Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Legalább hét kormány közegészségügyi hivatala vizsgálja gőzerővel, vajon csakugyan a Zika-vírus okolható-e azért a fejlődési rendellenességért, amely miatt feltűnően sok baba született az utóbbi hónapokban abnormálisan kis agy- és fejmérettel az érintett országokban.
Ám a kiemelt figyelem és a megfeszített munkatempó ellenére is hónapokba, sőt akár évekbe telhet, míg hitelt érdemlően bizonyítást nyer a szúnyogok terjesztette vírus és a kisfejűség kapcsolata – írja a Nature hírrovata.
A feltételezés először Brazíliában merült fel, ahol november óta közegészségügyi vészhelyzet uralkodik az egyre terjedő járvány miatt. Február 2-áig a brazil hatóságok a kisfejűség tavaly jelentett 4783 gyanítható esete közül 1113-at vizsgáltak ki, és 404 esetben megalapozottnak találták a Zika-vírussal való összefüggés gyanúját.
Február 1-jén az Egészségügyi Világszervezet tanácskozást hívott össze a helyzet megvitatására; a bizottság nyilatkozata szerint a Zika és a kisfejűség közötti oki összefüggés „erősen gyanítható, bár tudományosan egyelőre nem bizonyított”.
Az átmeneti bizonytalanság nem a nemtörődömség jele, hiszen több nagyszabású kutatás máris folyamatban van. Eset-kontroll tanulmányok keretében vizsgálják, milyen arányban fordul elő a Zika-fertőzés a kisfejűséggel, illetve anélkül születő babák körében.
Ezzel egyidejűleg zajlik a vírus örökítőanyagának pontos feltérképezése, valamint a Zika-fertőzést kimutató molekuláris diagnosztikai vizsgálat fejesztése is.
Az előrelépés azonban nem könnyű, hiszen a tudomány viszonylag kevéssé ismeri a Zika-vírust, a fertőzés megállapítására nem létezik egyszerűen alkalmazható diagnosztikus teszt, és az orvosok még a kisfejűség definíciójáról is vitatkoznak – ismerteti a helyzetet Bruno Andrade, a Fiocruz kutatóintézet (Bahia, Brazília) immunológusa.
Még nincs két hónapja, hogy az egész elkezdődött. Hirtelen kerültünk a rémálom kellős közepébe”
– mondja a kutató.
Az eddigi ismeretek alapján két fő érv szól a vírus és a kisfejűség kapcsolata mellett. Egyrészt a brazíliai esetek hat hónappal azután kezdtek megszaporodni, hogy a hatóságok kimutatták a Zika-vírus terjedését az országban, ami arra utal, hogy a rendellenességet az anyaméhben történő fertőződés okozhatja. Másrészt Brazíliában a kutatók 15 kisfejűséggel diagnosztizált magzat és újszülött magzatvizében, agyában vagy gerincvelői folyadékában megtalálták a vírust vagy az ellene termelődött ellenanyagot.
Mindez kétségkívül nagyon gyanús, de nem perdöntő. „A legtöbbünk úgy véli, hogy a Zika-vírus szerepe a járványos kisfejűségben igen valószínű, ugyanakkor több bizonyítékra van szükségünk” – nyilatkozta Albert Ko, a Yale School of Public Health (New Haven, Connecticut, USA) infektológus-epidemiológus szakértője.
A fehér foltok mielőbbi betöltése érdekében a brazil egészségügyi minisztérium széles körű kutatásokat indít.
Ezek egyikében a kutatók Brazília északkeleti területein 6000 terhes nőt követnek majd nyomon, hogy rávilágítsanak a Zika és a kisfejűség közötti kapcsolat mibenlétére.
Komplikálja azonban a járványtani felméréseket, hogy a Zika-fertőzés felnőttekben viszonylag enyhe lefolyású, és nincsenek általánosan elérhető diagnosztikus tesztek. Mindebből az következik, hogy a kismamákon végzett korábbi járványtani vizsgálatok akkor se mutatták ki a vírust, amikor pedig ott volt. A most indított felmérésekben ezért ahelyett, hogy megkérdeznék, megállapították-e valakinél a fertőzést, inkább arról faggatják a kismamákat, vajon tapasztalták-e magukon a Zika-fertőzés tüneteit.
Sok kutató ráadásul nem is fogadja el a járványtani eredményeket kielégítő bizonyítéknak: őket csak az győzi majd meg a Zika és a kisfejűség kapcsolatáról, ha látják, milyen módon idézi elő a vírus a rendellenességet. Több helyen ezért már megkezdték az állatkísérletes modellek kidolgozását, amelyek segítenek majd felderíteni, pontosan hogyan hat a vírus a szervezetre: milyen szöveteket támad, és miért lehet különösen veszélyes a magzat fejlődő agyára nézve.
Rengeteg alapkutatási feladat áll előttünk”
– ismerte el Anthony Fauci, az Egyesült Államok allergiás és fertőző betegségekkel foglalkozó csúcsintézményének (US National Institute of Allergy and Infectious Diseases, Bethesda, Maryland) igazgatója.
Elképzelhető például, hogy a Zika a méhlepényen átjut az anyából a magzatba, amiként több rokon vírus, így a nyugat-nílusi láz kórokozója is. Ezek a rokon vírusok azonban rendszerint nem okoznak kárt a magzat agyában, ezért tisztázatlan, a Zika miért és hogyan tenné – fűzte hozzá David Morens, Fauci egyik főtanácsadója.
Lehet, hogy a vírus csak addig veszélyes, míg a magzati agy szerkezetének alapvonalai ki nem alakultak; ez azt jelentené, hogy a kritikus időszak a terhesség első két hónapjára tehető. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy a Zika sokkal tovább fennmarad a szervezetben, ami megmagyarázná, miért találták meg kisfejűség miatt halva született babák testében.
„Ha a vírus kártétele a fejlődés korai szakaszában történt, miért lenne a kórokozó még mindig jelen a hét hónapra halva született magzat testében? Valószínűleg több dolog is történik egyszerre” – vélekedik Morens.
Rejtély továbbá, miért sérülékenyebbek egyes kismamák és magzatok a vírussal szemben, mint mások: a Zika-fertőzésen áteső kismamák elsöprő többsége végül egészséges gyermeket hoz a világra, és csak kis hányaduknál lép fel a magzati rendellenesség.
Bármit derít is ki időközben a tudomány a Zika-vírusról, a legsürgetőbb probléma az, mi történjék a már megszületett kisfejű babákkal.
Sokan közülük – Albert Ko szavaival élve – vegetatív állapotban léteznek, és ráadásul ismétlődő görcsrohamok sújtják őket. Gondozásuk elviselhetetlen terhet róhat a jobbára amúgy is szerény anyagi körülmények között élő családjaikra.
„Lassan le kell ülnünk azon törni a fejünket, hogy hogyan fogjuk ezeket a babákat ellátni. Ha csakugyan a Zika okozza a kisfejűséget, a járvány terjedésével az érintett gyerekek száma rövid úton az egekbe szökhet. Egyelőre nem látszik a vége” – fejezte ki aggodalmát Ko.
