utat járt be a mexikói Michel Franco is. Ő Lanthimoshoz hasonlóan az Un Certain Regard szekciót nyerte meg három éve az After Lucíá-val, akkor Tim Roth volt az UCR zsűrielnöke, és úgy összehaverkodtak, hogy Roth elvállalta a következő filmje főszerepét, és a Chronic már itt is van a versenyprogramban. A halálos betegeket ápoló kórházi dolgozó drámáját az utolsó napon még látni fogjuk, de az első kritikák nagyon vegyesek.

Tim Roth (jobb szélen) a Chronic című filmben Forrás: Cannes Film Festival

Mindenesetre a Chronic példája is azt mutatja, hogy teljesen reális elképzelés, hogy két-három év múlva ugyanitt Nemes Jeles László már egy Natalie Portman- vagy Jake Gyllenhaal-szintű világsztárral az új filmjében legyen versenyben. Addig viszont szorítsunk, hogy Gyllenhaal, Sophie Marceau, Sienna Miller és a Coen testvérek szombati, vérre menő tanácskozásukon megegyezzenek, hogy

a Saul fia kapja az idei fesztivál valamelyik fontosabb díját!