Angliában kockázatosabb hétvégén szülni

Legalábbis az angol közkórházak statisztikái azt mutatják, hogy a hétvégén született babák egy hajszálnyit rosszabb eséllyel élik túl az első hetüket. A jelenség az egészségügyben ismert „hétvége-effektus” egyik speciális esete lehet.

A rangos British Medical Journal-ben megjelent cikk szerzői az adatok elemzése alapján azt is állítják, hogy a hétvégén kórházba felvett kismamák, illetve hétvégi napon született babák kicsit nagyobb eséllyel számíthatnak valamilyen szövődményre.

Becslésük szerint nagyjából évi 770 újszülöttkori halál és 470 anyai fertőzés írható a hétvégék számlájára – vagyis ennyivel több ilyen eset történik, annál mint amennyit akkor várhatnánk, ha a kórházak a hét minden napján teljesen egyenletesen teljesítenének.

Baljós „hétvége-effektus”

A „hétvége-effektus” nem ismeretlen az egészségügy teljesítményét elemzők számára: korábbi kutatások már rámutattak, hogy

egy sor bajjal nem szerencsés épp a hétvégén kórházba kerülni, ha az ember élve szeretne onnan kijönni.

A szülés napja és kimenetele közötti összefüggés viszont az eddigi eredmények alapján nem volt egyértelmű, ezért a londoni Imperial College kutatói módszeresen megvizsgálták, van-e összefüggés a szülészeti ellátás minősége és biztonsága, illetve a hét napjai között, különös tekintettel a hétköznapok és a hétvégék közötti eltérésekre.

Forrás: PhotoAlto/Anne-Sophie Bost

A kutatás

A kutatók az angol egészségügyi szolgáltató, az NHS (National Health Service) 2010. április 1-je és 2012. március 31-e között rögzített adatait dolgozták fel. A vizsgált mutatók között szerepelt a perinatális (születés körüli) gyermekhalandóság, beleértve a halvaszületéseket és a születés utáni első héten belül történt haláleseteket, valamint a fertőzések, a sürgősségi újrafelvételek és a sérülések.

Az elemzés során figyelembe vették az anya életkorát és etnikai hovatartozását, anyagi körülményeit, a korábbi esetleges császármetszést, és a fennálló egyéb egészségügyi problémákat (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás). Külön vizsgálták, hogy az adott időpontban hány egészségügyi szakdolgozó volt jelen az osztályon.

Forrás: AFP/Imaginechina/Meng Zhongde

A londoni csoport arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy a hétvégi napokon felvett kismamák, illetve az ezeken a napokon született babák a vizsgált 7 mutató közül 4-re nézve rosszabb helyzetben voltak azoknál, akik ugyanazokon az osztályokon hétköznapokon részesültek ellátásban. E mutatók közül kiemelték, hogy a hétvégén született babák perinatális halandósága 1000 szülésből 7.3 volt, ami 0.9-cel magasabb a hét közbeni értéknél.

A talált különbségeket nem az elégtelen számú szakszemélyzet okozta, bár azokon az osztályokon, ahol az NHS által ajánlott számú szakorvos teljesített szolgálatot, némiképp alacsonyabb volt a gátrepedés előfordulása, mint ahol a szakorvosok száma elmaradt az ajánlástól.

A hétvége-effektus a szülészeti ellátást is érinti

A kutatók ennek alapján úgy becslik, hogy a vizsgálati időszakban az évi 675 ezer szülésre jutó 4500 gyermekágyi újszülött-halálesetből 770 írható a hétvége-effektus rovására.

Ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb újszülött halt volna meg, ha hétvégén is pontosan olyan az ellátás színvonala, mint a referenciának tekintett keddi napon. Hasonló számítás alapján 470 anyai fertőzés lett volna elkerülhető, ha a hétvégi kismamák is a keddi minőségű ellátást kapják.

Forrás: AFP/Jean-Sebastien Evrard

Bár a szerzők hangsúlyozzák, hogy az általuk közölt megfigyelő jellegű tanulmányból nem vonhatók le ok-okozati következtetések, és elképzelhető, hogy fontos hatótényezőket nem vontak be vizsgálatuk körébe, véleményük szerint az eredmények alapján biztonsággal kimondható, hogy a „hétvége-effektus” a szülészeti ellátást sem hagyja érintetlenül.