Megint lesz magyar a világ legjobbjai között?

Tavaly ilyenkor indult a Saul fia elképesztő diadalútja, amikor kiderült, hogy beválogatták a minden évben májusban megtartott cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába. Óriási meglepetés lenne, ha rögtön egy évvel a fantasztikus siker után most is a világhír felé katapultálna egy magyar filmet a cannes-i zsűri, de sosem lehet tudni. Három nappal a 2016-os fesztivál programjának kihirdetése előtt összeszedtük, mely magyar filmek törhetnek az idén cannes-i babérokra. Benzinkutas dráma prostikkal, abszurd szerelmi történet egy vágóhídon, szatirikus krimi egy masiniszta kettős életéről – nemsokára kiderül, drukkolhatunk-e valamelyiknek.

A 2015-ös cannes-i filmfesztivált sokáig fogjuk még hivatkozási pontként emlegetni, hiszen Nemes Jeles Lászlónak nemcsak hogy elsőfilmes rendezőként sikerült rögtön versenyprogramba kerülnie a Saul fiá-val, de a Coen testvérek zsűrijétől a fesztivál második legfontosabb díját, a Grand Prix-t nyerte el. Sőt, a diadalút itt csak elkezdődött, és kilenc hónappal később a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart úgy kapta meg a magyar film, hogy a cannes-i fődíjat, az Arany Pálmát elnyert Dheepan-t még csak nem is nevezte Franciaország. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Saul fia a tavalyi cannes-i versenyprogram legnagyobb sikersztorija.

Mads Mikkelsen és Nemes Jeles László a 2015-ös cannes-i filmfesztivál díjkiosztó gáláján Forrás: AFP/Valery Hache

Ha ilyen diadalútról nem is álmodhatunk rögtön egy évvel később, a magyar filmen most akkor is ott a világ szeme, és a nemzetközi filmes sajtó a tíz évvel ezelőtti román újhullám mintájára (ami szintén cannes-i díjaknak köszönheti a felívelését) könnyen magyar filmreneszánszot kiálthat, ha idén is bekerül egy-két magyar film a hivatalos programba vagy a mellékszekciókba.

A cannes-i filmfesztivál egyébként valójában több párhuzamos szekciót takar, és érdemes áttekinteni, hogy miről is beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy egy filmet Cannes-ban mutattak be.

Hivatalos program

Versenyprogram – Kábé húsz film minden évben, túlzás nélkül a világ legnagyobb rendezőitől. Négy-öt hely a franciáké, három-négy az amerikaiaké, kábé tíz rendre olyan visszatérő mestereké, mint Almodóvar, Lars von Trier, Ken Loach, a Dardenne testvérek, Nanni Moretti vagy Haneke, és jó, ha évente egy kelet-európai rendező befér. Tavaly ennek a szekciónak a második legfontosabb díját (Grand Prix) nyerte el a Saul fia, az utóbbi tizenöt évben Mundruczó Kornél versenyzett kétszer (Delta, Szelíd teremtés), Tarr Béla egyszer (A londoni férfi), de a zsűritől nem kaptak díjat.

Tarr Béla és Tilda Swinton A londoni férfi cannes-i sajtótájékoztatója előtt 2007-ben Forrás: AFP/Valery Hache

Un Certain Regard – A hivatalos program kevésbé ismert vagy rizikósabb alkotóknak fenntartott szekciója (ami a nevében is „egy másik nézőpont”-ot ígér). Ha egy rendező már volt a versenyprogramban, és új filmje az Un Certain Regard-ba kerül, sokan rögtön lefokozásról beszélnek, de a szervezők rendre nyomatékosítják, hogy a két szekció egyenrangú. Mundruczót például a Fehér Isten-nel „visszafokozták” ide, de nem járt rosszul, mert a film elnyerte a szekció fődíját 2014-ben. Előtte Kocsis Ágnes (Pál Adrienn), Pálfi György (Taxidermia) és Antal Nimród (Kontroll) is itt versenyeztek.

Mundruczó Kornél a Fehér Isten egyik főszereplő kutyájával 2014-ben Cannes-ban Forrás: AFP/Bertrand Langlois

Rövidfilmek versenyprogramja – Ötvenhárom évvel ezelőtt itt debütált Szabó István Te című elragadó kisfilmje, aminek nagy részében az akkor 18 éves Esztergályos Cecília cukiskodott Budapest utcáin. A rövidfilmes versenyprogramban azóta is kifejezetten jól szerepelünk, az elmúlt húsz évben kétszer is magyar film hozta el a szekció szintén Arany Pálmának nevezett fődíját (1996-ban a Szél, 2002-ben pedig az Eső előtt), de innen indult fesztiválhódító körútjára 2004-ben Kenyeres Bálint Before Dawn-ja, legutóbb pedig tavalyelőtt került be Szőcs Petrától A kivégzés.

