Éljen úgy, hogy kisebb legyen a demencia esélye!

idősek szellemi tornája, sakk, logikai játék, keresztrejtvény
Vágólapra másolva!
Megelőzhető a demencia valahogyan? Ez a kérdés vélhetőleg felmerül mindenkiben, akinél a családban van alzheimeres beteg. És vajon mit tehet az, akinél a kezdeti jelek mutatkoznak? Meghosszabbítható a kezdeti, enyhe stádium?
Vágólapra másolva!

Valószínűleg nem is nagyon gondolkodunk azon, hogy megelőzhető-e az elbutulás egészen addig, amíg nem kerülünk olyan élethelyzetbe, hogy ilyen rokont kell ápolnunk. Akkor viszont vélhetőleg nincs olyan ember, akiben ne fogalmazódna meg, hogy vajon elkerülhető-e ez a betegség. Nincs jó hírem: nincs biztos módszer, amellyel kivédhetnénk az elbutulást. Ám késleltethetjük akkor is, ha ezt a sorsot „dobja ki nekünk a gép”, illetve mérsékelhetjük a tüneteket, ha időben lépünk.

Gyógyítható?

Most még nem. De az lesz – legalábbis világszerte dolgoznak az Alzheimer-kór oki terápiáján, olyan gyógyszer előállításán, mely visszafordítja a folyamatot. Azt a folyamatot, melynek során az agy egyes részein lévő idegekre fehérje rakódik le. A lerakódások állítják meg a jeltovábbítást, ez okozza, hogy a beteg elveszíti a képességeit bizonyos feladatok elvégzésére, vagy épp a személyisége átalakul.

Forrás: AFP / BSIP / Fernando Da Cunha

Ám a korai felismerés és még inkább a szűrés nagy jelentőségű, mivel a károsodás elkezdődhet az agyban a tünetek megjelenése előtt akár 10-30 évvel is. Bár kérdéses, hogy mit kezdenénk az információval, ha középkorúan megtudnánk, hogy belátható időn belül leépülünk.

Terápia

Léteznek módszerek, amelyek hatékonyak lehetnek a betegség kialakulásának késleltetése, illetve a romlás lassítása szempontjából. Jelenleg leginkább a tünetek kezelésére van mód, illetve fontos lépés a gondolkodási és viselkedésbeli problémák elfogadtatása a családdal. Fel kell készülni az élet minőségének megváltozására, és újra kell tervezni a következő éveket.

Forrás: AFP

Az orvosok bevonása azért sem kerülhető el, mert meg kell határozni, hogy a beteg a demencia mely típusában szenved. Ugyanis az egyes betegségek kezelésére különféle új gyógyszerek jelennek meg. Például már léteznek gyógyszerek, amelyek egyes Alzheimer-kóros betegeknél a betegség korai, középső vagy súlyos stádiumában alkalmazhatók. Ezek a gyógyszerek viszont hatástalanok a demencia egy másik típusának, a Pick-kórnak a kezelésében, sőt akár súlyosbíthatják is a tüneteket.

Magyarországon két olyan gyógyszercsoport áll rendelkezésre, ami késleltetheti az Alzheimer-kór lefolyását. Természetesen egyénenként változó hatásfokkal, de akár 8-10 évnyi késleltetés is elérhető.

Gyógyszeres kezelés

Mivel világszerte gőzerővel folyik az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló gyógyszerek kutatása, az elmúlt évtizedben az Alzheimer-kór kezelésében jelentős előrelépés történt. Az egyik fő haladási irány az ún. acetilkolinészteráz-gátló gyógyszerek, a másik pedig a tanulásban és emlékezésben fontos szerepet játszó glutamát rendszerre ható gyógyszerek kifejlesztése volt.

Az acetilkolin nevű ingerületátvitelben szerepet játszó anyag mennyisége az Alzheimer-kóros betegek agyában bizonyítottan csökkent. Az acetilkolinészteráz-gátlók ennek az anyagnak a lebomlását gátolva segítik fenntartani az eredetihez hasonló egyensúlyt. Alkalmazásuk a betegség enyhe és középsúlyos szakaszában javasolt, elsősorban az erre a stádiumra jellemző memóriazavarra és hangulati problémákra van hatása, hosszú távon szedve lassítják az Alzheimer-betegségben sajnos elkerülhetetlen szellemi hanyatlás ütemét.

Forrás: Wikimedia Commons

A glutamát is információ-közvetítő anyag az agyban. Fontos szerepe van a tanulási és emlékezési folyamatokban, illetve más, magasabb rendű agyi működésekben, ugyanakkor szerepet játszik az idegsejtek pusztulásában is. Alzheimer-kórban a glutamát-rendszer egyensúlya megbomlik, ami a memória és a tanulási folyamatok károsítása mellett fokozott agyi sejtpusztuláshoz is vezet. A glutamát rendszerre ható demencia ellenes gyógyszerek alkalmazása a betegség középsúlyos és súlyos szakaszában javasolt. Hatásuk azon alapul, hogy segítenek visszaállítani a felborult egyensúlyt, ezáltal lassítják a betegség „fordulópont” után felgyorsuló lefolyását, a memória, a tanulás és a gondolkodási folyamatok romlását, célzottan hatnak a legzavaróbb tünetekre (nyugtalanság, agresszivitás, kommunikáció); késleltetik azok fellépést, illetve javítják a meglévő tüneteket, segítenek fenntartani a betegek önellátó-képességét.

