Alattomosan támad, láz nincs, csak köhögés

Human lungs, computer artwork.

Ősszel gyakoribb a tüdőgyulladás alattomos formája, amelynek sokszor a köhögés az egyetlen tünete, lázzal nem jár. Ha a köhögés nem akar szűnni, mindenképpen vigyük orvoshoz a gyereket.

"Nyolcéves lányom teljesen jól érezte magát, nem volt láza, csak a köhögése nem múlt el egy megfázás után. A gyermekorvos nem engedte iskolába, mert zörejt hallott a tüdejében. Három nap múlva újra meghallgatta, és röntgenre küldött bennünket. Itt derült ki, hogy tüdőgyulladása van" – mondta az Origónak egy szülő. A kislányt ezután antibiotikummal egy hét alatt kikezelték a betegségből.

Az őszi és tavaszi időszakban megszaporodik a gyermekeknél az ilyen nem tipikus (atípusos) tüdőgyulladás – mondta az Origónak egy tüdőgyógyász szakorvos. A közösségbe járás általában elősegíti a terjedését, mert cseppfertőzéssel terjed. Szerencsére közel sem olyan ragályos, mint például az influenza.

Mikor forduljunk orvoshoz?

"A hosszan tartó, szűnni nem akaró köhögés mindig intő jel, ezért ilyenkor feltétlenül vigyük el orvoshoz a gyerekünket, még ha nem is lázas. Ezenkívül számos tünet előfordulhat, hőemelkedés, légúti hurut, középfülgyulladás, gyakran bőrtünetek. Mellkasi fájdalom, izomfájdalom és hasi panaszok is kísérhetik az atípusos tüdőgyulladást" – mondja dr. Laki István, a törökbálinti Tüdőgyógyintézet gyermekgyógyásza.

A röntgendózis miatt nem kell aggódni

A házi gyermekorvos sok esetben hallgatózással is el tudja dönteni, hogy tüdőgyulladásról vagy más betegségről van-e szó. Kétség esetén mellkasröntgen-vizsgálatra küldi a beteget, és ez egyértelműen tisztázza a helyzetet. A röntgenvizsgálat miatt a szülőknek nem kell aggódniuk, mert olyan kis sugárdózist kap a gyermek, amelynél sokszor még a transzkontinentális repülőutak is nagyobb sugárterheléssel járnak. Sokkal veszélyesebb, ha észrevétlen marad a tüdőgyulladás.

Alattomosan támad, sokszor lázzal sem jár az atipusos tüdőgyulladás Forrás: PhotoAlto/Laurence Mouton

A tünetmentesség még nem biztos gyógyulás

A kórokozó kimutatása esetén az orvos felírja a megfelelő antibiotikumot, ezzel 7–10 nap alatt meggyógyul a beteg. A tüneteket közben köptetőkkel és köhögéscsillapítókkal lehet enyhíteni.

Fontos a pihenés, a sok folyadék, és nem tanácsos közösségbe menni. A kontrollt sem szabad elbliccelni, még akkor sem, ha jobban érzi magát a beteg, mert a tüdőgyulladás a tünetek enyhülése után is fennállhat egy ideig, és a beteg visszaeshet.

Elkerülhető a tüdőgyulladás?

Nem. A betegség kialakulásának esélyét, illetve a súlyosságát csökkentheti a jó immunrendszer, amit helyes táplálkozással és megfelelő mozgással erősíthetünk. Bár a tüdőgyulladás nem olyan ragályos, mint a nátha vagy az influenza, azért a nagyobb közösségekben (óvodákban, iskolákban) nagyobb az esélye a megbetegedésnek.

Azok a gyerekek, akik átesnek ezen a betegségen, bizonyos fokú átmeneti védettséget szereznek az atípusos tüdőgyulladással szemben, de ez legfeljebb pár évre szól.

Típusos és atípusos

A „normál” vagy típusos tüdőgyulladás fő kórokozója a Streptococcus pneumoniae baktérium. Ennek a betegségnek a tüneteit viszonylag könnyű felismerni. A betegnek rendszerint magas a láza, szúr az oldala, köhög, gennyes, esetleg véres köpetet ürít. Ilyenkor a szülő nyilván azonnal orvoshoz fordul.

A tüdőgyulladásnak azonban létezik egy sokkal alattomosabb fajtája, amelyet atípusos tüdőgyulladásnak is szoktak nevezni, mert itt nem jelentkezik a legtöbb tüdőgyulladásra jellemző magas láz. Ezt a betegséget elsősorban Mycoplasma és Chlamydia (például Mycoplasma pneumoniae és Chlamydia pneumoniae) baktériumok okozzák, de néha előfordul vírusos eredet is. A Mycoplasma-fertőzésre a legfogékonyabb az 5–15 éves korosztály, a Chlamydia-fertőzés minden életkorban felléphet.