Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze, Törőcsik Mari eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat színházban és a filmvásznon egyaránt. Amikor megkérdezték François Mitterrand-t, hogy mi számára a film, akkor annyit mondott
Egy lány, aki egy körhintán ül és nevet. Nem emlékszem a film címére, de nekem az ő nevetése a FILM.
Fábri Zoltán filmje, az Édes Anna Kosztolányi-adaptációja
katartikus erővel mutatja be az elnyomott és megalázott kisember végső lázadását Törőcsik Marival a címszerepben.
A kiváló film 2015-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia által válogatott 53 filmklasszikus közé is.
A Teketória című filmben Koltai Lajos operatőr képeinek
izzó intenzitása mutatja meg a válása után kiüresedett, a világban helyét nem találó hősnő lelkének rezdüléséit az újrakezdésért folytatott küzdelemben.
Törőcsik Mari végtelenül őszinte, érzékeny és aprólékos színészi játékának csodás példája.
Gárdos Péter tabutörő filmje, a Szamárköhögés
nem a forradalom hőseiről szól, hanem azokról az esetlen, félős kispolgárokról, akik a lakásukban begubózva, a rádióra tapadva élték át a forradalom napjait.
Gyermeki nézőpont mögé bújtatott '56-os film, kesernyés humorral, három együtt élő generáció civódásaira koncentrálva Törőcsik Mari felejthetetlen mondataival.