Fázás ellen nem jó az alkohol

alkohol HÉTKÖZNAPI iszik TÁRGY HASZNÁLATI TÁRGY pohár kóstol pálinka Budapest, 2009. október 8.
Egy férfi pálinkát kóstol a budai várban 2009. október 8-tól 11-ig megrendezésre kerülő harmadik Pálinka- és Kolbászfesztiválon.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Budapest, 2009. október 8. Egy férfi pálinkát kóstol a budai várban 2009. október 8-tól 11-ig megrendezésre kerülő harmadik Pálinka- és Kolbászfesztiválon. MTI Fotó: Mohai Balázs
Vágólapra másolva!
Az alkoholfogyasztás mélyen beleivódott az emberi kultúrába. Képzeljük el, milyen furcsa lenne, ha James Bond málnaszörpöt és nem vodka martinit kérne felrázva és nem keverve. Egy lakodalmat is nehéz elképzelni pezsgős felköszöntők nélkül. Mértékkel fogyasztva az alkohol rendszerint nem is jelent különösebb problémát, sőt, a vörösbor előnyös hatásairól is rengeteg cikk jelent meg. A rendszeres és túlzásba vitt alkoholfogyasztás azonban súlyos egészségügyi problémákhoz, végül halálhoz vezethet.
Vágólapra másolva!

A WHO 2014-es jelentése szerint Magyarország sajnos a világ tíz legiszákosabb országa közé tartozik. A nyolcadik helyen állunk, tiszta alkoholra átszámítva 13,3 liter egy főre jutó fogyasztással. A listát Belorusszia vezeti 17,5 literrel. A kétes értékű első tízbe csak egyetlen nem kelet-európai ország fért be: Andorra, 13,8 literrel. A világon nagyjából 3,3 millió - Magyarországon 4-5 ezer - haláleset (2012-es adat) hozható közvetlen összefüggésbe az alkoholizmussal.

Rövid távú hatások

Egy összejövetelen beszélgetünk a barátainkkal, és a pincér tálcán hordja körbe a pezsgőt. Iszunk egyet, kettőt, esetleg többet. Mielőtt észrevennénk, hangosabban kezdünk nevetni a szokottnál és imbolygunk járás közben. Az este végére lelassulunk, nehezünkre esik kikerülni az embereket, és akadozik a beszédünk. Másnap reggel szédülünk és fáj a fejünk. Nehezünkre esik visszaemlékezni, mit is csináltunk az előző este.

Pálinkakóstoló Forrás: MTI/Mohai Balázs

Ezek a reakciók illusztrálják, milyen gyorsan és drámaian hat az alkohol az agyra. Az agy idegi összeköttetések bonyolult labirintusa, amely lehetővé teszi, hogy olajozottan működjenek fizikai és pszichológiai funkcióink. Az összeköttetések megszakítása befolyásolja az agyműködést.

Az agy összetett szerkezet

Idegrendszerünk központja több rendszerből áll, amelyek egymással kölcsönhatásban támogatják a szervezet összes működését a gondolkodástól a légzésig és a mozgásig. Ezek az agyi rendszerek trilliónyi parányi idegsejt (neuron) révén kommunikálnak egymással. Az agyban lévő neuronok elektromos és kémiai jelekké fordítják le az információt, de neuronok továbbítják a testbe az agy üzeneteit is.

Az idegsejtek között kémiai átvivő anyagok, úgynevezett neurotranszmitterek hordozzák az üzeneteket. E vegyületek típusuktól és mennyiségüktől függően képesek fokozni vagy visszafogni a szervezet válaszreakcióit, beleértve az érzelmeket és a hangulatot is.

Az alkohol a neurotranszmitterek szintjén avatkozik az agyi folyamatokba. A kutatók különböző módszerekkel (például agyi képalkotó eljárásokkal - MRI) eme ősi élvezeti szer agyra gyakorolt hatásáról. Annyi bizonyos, hogy az alkohol megzavarja a kommunikációs útvonalak működését az agyban, és megváltoztatja az agy szerkezetét. Ez mutatkozik meg azután az ittas ember jól ismert viselkedés- és működésbeli zavaraiban.

Miért veszélyes hidegben az alkohol?

Régóta makacsul tartja magát az a tévhit, hogy hidegben alkoholt kell inni, mert az felmelegíti az embert. A téli ünnepeken mindenütt kínálnak forralt bort, amelynek elfogyasztása után valóban úgy érezzük, mintha kevésbé fáznánk. Ez azonban csalóka érzés. Az alkohol ugyanis kitágítja a perifériás (bőrben futó) ereket, így a bőrünkbe valóban több meleg vér jut, ami átmenetileg valóban azt az érzést kelti, mintha az alkohol átmelegített volna. Ennek azonban nagy ára van.

