Így lehetne sikeres az új Terminátor

Terminátor 1
terminator The Terminator Year: 1984 - usa Arnold Schwarzeneger Director: James Cameron
Vágólapra másolva!
Harminchárom évvel az első rész, a Terminátor - A Halálosztó után még mindig beülünk a moziba megnézni a felújított klasszikus első és második részét, és kíváncsian várjuk az újabb, immár hatodik részt. Még akkor is, ha a harmadik filmtől mélyrepülésbe kezdett a sorozat. Abból a megállapításból kiindulva, hogy az első két részt sokkal jobban szerettük a folytatásoknál, megfejtettük, minek köszönhető a biztos siker. Számításba vettük a manapság még futó klasszikus franchise-okat és mai trendeket, és az egyenlet végén megtudjuk, miről kellene szólni a hatodik résznek.
Vágólapra másolva!

Követhető dramaturgia, egyszerű párbeszédek

Az első rész 1984-ben készült el. James Cameron a Pirana 2 rendezője jól tudta, hogy megfelelő referencia nélkül egyik stúdió sem fog neki nagyobb összeget szánni egy posztapokaliptikus sci-fire, ezért kreatívabbnak kellett lennie. Olyan fantasztikus filmet álmodott meg, ami úgy szól a jövőről, hogy a jelenben játszódik. A jövőből érkező hős megmenti egy nő és a fia életét, akik még fontosak lesznek a gépek elleni harcban. Innentől kezdve a történet egyszerű. Az alaphelyzet felvázolása után akciószekvenciák követik egymást, a történés kimerül a menekülésben. Nincs ez másként a második részben sem.

Az első részt 1984-ben mutatták be Forrás: AFP/Archives du 7eme Art / Photo12

A harmadik rész ezzel szemben már két szálon fut, John Connor és jövendőbelijének menekülése, illetve a Skynet beindítása, tarkítva sokkal több magyarázkodással. Az ötödik részről nem is beszélve, amiben többször utaznak az időben megváltozatva már korábbi történéséket.
Az eredeti követhető dramaturgia nézőbarátabbá is tette a filmeket, illetve kevesebb hibázási lehetőséget adott. Ehhez pedig tökéletesen illeszkedett a karakterek szűkszavúsága és egysíkúsága. A figurák gyorsan a szívűnkhöz nőttek, és nem zavart, hogy egy részen belül nincs igazi karakterfejlődés, személyes dilemmák, és szinte csak tőmondatot hangzanak el. Míg az ötödik részben olyan valószerűtlen párbeszédeket hallunk, mint a „nem számít, hogy én mit hiszek”, addig az első kettőben nincsenek fülsértő kijelentések. Nemcsak a terminátor felől, de még a főhős Sarah Connor felől sem, aki csak olyan egyszerűséggel beszél, mint például: „Vérzik. Nagyon.”

Schwarzi nélkül nem megy

Onnantól kezdve, hogy a harmadik résztől bonyolítják a sztorit és a dramaturgiát, valamint tesznek az eredeti karakterekre, alapjában inog meg az adott rész.
A főszereplők fontos alappillérét képezték a történetnek, eggyé váltak a karaktereikkel. Arnold Schwarzeneggernek még akkor is vissza kellett térnie, még ha az első részben össze is préselték. (Cameron azért választotta őt, mert a Conan a barbárban láthatták és megszerethették a nézők.) A szerepet végig is vitte mind az öt rész alatt, míg az eredeti főszereplő Sarah Connor már a harmadik részben eltűnt. A hatodik részben mindenképp vissza kell nyúlni a gyökerekhez és az eredeti figurákat szerepeltetni, mert Schwarzi nélkül nem tudjuk elképzelni a terminátort, és ő volt az egyetlen értékelhető az ötödik részben. Linda Hamilton pedig az eredeti főszereplő, aki jobb sorsot érdemel annál, mint hogy a harmadik részben elmesélik, hogy leukémiában meghalt. A Star Wars merte vállalni az idős Harison Fordot és Carrie Fishert, és milyen jól tette.

Élő szövet, emberi vázon

Míg Sarah Connor egyre keményebb, addig a Terminátor egyre barátságosabb lett.
Az ötödik részben túlságosan is: a papinak nevezett szeretetreméltó gép átesett a ló másik oldalára. Mégis talán jó irány az egyre emberibb terminátor. Schwarzenegger a napokban azt nyilatkozta, nem a T800-as szerepében tér vissza, Cameron pedig megerősítette, hogy valószínűleg a T800-as emberi prototípusát jelenítik meg.