Ezen hatásaik nemcsak a betegek életminőségét javítják, hanem megkönnyítik gondozásukat és a családtagoknak a betegekkel valóegyüttélését is.

Betegségek, életmód, melyekre hatással lehetünk

Bár nem mondhatjuk ki, hogy a következőkben felsorolt betegségek, függőségek vagy állapotok egyenesen demenciához vezetnek, ezért elhagyásul, elkerülésük a szellemi leépülés kockázatát a nullához közelíti, de az biztos, hogy ha az alábbi problémákkal küzdünk, akkor nagyobb az elbutulás kockázata is.

  • Statisztikák szerint a 2-es típusú cukorbetegség hajlamosít időskori szellemi hanyatlásra.
  • A kutatások szerint az Alzheimer-kór kockázata magasabb azoknál az időseknél, akik már a negyvenes éveikben magas vérnyomásban szenvedtek.
  • Amennyiben az ember középkorúként túlsúlyos, akkor idősként jóval nagyobb eséllyel lesz Alzheimer-kóros.
  • A dohányzás az agyi erek és a szívkoszorúerek rugalmasságának csökkentése révén járul hozzá a demencia kialakulásához.
  • A bármely életkorban előforduló depresszió is növeli a későbbi Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
  • Az alacsony iskolázottság, illetve pontosabban a szellemi inaktivitás is növeli a későbbi szellemi leépülés kockázatát.
  • A mozgásszegény életmód és a szellemi hanyatlás kapcsolata ma már egyértelműen kimutatható: az inaktívan élő emberek között több a demens.

Sporttal a leépülés ellen

A sport, a művészetek, a társasági élet, a családi kapcsolatok, a kisállatok és a szellemi kihívást igénylő feladatok miként késleltethetik a kór kialakulását?

Legyünk aktívak! Fizikailag és szellemileg is maradjunk aktívak, sportoljunk, tornáztassuk az agyunkat is. Nem a sport intenzitása a fontos, inkább a rendszeressége és a változatossága. Lift helyett lépcsőzés, a séta, a kirándulás és a tánc mind-mind alkalmasak arra, hogy a test rugalmas maradjon.

Forrás: Pixabay

Az egészséges, aktív, sportos életmód a demencia megelőzésében és kezdetének kitolásában is szerepet játszik közvetlen és közvetett hatásaival. A rendszeres aerobic csökkenti a kognitív hanyatlást, és a demencia kialakulását késlelteti, lassíthatja a progressziót, életminőség javulással járhat. Ugyanakkor az erős rázkódással, sportsérüléssel járó tevékenységek fokozhatják a demenciára való hajlamot: a bokszolóknál a fejet ért sorozatos ütések miatt gyakoribb a leépülés.

Használja a fejét!

Az agyunk tornáztatása mindenképp hasznos tevékenység, és bár nem nyújt százszázalékos védelmet a leépülés ellen, mégis ritkább az Alzheimer-kór a szellemileg aktív emberek között.

Az iskolázottság, az általános műveltség, a keresztrejtvény-fejtés, a vetélkedők nézése vagy azokon való részvétel, az olvasás, a nyelvtanulás, a nyelvgyakorlás, a zenélés mind segít a szellemi leépülés esélyét csökkenteni, illetve ha jelentkeztek az első tünetek, akkor lassítják a folyamatot. Ráadásul már a fiatal korban végzett ilyetén tevékenységek is a megelőzés részét képezik. A bármilyen hangszeren játszó idősek jobban teljesítenek a neuropszichológiai teszteken a nem zenélő kortársaiknál.

Forrás: AFP

Ugyanilyen jó hatással van a szellem épségére a több nyelv ismerete: a két vagy annál is több nyelvet beszélő személyeknél átlagosan öt évvel később jelentkezik a szellemi hanyatlás azokhoz képest, akik csak az anyanyelvüket használják. A kutatók szerint ezek a tevékenységek valamiféle „kognitív tartalékot” képeznek, olyan idegsejt-kapcsolatokat erősítenek meg, amelyek miatt ellenállóbbak leszünk (egy ideig) a leépüléssel szemben. Ám ez nem jelenti azt, hogy a több nyelven beszélő, zenélő, keresztrejtvényt fejtő, sokat olvasó, tanult emberek nem lehetnek Alzheimer-kórosok! Csupán náluk kisebb erre az esély, illetve jó esetben későbbi életkorban kezdődnek a tünetek.