A bőrerek vérbősége a belső szervek vérellátásának kárára történik, így azok lehűlnek. Ráadásul a bőrben hamarabb lehűl a vér, mint a test belsejében (normális esetben ezért hidegben nem kitágulnak, hanem összehúzódnak a perifériás erek, hogy megőrizzék a test belső melegét). Ennek következtében az átmeneti melegségérzetet hamar felváltja a kihűlés. Ittas embereknél, ez halálos lehet. Az alkohol elbódítja, elálmosítja az embereket, és kikapcsolja a szervezet hideg elleni védekező mechanizmusait. Így az öntudatát vesztő ember pár óra alatt végzetesen kihűlhet.

Mely agyterületek érintettek?

Az agyi képalkotó eljárások és a pszichológiai tesztek segítségével a kutatók meghatározták az agy azon területeit, amelyek a legérzékenyebbek az alkohol hatásaira. Ezek a következők:

Kisagy. Ez a terület hangolja össze a mozgásokat. A kisagy károsodása egyensúlyzavarokhoz vezet, és kihatással lehet a kognitív funkciókra, amilyen a memória és az érzelmi reakciók.

Limbikus rendszer. Ez az összetett agyi rendszer számos feladatot ellenőriz, többek között a memóriát és az érzelmeket. E terület károsodása rontja ezeket a funkciókat.

Agykéreg. Gondolkodási, tervezési képességünk, értelmes viselkedésünk, társas magatartásunk mind ehhez az agyterülethez kapcsolódik. Ráadásul ez a terület köti össze az agyat az idegrendszer többi részével. E terület változásai, illetve károsodása rontja a problémamegoldó képességet, az emlékezetet és a tanulási képességet.

A kép illusztráció Forrás: MTI/Varga György

Hosszú távú hatások

Mindenki tudja, hogy a hosszú távú és mértéktelen alkoholfogyasztás talán a legjobban a májat károsítja. Azt viszont kevesen gondolják, hogy már néhány napos erős ivászat hatására elkezd zsír felépülni a májban. Ez a zsírmáj vagy orvosi nevén szteatózis a legkorábbi fázisa az alkoholos májbetegségnek, és a leggyakoribb alkoholfogyasztás okozta májrendellenesség. A sok zsír rontja a májműködés hatásfokát, és veszélyes gyulladások, például alkoholos májgyulladás jöhetnek létre.

A túlzott alkoholfogyasztás hatására a következő fázisban fibrózis alakul ki a májban, vagyis az elhalt sejtek miatt hegszövet képződik. Ha az alkoholbevitel továbbra sem csökken, akkor végül májcirrózis vagy más néven májzsugor alakul ki. A májzsugor kissé félrevezető kifejezés, mert a beteg mája nem összezsugorodik, hanem megduzzad a sok hegszövettől, viszont a máj működőképes része valóban egyre kisebbé válik. Ez már az alkoholos májkárosodásnak a végső, visszafordíthatatlan állapota, amely előbb-utóbb halálhoz vezet.

Az alkohol azonban nemcsak a májat károsítja. Pusztítja az idegsejteket, és hosszú távon szó szerint agyzsugorodást okozhat. Fokozza a különféle szívbetegségek, például a ritmuszavarok, kockázatát. Növeli a vérnyomást és agyi keringési zavart (stroke-ot) okozhat. A hasnyálmirigyet is károsíthatja, és hasnyálmirigy-gyulladást idézhet elő.

Az utóbbi évek kutatásai megerősítették, hogy az alkohol rák kialakulásának kockázatát is növeli. Különösen növeli a száj- és a nyelőcsőrák, valamint a májrák előfordulási gyakoriságát.

Mennyit ihatunk egészségkárosodás nélkül?

Az ideális talán az lenne, ha egyáltalán nem fogyasztanánk alkoholt (bár a mértékletes alkoholfogyasztásnak vannak bizonyítottan jótékony hatásai). Ezt azonban az emberek zöme nem tudja, és nem is akarja betartani. Bár az egyéni alkoholérzékenység némileg eltérő, az orvosok azt tanácsolják, hogy férfiak napi 3-4 egység, nők napi 2-3 egység alkoholt ihatnak meg anélkül, hogy jelentősebben veszélyeztetnék az egészségüket. Egy egység 10 milliliter tiszta alkoholt jelent, nagyjából ennyit képes lebontani a szervezet egy óra alatt. Férfiak tehát körülbelül két üveg sört vagy három deci bort, esetleg fél deci töményet fogyaszthatnak baj nélkül naponta. Ezen az angol nyelvű (de nyelvtudás nélkül is jól érthető) oldalon kiszámíthatja, hogy milyen italokból, mennyit fogyaszthat, és ez hány kalóriával növeli a szervezet tápanyagbevitelét.