Szőcs Petra (mályvaszínű szoknyában) és a 2014-es cannes-i rövidfilmes versenyprogram többi rendezője Forrás: AFP/Loic Venance

Cinéfondation – A filmezést tanuló egyetemisták munkáit bemutató szekció 1998 óta létezik, minden évben több mint 1600 vizsgafilm közül választják ki a szerintük legjobb húszat, ami a három kiosztott díjért versenghet. Aki ide bekerül, azon onnantól fogva rajta tartja a szemét a fesztivál. Mundruczó 2004-ben a Kis Apokrif No. 2-vel, Kocsis Ágnes 2006-ban A vírus című kisfilmjével szerepelt a programban – később mindketten többször is visszatérhettek Cannes-ba a nagyjátékfilmjeikkel. Ez a sors várhat Kárpáti György Mórra is, aki két éve a Provinciá-val volt a Cinéfondationban, az idén pedig a Gólyatábor-ral kerülhet be egy még rangosabb szekcióba. 2010-ben Kárpáti egyetemi osztálytársa, Szimler Bálint Itt vagyok című kisfilmjéért szurkoltunk ugyanitt.

Párhuzamos programok

Quinzaine des réalisateurs (Rendezők kéthete) – Nagyon erős program, gyakran merészebb filmekkel, mint a hagyományos verseny. Minden évben megy is a panaszkodás, hogy mi mindennek kellett volna a Rendezők kéthete helyett a hivatalos programba kerülnie. Jól példázza ezt, hogy a tavalyi Arany Pálma-nyertes Dheepan helyett a franciák az itt bemutatkozott Mustang-ot nevezték Oscarra, és a szintén Rendezők két hete-felfedezett Fatimá-t kürtölték ki a César-átadón 2015 legjobb francia filmjének. Az utolsó magyar nagyjátékfilm, amit itt mutattak be, 2006-ban Hajdu Szabolcstól a Fehér tenyér, azóta csak rövidfilmeket vetítettek hazánkból: Till Attila Csicská-ját 2011-ben és Nagy Dénestől a Lágy eső-t két évvel később.

Semaine de la critique (Kritikusok hete) – A hivatalos programmal és a Rendezők két hetével szemben rendre ez a főleg első-második filmesekre koncentráló szekció húzza a rövidebbet, amikor az ember összeállítja a napi programját, de minden évben van egy-két nagy dobásuk, amelynek a rendezője következő filmjével már könnyen előreléphet a hivatalos programba. Így történt Kocsis Ágnessel is, aki a Friss levegő-vel még 2006-ban itt, négy évvel később a Pál Adrienn-nel viszont már az Un Certain Regard-ban szerepelt.

Ezzel a hatalmas felfújható babával hirdették a Pál Adriennt Cannes-ban 2010-ben Forrás: AFP/Valery Hache

Észbontó belegondolni, hogy 1984-ben itt versenyzett Koltay Gábor István, a király-a többek között Leos Carax csodás rendezői bemutatkozásával, az Egy fiú és egy lány-nyal, de magyar rövidfilmet is válogattak már be, legutóbb nyolc évvel ezelőtt M. Tóth Géza Ergo című animációját.

Melyik magyar film tűnhet fel idén valamelyik szekcióban?

Nagyjátékfilmek

Egyelőre csak azt tudjuk, hogy ezeket a filmeket nevezték be az alkotók, és lehet, hogy végül csak az egyikük, vagy akár egy sem kerül be a programba, de pár nappal az idei szelekció bejelentése előtt még érdemes reménykedni.

Till Attila: Tiszta szívvel

Április végén, tehát bő két héttel Cannes előtt már a magyar mozikba is megérkezik Till Attila második mozifilmje, de ez önmagában még nem akadálya egy cannes-i bemutatónak.

Fenyvesi Zoltán a Tiszta szívvel című filmben Forrás: A Company Hungary

Még nem tudjuk, hogy a kerekesszékes bűnbanda történetében a drámai vagy az akcióelemek dominálnak majd, és fesztiválízléshez igazított művészfilmmel vagy kommersz közönségfilmmel van-e dolgunk. Cannes-ra nyilván az előbbi esetén van nagyobb esély, és Tillát már ismerik a Rendezők kéthete szekció szervezői, hiszen a szintén Thuróczy Szabolccsal (ő eddig már öt filmmel volt Cannes-ban) forgatott rövidfilmje, a Csicska is ott debütált.

Reményeink: Rendezők kéthete

Madarász Isti: Hurok

Az új évezred első magyar időutazós thrillere sem hangzik éppen tipikus fesztiválfilmnek, és az első mozifilmjével jelentkező Madarász Isti többször hangsúlyozta is, hogy Spielberg a példaképe, és közönségfilmeket szeretne készíteni.

