Van valami jó film a moziban?

Moziba menne, de nem tudja, mire üljön be? Segítünk! A szenvtelen realizmus még mindig a románoknak áll a legjobban, most éppen a mindennapi mutyik világáról készítettek filmet, ami simán játszódhatna nálunk is.

Érettségi (Bacalaureat)

Keleti szomszédaink nem rettennek vissza attól, hogy szembenézzenek a társadalmi problémáikkal. Az Érettségi fő fókusza a mindennapi mutyi, orvos főhőse nem fogad el hálapénzt, távol tőle a korrupció, csak azt szeretné elérni, hogy lánya a lehető legjobb eredményt érje el az érettségin. Christian Mungiu bátran moralizál, legismertebb rendezéséhez, a 4 hónap, 3 hét, 2 nap-hoz hasonlóan pedig a néző türelméhez sem él vissza. Az Érettségi legújabb bizonyíték arra, hogy még mindig van erő a román újhullám filmjeiben.

VII. Nemzetközi Cigány Filmfesztivál

Október 21. és 23. között hetedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Filmfesztivált, az eseménynek a budapesti Art+Cinema ad helyet, és az összes programja ingyenes less. Újra látható lesz Az Érpatak-modell című nagy vihart kavart dokumentumfilm, amelyet beszélgetés követ a film rendezőjével. A tavaly Berlinben Ezüst Medvét nyert Aferim! című roman westernfilmet is ismét műsorra tűzik, melyben a főhős egy szökött cigány rabszolga megtalálásával bíznak meg. A teljes programot itt nézheti át.

Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált

Szereti az animációs filmeket? Szeret képben lenni, mivel állnak elő a szakma fiatal művészei itthon és a nagyvilágban? Örömet szeretne okozni a gyerekeinek? Vagy csak egyszerűen egy sokszínű kalandra vágyik? Ha bármelyik kérdésre is igen a válasza, akkor irány Budaörs. A szerdán kezdődött fesztiválon több mint 100 rövidfilm, valamint egy francia és egy kanadai egészestés rajzfilm képviseli a kortárs animáció legjavát. Még szombaton is mozizhat egész nap, a részletes programot itt találja.

24 hét (24 Wochen)

A tartalomleírás alapján mindenki egy megrázó, ám kissé közhelyes, happy enddel záruló történetre számíthat: egy anya súlyos dilemmákon egy keresztül, miután az orvosok megállapítják, hogy Down-kóros magzatot hord a szíve alatt. Egy erkölcsi tanmesére tippel az ember, ami azt sugallja majd, hogy minden ember egyenlő és mindenkinek joga van az élethez.

A 24 hét rendezője, Anne Zohra Berrached eleinte fel is mondja a sémát, megjelennek az első félelmek, a külvilágtól érkező zavarba ejtő reakciók, a pár által forszírozott pozitív hozzáállás és a mögötte meghúzódó belső feszültség is, amiből elkerülhetetlenül konfliktusok lesznek. De ahogy a film halad előre, a várt megoldás helyett csak egyre eszkalálódik a dilemma, és a végére olyan gyomrosokat vág be nekünk a film, amitől nem könnyű utána szóhoz jutni. Taigatosz ma is létezik, csak igyekszünk eltagadni, de a 24 hét megtöri a hallgatást.

Kubo és a varázshúrok (Kubo and the Two Strings)

A Disney és a Pixar kezdhet aggódni, a Kubo és a varázshúrok-kal a Laika stúdió komoly támadást indított az animációs filmek trónjáért. A japán mitológiából táplálkozó rajzfilm egyszerre mesél el egy csodálatos és megindító történetet Kubo felnőtté válásáról, és vall a történetmesélés csodájáról. Ennek tetejébe még annyira szépek, izgatóan eklektikusak és mozgalmasak a félszemű srác vándorlását megörökítő képek, hogy azok még szöveg nélkül is lenyűgöznék az embert.

Ernelláék Farkaséknál

Hajdu Szabolcs egy intim kamaradarabbal jelentkezett, melyben a mindennapi vergődéseink sűrűsödnek össze, azzal a megnyugtató felismeréssel, hogy úgy élünk, ahogy mások is, nincs ebben semmi tragédia. A színész-rendező fantáziája határtalan, mégsem veszíti el a kapcsolatot a földdel, sőt, ismét bizonyosodik, hogy az emberi játszmák egyik legpontosabb ismerője és tolmácsa.

Török-Illyés Orsolya fáradt és kétkedő, Szabó Domokos félelmetes a komplexusaival és korlátoltságával, Tankó Erika Garcia Lorca nőalakjait idézi erdélyi dialektusban, Hajdú Lujza ártatlan és lírai, Hajdú Zsiga pedig olyan vásott és eleven, amilyet magyar filmben ritkán látni. Házasságban, családban élni senkinek sem könnyű - ennek az életnek a folytatásához ad lelkesedést és hitet Hajdu Karlovy Vary-nyertes alkotása.

