A dél-koreai A halál jele című nyomozós thriller hatott önre? Több helyütt is megemlítik az Ami a sötétben rejlik kapcsán, és tényleg fel lehet fedezni hasonlóságokat a két filmben.
Nagyon szeretem Bong Joon-ho munkáit, A halál jelé-ben is tetten érhető realisztikus, film noiros stílust. Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy a két film koncepciója megegyezne. Míg A halál jele egy igazi krimi, addig az Ami a sötétben rejlik sokkal inkább egy felnövéstörténet.
Nem gondolja, hogy a cím félrevezető annak fényében, hogy a krimi szál helyett a felnövéstörténetre fekteti a hangsúlyt?
A cím arra a rengeteg ismeretlen dologra is utalhat, amit egy tinédzsernek fel kell fedeznie. Például a felnőttek világa is sötétbe burkolózik számára, azt is fel kell derítenie.
Nem rendezőnek tanult, mi az eredeti szakmája?
Franciát tanultam az egyetemen.
Hogyan vezetett az útja a francia nyelvtől a filmig?
Úgy éreztem, hogy közölni akarok valamit a világgal. Először írtam egy forgatókönyvet, de nem találtam hozzá befektetőt, mivel senki nem bízott egy olyan emberben, aki nem tanult rendezést, nem volt tapasztalata. Így magam gyűjtöttem össze rá a pénzt, és én voltam a saját filmem producere.
Mondhatjuk, hogy minden egy lapra tett fel, és a saját vagyonát kockáztatta?
Így is fel lehet fogni. De már megtérült a befektetésem, sikerült ugyanis eladni a filmet egy forgalmazónak. Sőt, már kerestem is rajta. [nevet]
A kilencvenes évek elejének Kínáját egy nagyon szigorú, kevés mozgásteret adó társadalomnak mutatja be. Ez lazult az elmúlt harminc évben? Önből például filmrendező válhatott, annak ellenére, hogy franciát tanult.
Kínában az elmúlt harminc évben egy olyan gyökeres változás ment végbe, amelyet Európa háromszáz éves történelme fed le.
A mából visszatekintve tényleg szigorúnak tűnik az akkori társadalmi berendezkedés, bár ha még jobban visszamegyünk az időben, akkor még szigorúbb társadalmi normákkal szembesülnénk, és őket sajnálnánk. Egy kicsit sajnálom, hogy nem később születtem, és nem később voltam fiatal, mivel most már egy nyitottabb Kínában lehet felnőni.
Az a környezet, amiben felnőttem Európában ismeretlen. És az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások miatt ez már a mostani kínai fiataloknak számára is ismeretlen. A harmincas, negyvenes korosztály ismerhet rá a saját gyerekkorára, de ez már elmúlt, ez a közeg nem létezik többé. Nem kívánom vissza ezt a kort, mert a mostani Kína már sokkal előbbre jár demokrácia, emberi jogok területén.
A lánya jövőjét akkor fényesebbnek látja?
Természetesen igen. A mostani Kína már sokkal jobban hasonlít a világ más részein található modern országokra.
A nyugati társadalmakban nagy hangsúlyt fektetnek az önmegvalósításra. Akkor az ön kislányának már nagy esélye van arra, hogy az lehessen felnőttként, aki lenni akar?
Igen. Arra ösztönözzük, hogy fejlessze a képességeit és harcoljon a céljaiért.
Úgy kezdődik a film, hogy a kamera elidőzik a pontos dátumot mutató falunaptáron. Miért volt fontos, hogy pont 1991-ben játszódjon a történet? Van ennek személyes, illetve történelmi oka?
A dátumnak van történelmi jelentősége, de erről nem szeretnék túl sokat beszélni.
1991 előtt nem sokkal komoly dolog történt Kínában,
az emberek az utcára vonultak, demokráciát akartak, de ebbe a témába nem szeretnék belemenni.
Arra gondol, hogy a hadsereg tankokkal vonult fel, és a Tienanmen téri tüntetést vérbe fojtották?
A kínai történelemnek ez a korszaka is hozott pár olyan eseményt, amelyet nem lehetett kikerülni. Édesapám korosztályának együtt gondolkodó értelmiségijei is beleütköztek ezekbe a falakba.
Személyes oka is volt annak, hogy 1991-et választottam, én ebben az időszakban éltem át a kamaszkoromat. Ez az ember életének legbefogadóbb korszaka, mint egy szivacs, úgy szívja magába az új dolgokat. Kialakulóban lévő személyiségként nagyon szeretné megérteni a felnőttek világát.
Lázadó gyerek volt?
Belül a lelkemben lázadó típus voltam, de a külsőmben, a külső megnyilvánulásaimban ez nem tükröződött. Szófogadó gyereknek tűnhettem.
A film főszereplője is ez a típus.
Valóban. Jó magaviseletű gyerek voltam, de
az igazán fontos dolgok terén a saját utamat jártam.
Kínában a mai napig cenzúra van. Ön korruptnak és hozzá nem értőnek ábrázolta a rendőrségnek. Ezt be lehet ilyen formában ma mutatni Kínában?
Sokszor direkt finoman fogalmaztam, amit aztán többféleképpen is lehet érteni. Ezzel a kacskaringós fogalmazásmóddal vissza lehet tompítani a film élén. Ha közvetlen módon fejezem ki magam, az már túl durva lett volna.
Művészileg azért elégedett a filmjével?
Természetesen nem vagyok teljesen elégedett, egyensúlyoznom kellett a cenzúra és a művészi önkifejezés között. Nem vagyok híres rendező, ha az lettem volna, valószínűleg sok minden nem kerülhetett volna bele a filmbe, mert rájuk nagyobb figyelem irányul.
Az eddigi benyomásaim alapján milyen filmet rendezne, ha azt itt, Budapesten kellene leforgatnia?
Nem ismerem igazából a várost, nem mennék bele egy ilyen témába, mert nevetségessé válnék. Ha mégis itt kellene forgatnom, akkor az itt élő kínaiak szemszögét próbálnám megragadni.
Tudom, hogy létezik itt kínai kolónia, egy fiú unokatestvérem is árult ruhát Budapesten.
Valószínűleg ezt a témát feldolgozva forgatnék filmet.
Az Ami a sötétben rejlik rejlik című filmet április 14-én (azaz ma) este 21:15-től meg lehet nézni a budapesti Puskin moziban.