Anger Zsolt a Hurok című filmben Forrás: Fórum Hungary

Ettől függetlenül, ha a film kiemelkedően jó, nem kizárt, hogy felfigyeljenek rá Cannes-ban, ahol annak idején a Kontroll-t is beválogatták az Un Certain Regard-ba, sőt még díjazták is.

Reményeink: Kritikusok hete

Hajdu Szabolcs: Ernelláék Farkaséknál

Meglepő fordulat, hogy Hajdu Szabolcs minden csinnadratta és állami támogatás nélkül forgatott egy új filmet, mégpedig saját tavalyi színdarabjának megfilmesítését. A családi történet lényegében családi vállalkozásban készült el, hiszen Hajdu és felesége, Török-Illyés Orsolya mellett a gyermekeik is szerepelnek a filmben, amit a saját lakásukban forgattak le.

Tankó Erika, Hajdu Szabolcs, Gelányi Imre és Szabó Domokos az Ernelláék Farkaséknál színházi előadásában Fotó: Czitrovszky Balazs

Egy ilyen témájú, alacsony költségvetésű román filmet simán beválogatnának az Un Certain Regard-ba, kíváncsiak vagyunk, hogy magyaroktól is érdekes-e Cannes-ban a jelenkori realizmus. Hajdut mindenesetre ismerik, a Fehér tenyér nagy sikert aratott tíz éve a Rendezők kéthete szekcióban.

Reményeink: Un Certain Regard

Vranik Roland: Az állampolgár

A Fekete kefe rendezőjének új filmje sokkal jobban exportálható, mint a jellegzetesen magyar abszurd komédia, hiszen dokumentarista stílusban nyúl a menekültkérdés kényes témájához.

Az állampolgár Fotó: Kallos Bea - MTI

Ez önmagában óriási plusz egy cannes-i premierhez, de azt se feledjük, hogy rengeteg francia, olasz, német stb. film is készül a témában, így ezek a filmek hiába dolgoznak fel egy aktuális európai problémát, könnyen egymást üthetik ki a válogatáskor. Egy magyar megközelítés viszont elvileg érdekes lehet.

Reményeink: Rendezők kéthete

Gigor Attila: Kút

Briliáns első filmje, A nyomozó óta várjuk, hogy mivel áll elő legközelebb Gigor Attila, de a várakozás nyolcéves elhúzódására nem számítottunk.

Irma Milovic, Pokorny Lia és Trokán Nóra a Kút című filmben Fotó: Sághy Tímea

A Svájcba tartó prostituáltakról szóló Kút mindenesetre kész van, a szereposztása ígéretes (Trokán Nóra, Pokorny Lia, Kurta Niké, Jankovics Péter, Kovács Zsolt), és producere szerint a Coen testvérek filmjeivel rokonítható. Ez jó ajánlólevél lehet Cannes-ban, még ha eddig nem is figyelt fel a fesztivál Gigorra.

Reményeink: Un Certain Regard

Enyedi Ildikó: Testről és lélekről

Gigor Attilához hasonlóan Enyedi Ildikó is a Terápia című HBO-sorozat rendezésével töltötte az utóbbi éveket, és új játékfilmjére még többet, tizennyolc évet kellett várni. Nemzetközi karrierje huszonhét évvel ezelőtt pont Cannes-ban indult be, amikor Az én XX. századom-mal megnyerte a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát.

Morcsányi Géza (háttal) és Borbély Alexandra a Testről és lélekről című filmben Forrás: M&M Films

A Testről és lélekről egy vágóhídon játszódó, abszurd elemekben bővelkedő szerelmi történet, ami méltó visszatérésnek hangzik a cannes-i hivatalos programba, amely ráadásul minden évben küszködik azzal, hogy elég női rendezőt tudjon felvonultatni.

Reményeink: Un Certain Regard

M. Kiss Csaba, Rohonyi Gábor: Brazilok

Brazilok Forrás: M&M Films

Optimista, életigenlő szociodráma egy roma focicsapatról – ilyen próbálkozás se nagyon volt még a magyar filmvilágban. Cannes-ban mondjuk inkább az iszonyatosan lehangoló szociodrámákat szeretik, de ha a filmnek különleges és egyedi a hangulata, akár meg is ragadhatja valamelyik mellékszekció programszervezőinek fantáziáját.

Reményeink: Kritikusok hete

Kamondi Zoltán: Halj már meg!

Szatirikus krimi Cserhalmi György és Ónodi Eszter főszereplésével egy mozdonyvezető haláláról, illetve a halála után felszínre került kettős életéről, szerelmi háromszögéről és zavaros titkairól.