Toni Erdmann

Minél több filmet lát az ember, annál kevesebb esélye van a katarzisra, már szinte el is felejtettük, mit jelent az. Szerencsére azonban itt ez a negyedóra híján háromórás német vígjáték, ami nemcsak a falhoz vág, a mennybe emel, vinnyogó nevetésre késztet, és zavarba ejtő érzelmi kitöréseket okoz, de a végén pontosan azt a megtisztulást éljük át, ami elvileg minden művészi alkotás célja. És ez akkor is bekövetkezik, ha pontosan tudjuk előre, és felkészülünk rá.

Kiéhezettek (The Girl With All The Gifts)

A hatszoros Oscar-jelölt Glenn Close, az egyik legtehetségesebb Bond-lány, Gemma Arterton és egy fantasztikus gyerekszínész, Sennia Nanua visszaadta az utóbbi években ellaposodott zombifilmes műfaj erejét. Talán még soha nem voltak ennyire emberiek az élőhalottak. A Kiéhezettek egy ügyes trükkel rögtön berántja a nézőt, a főszereplő lány egyszerre szerethető és viszolyogtató, a finálé pedig még a zsáner legnagyobb rajongóit is meg fogja lepni.

A hét mesterlövész (The Magnificent Seven)

A klasszikus western remake-jének az élvezetéhez elengedhetetlen, hogy azt ne mérjük össze az 1960-as változattal. Így máris elfogadhatóvá válik, hogy a Denzel Washington nevével fémjelzett, a 21. század igényeihez igazított A hét mesterlövész ambíció híján nem több egy akciódús popcornfilmnél, amit bőven elég, ha egyszer lát az ember. A hétfős brigád most is remek fickókból áll, mindegyikük kap pár emlékezetes pillanatot.

Kút

A Kút egy fokkal talán elmarad Gigor Attila kultikussá vált morbid krimijétől, A nyomozó-tól, de ez a neo-westernbe oltott, enyhe melankóliával átitatott, szikár bűndráma bővelkedik jól megírt karakterekben, a fergeteges erőszakot pedig megkapó romantikus szál ellensúlyozza. A kurvákból és gengszterekből álló csapat egy benzinkútnál ragad, és ahogy lenni szokott, a kényszerű összezártságban felbuzognak a mélyből a titkok és indulatok. Ha Kurta Niké és Trokán Nóra ezek után nem válnak mozisztárokká, az a magyar filmgyártás bűne lesz.

Határtalan szerelem (Worlds Apart)

Érthetetlen, Magyarországon miért nem készülnek olyan filmek, mint a Határtalan szerelem, de addig is örüljünk annak, hogy legalább egy magyar szereplőt fel tud mutatni az utóbbi évek legsikeresebb görög filmje, ami ideális kombinációját alkotja a hollywoodi giccsnek és az európai filmművészetnek. Úgy mesél el három szerelmi történetet – három generációban, három különböző társadalmi osztályban –, hogy mögötte ott a mai görög valóság, amire amúgy is mindenki kíváncsi, hiszen annyit hallott róla a hírekben: a gazdasági válság, a szélsőjobboldal önkényes leszámolásai és a menekültválság.

Mindez, ha nem is mélységében, de erőteljesen megjelenik, és nem hat ránk nyomasztóan, mert ellenpontozza a lírai cselekmény, amin többször is kellemesen elpityeredhetünk. Egyszerű, de profi munka, amit nemcsak Osvárt Andrea kedvéért érdemes megnézni – bár ő is remekül megállja a helyét –, hanem mert olyan filmélmény, amire a legtöbb ember vágyik, amikor moziba megy: érzelemgazdag, de gondolatot is hagy maga után.

Casablanca

A Pannonia Entertainment jóvoltából egy újabb klasszikus tér vissza a mozikba, ezúttal Kertész Mihály három Oscar-díjat nyert felejthetetlen szerelmi történetét élvezhetjük a nagyvásznon. A Humphrey Bogartból áradó vagányságot és nemtörődömséget azóta is sztárok sora próbálja leutánozni, de a Casablanca az egyik legjobb bizonyíték arra, hogy a reszelős hangú színészt nem lehet legyőzni a saját pályáján. A szívét persze össze lehet törni, a Casablancá-ban Ingrid Bergman gondoskodott erről. A filmet Budapesten a Puskin moziban vetítik.

Bridget Jones babát vár (Bridget Jones's Baby)

Az történt, amire senki sem számított: nemcsak nézhető, de egész jó film született a Bridget Jones harmadik részéből. Hugh Grant karakterét kivéve minden megmaradt, amit szerettünk az első két epizódban, a Bridget Jones babát vár mégsem fulladt önismétlésbe, hanem tovább tudott fejlődni egy nagyon mai történetté. Még Renée Zellweger is kellemes csalódást okoz, nem tette tönkre sem a plasztika, sem a hatéves kihagyás.