Annyira emberivé válik, hogy egyenesen egy ember lesz.

Arnold Schwarzenegger a Terminátor 3. részében Forrás: AFP/Photo12/Archives du 7e Art/Paramount Pictures

Sarah Connor történetéről áthelyeződne a hangsúly a Terminátorra, az ő személyes „drámájára”, mert hiába a világ megmentése a hősök fő mozgató rugója, a személyesség tette az első két részt annyira szerethetővé - egy pincérnő szemén keresztül láttuk lecsapódni az egész világvégét. Remélhetőleg a hatodik szintén nem fajul el az eposzi harcokig, és sikerül egy szereplőn keresztül láttatni a világméretű problémát.

Az ellenfél evolúciója, amit a második rész után próbált a harmadik és az ötödik rész is folytatni az új filmben azzal válna erősebbé, hogy saját magával kellene megküzdenie Schwarzinak.
John Connor, akit minden részben más játszott, most is kihagyhatatlan lesz. Milyen szép is lenne, ha Edward Furlong összeszedné magát, és valami értékelhetőt letéve az asztalra eljátszaná a szerepet. Merjünk nagyot álmodni!

Az elkerülhetetlen apokalipszis

Mivel az eddigi és eredeti filmek a jelenben játszódnak, és mivel Linda Hamilton már 61 éves, tehát nem nagyon játszhat fiatalabbat, idősebbet meg nincs nagyon értelme, a Terminátor hatnak is a jelenben, tehát 2018-ban kell játszódnia.

Ha viszont 2018-at írunk, az első két rész szerint az ítélet napja már 1997-ben bekövetkezik, tehát 2018 már jóval az ítélet napja utáni esemény, azaz egy alternatív jelenben lennék. A második rész végén viszont megsemmisítik a veszélyt jelentő Skynetet. A kérdés tehát az, hogy még is bekövetkezik-e az apokalipszis vagy sem. A sorozat viszont nagyot fordulna magával, ha elhagyná az eredeti, nagy találmányát, miszerint olyan sci-fi, ami a jelenben zajlik. A harmadik részben is jól érezték ezt, és egy gyenge magyarázattal letudták: az ítéletnap nem előzhető meg csak elodázható, tehát egy másik időpontra arrébb tolva játszatták a jelenben az eseményeket.

Másrészt viszont a második rész megengedhette magának, hogy látványosabb vállalásokba vágjon bele, mint az első, egy atomháború pedig még látványosabbá tenné az új mozit, így pedig következetesen folytatná az első kettő részben megkezdett történetszálat, és nem lenne szükség magyarázkodásra, ami a folytatásoknak nagy hátránya volt.

Esendő halálosztó?

Az első részhez képest, ami beágyazódott az Alien-trendbe mint sci-fi, és mint posztapokaliptikus film, követte a Mad Max útját, a második rész már-már horror elemeket vegyítve kaszabolta a mellékszereplőket, és Schwarzenegger nemcsak a terminátor karakterét mutatta be újra, de kedvezett a Predátor kedvelőinek is, akik '87-ben és '90-ben csodálhatták őt.

Arnold Schwarzenegger, Linda Hamilton és Edward Furlong a 2. részben Forrás: AFP/Collection Cinema / Photo12

Tehetünk egy kísérletet, hogy megtippeljük, milyen divatot követve lesz sikeres majd a hatodik rész, de egy klasszikus franchise manapság alapból elég menő. Viszont ha minden igaz, a rendező Tim Miller lesz, aki a Deadpoolt is jegyzi, és idén itt volt nekünk a Wonderwoman, Thor, Logan, Pókember, jövőre pedig jön a Deadpool 2, Aquaman, egy új Bosszúállók és Antman. Szóval elképzelhető, hogy a terminátor közelítene a szuperhős-ábrázoláshoz, annak esendőbb, emberibb bemutatásához, amit mostanában jobban kedvelünk, lásd Deadpool.

Azaz a hatodik rész az ítélet napja után játszódik, amikor megismerjük a T800-as modell ihletőjét, hogyan válik terminátorrá, és megtudjuk mi köze a Skynethez. Bárki is lesz a segítségre Sarah Connornak, biztosak lehetünk benne, hogy végül feláldozza magát a megmentésért.

Szavazzon!

Önnek melyik volt a kedvenc Terminátor filmje?