Cserhalmi György és Kamondi Zoltán a Halj már meg! forgatásán Fotó: Kallos Bea - MTI

Első megközelítésben jellegzetesen magyar és nehezen exportálható filmnek hangzik, de már angol címe is van (Just Drop Dead), és ha jó, miért is ne kerülhetne be valamelyik szekcióba? A múlt hónapban elhunyt Kamondi Zoltán Halálutak és angyalok című első filmje az Un Certain Regard-ban versenyzett 1991-ben, szép gesztus lenne a szervezőktől, ha az utolsó filmjének a világpremierje is ott lehetne.

Reményeink: Un Certain Regard

Rövidfilmek

Több tucat magyar kisfilmet neveztek be az idén a különböző cannes-i szekciókba (gyakorlatilag a pár héttel ezelőtti Friss hús teljes felhozatalát), úgyhogy most rengeteg hazai filmes várja a pozitív visszajelzést. Mi most azt a hat rövidfilmet mutatjuk be, aminek szerintünk a legnagyobb esélye van bekerülni.

A répa: A klasszikus orosz mese csernobili környezetbe helyezett, izgalmas feldolgozása olyan gyönyörű kiállítású film, hogy simán el tudjuk képzelni, amint a cannes-i fesztiválpalota legkirályabb vetítője, a Debussy vásznán pereg. Lengyel Balázs rendező állítólag csak azért csinálta meg A répá-t, hogy a Lajko – Cigány az űrben című tervezett nagyjátékfilmje előtt tudja valamivel bizonyítani a rátermettségét, bámulatos lenne, ha ez a kvázi referenciafilm a világ legnevesebb fesztiválján indulna.

A répa, Gólyatábor Forrás: Friss hús

Gólyatábor: Már említettük korábban, hogy Kárpáti György Mór a Provincia miatt jól fekszik a cannes-iaknál, a gólyatábori nemi erőszakról szóló filmje pedig az eddigi legerősebb munkája, aminek simán helye lehetne akár a versenyprogramban is. Mivel azonban a film bármiféle szájbarágás nélkül, maximális visszafogottsággal mutatja be az eset következményeit, kicsit tartunk attól, hogy elmehet az ügyet nem ismerő francia válogatók feje felett.

A nyalintás nesze: Bucsi Réka LOVE-ja mellett a MOME mesterszakára járó Andrasev Nadja diplomafilmje az utóbbi időszak legfelkapottabb magyar animációs rövidfilmje. A Megbocsátás című Bodor Ádám-novella alapján készült, kilencperces szürreális szerelmi történetet az év elején díjazták a magyar filmkritikusok, júniusban pedig a világ legrangosabb animációs filmfesztiválján, Annecyben fog versenyezni. Ha már úgyis Franciaországba utazik A nyalintás nesze kópiája, május közepén megállhatna Cannes-ban, hogy levetíthessék párszor a Cinéfondation szekcióban.

A nyalintás nesze, Szép alak Forrás: Friss hús

Szép alak: A korábbi években simán beválogattak egy országból több filmet is a Cinéfondationba, ha az idén magyarokkal akarnak duplázni, akkor az SZFE-n harmadéves Kis Hajni vizsgafilmje a tökéletes választás. A gimi menő csajára hajtó leszbikus takarítónő feszültséggel teli története olyan kíméletlenül halad a kínosnak ígérkező végkifejlet felé, hogy a játékidő háromnegyedénél le kellett állítanunk pár percre a filmet, hogy erőt gyűjtsünk a befejezés megtekintéséhez.

Dialogue: Fabricius Gábor rendező, ha akarta, se tudta volna ennél jobban Cannes-ra optimalizálni a filmjét. A Saul fiá-t is fényképező Erdély Mátyás kézikamerája két idősíkban tapad a rohanó menekültekre, hogy aztán összeérjen a két szál, és megállapítsuk, hogy lám, a magyarok is ugyanúgy menekültek a rendszerváltáskor, ahogy azt most teszik sokan mások. Vagy valami ilyesmi. Mi nem találtunk benne sok értelmet, de attól Cannes-ban még bedőlhetnek neki.

Dialogue, Ebéd előtt Forrás: Origo

Ebéd előtt: Szabó Simon is tudja, mitől döglik a légy, vagyis hogy mire buknak a világ vezető fesztiváljainak válogatói. Az Európai Filmdíjra is jelölt, cigánytémájú a Fal után most egy egysnittes, fekete-fehér filmre forgatott, 1944 augusztusában játszódó holokauszttörténettel jelentkezik a Moszkva tér Rojáljaként megismert alkotó, és mi szurkolunk is neki, mert nála jobban senki nem mutat szmokingban a francia Riviérán.

Szabó Simon a 2012-es cannes-i filmfesztiválon Forrás: Szabó Simon

Az idei cannes-i filmfesztivál hivatalos programját április 14-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor jelentik be.