Florence – A tökéletlen hang (Florence Foster Jenkins)

Látszólag egy újabb, látványos, eltúlzott Meryl Streep-show a Florence Foster Jenkins, valójában azonban egy ízléses, megható és leginkább rendhagyó szerelmi történet a fülsértő hangú, álomvilágban élő énekesnőről és a kettős életet élő férjéről. Stephen Frears rendező nem hagyja, hogy egyszemélyes előadássá váljon a film, egy teljesen hihető és komolyan vehető drámai háttér bontakozik ki hús-vér emberekkel. Hugh Grant megérdemelné élete első Oscar-jelölését.

Rossz anyák (Bad Moms)

Nem könnyű egy dolgozó anya élete, de igazán pokollá csak a többi anya teheti. Itt az ideje hát fellázadni a sok elvárással szemben, és végre egy kicsit önzőnek lenni – sugallja a Rossz anyák című hollywoodi komédia. Hullámzó színvonalú film, de itt most a gesztus a fő, hogy elismerik: dolgozó anyának lenni zsonglőrmutatvány, véget nem érő akadályverseny, biztosítás nélküli kalandpálya, aminek a teljesítéséért nem jár díj.

Valamint azért a sok életből vett momentumért is jár a dicséret, amikben minden nő magára ismerhet. Mila Kunisra továbbra is öröm ránézni, gyakorló anyaként a kisujjából rázta ki a szerepet, az igazi meglepetés azonban Kathryn Hahn, aki egy ősasszony erejével lökdösi a filmet egyre merészebb végletek felé.

Vaksötét (Don't Breathe)

A pofonegyszerűnek tűnő rablás viharos gyorsasággal válik rémálommá a nyár utolsó és egyben legjobb horrorjában. Az első sokk után a Vaksötét egy pillanatra sem ereszti a grabancunkat, és úgy játszik velünk, mint az alábecsült vak férfi a négy fal között ragadt rablópalántákkal.

A hosszú snittek, a folyamatosan mozgó és a szereplőkre tapadó kamera, az egyszerű, de mégis hatásos zene, a zseniálisan bevilágított belső tér és a pincéből előbúvó Törőcsik Franciska együttesen olyan hangulatot teremt, hogy a szájra tapasztott kézzel bujkáló szereplőkkel együtt rajtunk is úrrá lesz a félelem, és visszatartjuk a levegőt, mikor Stephen Lang dermesztő figurája feltűnik a színen.

Haverok fegyverben (War Dogs)

Todd Phillips a Másnaposok-trilógiával az új évezred egyik legnépszerűbb vígjátéksorozatát alkotta meg, most pedig megmutatta, hogy a nevettetés mellett a drámához is ért. A háború üzlet, és ha nincsenek morális aggályaink, óriási pénzeket lehet szakítani vele – avat be minket a film a fegyverkerreskedés cinikus világába. A szerepéből adodóan Miles Teller most visszafogottabb, Jonah Hill viszont még sohasem volt ekkora tapló, és sohasem volt ennyire vicces. Nagydumás fellépésével sokáig még azt is elhiteti velünk, hogy jó ötlet A sebhelyesarcú-ból példaképet választani magunknak. A magyar szinkron és Elek Ferenc ismét nagyot gurított.

A kis kedvencek titkos élete (The Secret Lives of Pets)

Kellemes családi szórakozás egy hétvégi délután – A kis kedvencek titkos élete pontosan azt hozza, amit az előzetesek alapján várni lehetett tőle. Még azzal együtt is, hogy a két elhurcolt kutya után eredő házi kedvencek története egy fokkal bonyolultabb a megszokotthoz képest. A sok kutya, macska és nyúl először mind úgy viselkedik, ahogy várnánk tőlük, de aztán persze bőven szolgáltatnak meglepetéseket is. A Vivaldira otthon hagyott, majd arról System of a Downra váltó díszebre például elég csak rágondolni, és máris mosolyogni támad kedvünk. A Gru alkotói megváltak a Minyonok kissé debil humorától és halandzsájától, és egy gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt élvezhető filmet tálaltak fel. Két év múlva jöhet a folytatás.

Az Ernelláék Farkaséknál szóló rész Gyárfás Dorka, a Vaksötétről szóló rész Birkás Péter, A zátonyról szóló rész Onozó Róbert kritikája alapján készült. A 24 hét-ről, a Toni Erdmann-ról, A klánról, a Bridget Jones babát vár-ról és a Határtalan szerelem-ról Gyárfás Dorka, A barátságos óriás-ról Huszár András, A kis kedvencek titkos életé-ről Csanádi Márton, a Florence - A tökéletlen hangról pedig Onozó Robert írta az ajánlót.