CineFest: Csak nehogy anyám meghaljon

A Legjobb szándék-ban hiába nem esik szó a '89-es forradalomról, vagy Ceausescu diktatúrájáról, így is tökéletesen illeszkedik a román újhullám filmjei közé. Hétköznapi emberek hétköznapi problémáiról szól színpadiasság és felesleges megjátszás nélkül. Alex (Bogdan Dumitrache) telefonhívást kap apjától, hogy az anyjának agyvérzése volt, és a kórházban fekszik. Ami innentől jön, annak egyik-másik epizódjával már mindenki találkozott az életben. Alkudozás az orvosokkal, szeretetükkel a beteget agyonnyomó látogatók, különös szobatársak, és a folyamatos bizonytalanság: mi lenne a legjobb a betegnek. A döntés pedig nehéz, mivel ahány ember, annyi vélemény és tanács.Bogdan Dumitrache a Legjobb szándék című filmbenAdrian Sitaru (Sporthorgászat) második rendezésének az a titka, hogy valósághűen, fals hangok nélkül tudja ábrázolni a mindennapoknak azt a részét, amit soha nem hittünk volna, hogy a vásznon viszontlátunk. A vizitre érkező orvosok elől udvariasan félreálló látogatók, a doktor atyáskodó hangja, a csoki becsúsztatása a nővérke zsebébe, ezek mind olyan majd' mindannyiunk által megtapasztalt dolgok, amikben sosem láttunk semmi filmszerűt. Apró, lényegtelennek tűnő emberi pillanatokat fűz össze egy hosszú hétvége történetévé a Legjobb szándék, és közben finom humorral tálalja elénk saját esetlenségeinket.  Cselekményről nem is nagyon lehet beszélni. Alex leutazik vidékre, és mindent elkövet, hogy anyja a lehető legjobb ellátást kapja. Folyamatosan hangoztatott aggodalmait és idegesítő fontoskodását a környezete eleinte még tolerálja, de aztán egyre több emberben szakad el a cérna. Nyughatatlan, kényszeresen beszél, folyamatosan szidja azt a kórházat, ahol az anyját tartják. Nézőként viszont pont ellenkezőleg, teljesen pozitív benyomás alakulhat ki bennünk a kórházról. Nagy drámára azonban senki se számítson, pont ez a lényege a Legjobb szándék-nak, hogy azt a, még tragédiák ellenére is nagyrészt csendesen folyó életet dokumentálja, amit a legtöbben ismerünk.http://videa.hu/flvplayer.swf?v=D22cPHx3TB82JtBb A természetesség az egyik jellemzője a filmnek: a szubjektív kamera állandó használatát is hamar meg lehet szokni, és utána már nem vonja el a figyelmet a technika az emberekről. Sőt, ez a megoldás lehetővé teszi, hogy még inkább részesei lehessünk a szereplők nagyon is tipikus beszélgetéseinek helyes táplálkozásról, kórházi rémtörténetekről. A kamera legtöbbször fejmagasságból, a beszélgetés egyik résztvevőjének szemszögéből veszi fel az eseményeket. A film bevon minket a társalgásba, az az érzésünk támadhat, hogy amikor a szereplő belenéz a kamrába, a mi szemünkbe néz, és hozzánk beszél. A film minden lehetséges eszközzel azt sulykolja belénk, hogy nincs különbség a vásznon szereplő, és a nézőtéren ülő emberek között.A Legjobb szándék román-magyar koprodukcióban készült, emiatt kisebb szerepekben magyar színészek is felbukkannak. Török-Illyés Orsolya egy kórházi beteget alakít, akinek az arca  eldeformálódott, és emiatt végig egy a Donnie Darkó-ra emlékeztető nyuszimaszkot visel. Leírva ez nagyon nem tűnik viccesnek, a filmben viszont ennek az asszonynak a sorsát is tapintatosan ugyan, de humorral kezelik. Ez az érzés még sokszor feltörhet belőlünk a film folyamán: szomorú ugyan amit látunk, de a helyzet komikussága miatt nem tudunk rajta nem nevetni.Török-Illyés Orsolya a Legjobb szándék című filmbenTóth Orsinak van még egy nyúlfarknyi szerepe a Legjobb szándék-ban: egy haveri sörözésen vesz részt a fiújával, ahol Alex és a csaja is ott van. Olyan, mintha egy igazi sörözést látnánk, és nem színészeket megírt szöveggel, annyira való