Már a mohóság sem a régi

A Tőzsdecápák: A pénz nem alszik egyik jelenetében Gordon Gekko (Michael Douglas) kioktatja Jacobot (Shia LaBeouf), az idealista brókert: "nem a pénz a lényeg, hanem a játszma". Jó lett volna, ha Oliver Stone is szem előtt tartja legendás teremtménye szavait a forgatás közben, akkor talán nem lenne olyan agyzsibbasztóan unalmas végigülni a több mint két órás filmet. Abszolút találónak tűnt, hogy Gordon Gekko a gazdasági világválság közepén térjen vissza új trükkjeivel, és az előzetesben is látható vicces nyitójelenet után máris 2008-ban találjuk magunkat, a válság előszobájában. Ahogy azonban telnek a percek, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy 2010-ben nem szerencsés dolog dekadens életvitelt folytató brókereket és bankárokat mutogatni nekünk, és azt kérni, hogy érdekeljen is minket, mi lesz velük. A pokolba kívánjuk őket, természetesen.Shia LaBeouf és Carey Mulligan a Tőzsdecápák 2-benHa Stone elég tökös volna, lehet, hogy ennek ellenére működőképessé tette volna a filmet, de a tempó túl lassú, a pénzügyi machinációk magyarázatai túl számosak, követhetetlenek és főleg érdektelenek. Nincs feszültség, nincs kinek drukkolni. A túlélésért küzdő pénzemberek forgatagából két főhősünk azzal emelkedik ki, hogy van egy dolog, ami még a pénznél is fontosabb nekik: Winnie Gekko (Carey Mulligan), aki Gordon lánya és Jacob menyasszonya. Gekko még mindig lenyűgözően tenyérbemászó, LaBeouf jól hozza a rámenősség és a naivitás szerethető elegyét, de a film középpontjában álló háromszög sosem válik igazi szívüggyé számunkra. Ezért főleg a forgatókönyvírókat lehet hibáztatni, de az se sokat segít, hogy Mulligan a jelenetei többségében vagy az ajkát harapdálja kislányos bájjal, vagy tágra nyitott, könnyes szemmel mered felváltva az apjára és a fiújára. Nem kel életre ez a figura, de nem kel életre az egész film sem.A reggeli vetítést követő sajtótájékoztatón Carey Mulligan félelmetesen magas tűsarkúja volt a legizgalmasabb dolog, és az érdektelen kérdések és feleletek közben azon kaptam magamat, hogy azon tűnődök, vajon előre lezsírozott koncepció volt-e, hogy Oliver Stone, Josh Brolin, Frank Langella és Shia LaBeouf mind valamiféle arcszőrzettel jelentek meg, csak Michael Douglas volt simára borotvált (és plasztikázott). Újra meghallgathattuk, amit Douglas már ezer helyen elmesélt, hogy Stone-nal együtt az első rész után nagyon csodálkozott, hogy Gekkót imádták az emberek, és hogy sok fiatal példaképe lett - azzal a kiegészítéssel, hogy most azoknak az egykori fiataloknak kell helytállniuk a válságban, akik annak idején Gekko miatt döntöttek úgy, hogy pénzügyi pályára lépnek.Oliver Stone, Carey Mulligan, Michael Douglas és Shia LaBeouf Cannes-banKiderült, hogy a színészek közül LaBeouf és Brolin próbálkozott a tőzsdézéssel. LaBeouf elárulta, hogy mázlija volt, ezért keresett is vele, a filmben egy gátlástalan pénzembert alakító Brolin pedig bevallotta, hogy őt rendesen elkapta a mohóság szele. Amikor egy újságíró megkérdezte, hogy a színészek közül valaki játszott-e olyan szerepet, ami megváltoztatta az életét, megint Brolin remekelt: "eljátszottam George W. Bush-t [Oliver Stone W. című filmjében] és azóta is össze vagyok zavarodva." Stone többször is szóba hozta az apját, aki szintén bróker volt, de a rendező szerint "forogna a sírjában, ha látná, mi folyik ma". Stone egyhamar valószínűleg nem fog új játékfilmet csinálni, mert mint elmondta, jelenleg több dokumentumfilmen dolgozik egyszerre: a Secret History of America mellett egy újabb Fidel Castro-filmet is csinál.