Ki éli túl a mellrákot?

Iranian Saleh nuzzles her fiance, a breast cancer patient Farvah in their countryside house in a village near the Caspian Sea port city of Bandar Anzali, northern Iran on November 1, 2013, during a trip to take a break after her surgery and before start the new phase of her medication with radiotherapy. According to Iranian cancer research, breast cancer is the most common form of the illness suffered by Iranian women with roughly more than 7000 new cases per year with widespread pollution in big cities being blamed for the soaring cancer statistics, while import of medicine is still difficult as Iran is affected by Western economic sanctions due to the country's controversial nuclear program. Farvah, a 30-years-old copywriter and editor from Tehran fought her breast cancer since she acknowledged the disease in July 2013 and went through cancer treatments of chemotherapy, radiotherapy and a lumpectomy operation to overcome the cancer in December. Farvah wrote on her Facebook wall in October 2013: "If I am alive, healthy, happy, and ready for the rest of vibrant and vivacious life, I am indebted to the everlasting affection and love of those who have surrounded me. I know your worth and I wish from the bottom of my heart that I become a better person, a more affectionate friend, a more cherishing companion, and a more bighearted ally to all of you." AFP PHOTO/BEHROUZ MEHRI == IRAN OUT == RESTRICTED TO EDITORIAL USE ==

Az, hogy egy nő mellrákos lesz-e, illetve hogy túléli-e a betegséget, nagyban függ a társadalmi helyzetétől. Van olyan, aki hajlandó több millió forintot fizetni, mert éppen lemaradt a legmodernebb és legdrágább támogatott kezelésről, mások viszont alapvető információkkal sem rendelkeznek a legfontosabb tünetekről.

„A társadalmi helyzet már azt befolyásolja, hogy ki lesz mellrákos. Életvitelük miatt ebből a szempontból a tehetősebbek vannak hátrányban” – mondja dr. Nagykálnai Tamás onkológus főorvos. A mellrák kialakulásának kockázatát ugyanis igazoltan növelik a fogamzásgátló tabletták, a hormonpótló kezelések (például egy mesterséges megtermékenyítés során vagy menopauza után), valamint a 40 év utáni gyermekvállalás.

Másrészt viszont a daganat kialakulása függ az életmódtól is – az egészségtudatos életvitel pedig az iskolázottság függvénye. Igazoltan csökkenti a mellrák esélyét a zsírban szegény, zöldségben-gyümölcsben gazdag étrend, valamint a rendszeres mozgás. Növeli viszont a betegség kockázatát az elhízás: a statisztikák szerint az, akinek jelenlegi súlya a 18 éves korihoz képest több mint 10-20 kilóval nagyobb (pontosabban a testtömegindexe 30 fölött van), annál a mellrák kialakulásának kockázata akár 40 százalékkal is magasabb lehet, mint aki csak 2-3 kilót szedett fel az érettségi óta eltelt évtizedekben.

A legmagasabb státuszúak nem érnek rá szűrésre járni

Hogy milyen stádiumban kerül felfedezésre egy daganat, szintén függ a társadalmi helyzettől. Ma Magyarországon a 45 és 65 év közötti nőknek kétévente van lehetőségük ingyenes mellrákszűrésen részt venni. „Ismert, hogy a legmagasabb társadalmi réteghez tartozók, a vállalkozók, vezetők kisebb arányban jelennek meg a szűréseken. Ők azok, akiknek nincs idejük sorban állni, és egyébként is mindenkinél mindent jobban tudnak” – mondja dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, a Semmelweis Egyetem (SE) Népegészségtani Intézetének professor emeritusa. „A tapasztalataim szerint kevés a pedagógus és az egészségügyi dolgozó is a szűrésen” – teszi hozzá dr. Dank Magdolna, a SE I. Belgyógyászati Klinika Onkológiai részlegének docense. A tanárok valószínűleg azért maradnak távol, mert nehéz megoldaniuk a hiányzást az iskolából, az egészségügyben dolgozókban pedig él valamiféle sebezhetetlenségérzés.

Nem meglepő módon a hátrányos helyzetűek is kis arányban vesznek részt a szűréseken, például Baranyában. A szűrés ugyanis a jövőre irányuló cselekvés. Aki viszont élete aktuális nyomasztó problémáival van elfoglalva, attól – mivel nincsenek tünetei és panaszai – távol áll, hogy olyan vizsgálaton vegyen részt, amelynek haszna nem most, hanem csak egy távoli jövőben mutatkozik meg – derül ki több nemzetközi egészségszociológiai felmérésből.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adatai szerint 2012-ben a mellrákszűrésre behívott nők 46,8 százaléka jelent meg a szűréseken. A legmagasabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyét jellemezte (69 százalék), de 60 százalék feletti volt Vas megyében is. Hagyományosan magas a részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, rendkívül alacsony viszont Pest megyében (23 százalék), Baranyában (29 százalék), Somogyban (33 százalék) és Budapesten (38 százalék).

Forrás: AFP/Behrouz Mehri

Egyre több a várandósság alatti emlőrákos eset

„A családi állapot is befolyásolja, hogy milyen stádiumban fedezik fel a daganatot. A családos, boldog szexuális életet élő nő sokkal jobban figyel az egészségére, a teste változásaira, mint egy egyedülálló, megözvegyült, elvált vagy elhagyott asszony” – mondja Nagykálnai Tamás.

Mivel a 45 év alattiakra a népegészségügyi (ingyenes) mellrákszűrés nem terjed ki, náluk a daganatot gyakran későbbi stádiumban fedezik fel. Hiába táplálkozik valaki egészségtudatosan, vagy mozog sokat, az érettségire kapott mellimplantátum például gátolja a daganat korai felfedezését. „A praxisomban egyre több olyan fiatal nővel találkozom, akiknél a daganatra a várandósság alatt derül fény. A mell várandósság alatti természetes változásai miatt sokan későn veszik észre az elváltozást” – mondja Dank Magdolna.

Mekkora az esély a túlélésre?

„Szerencsére ma már inkább korai stádiumú mellrákesetekkel találkozunk, de ritkán azért akadnak nagyon előrehaladott esetek is. Pedig egy negyedik stádiumú mellrák esetében a gyógyulási esély szinte nulla, még nagyon modern gyógyszerekkel is legfeljebb 10-20 százalék” – mondja Nagykálnai Tamás.

Ha a betegséget az első stádiumban fedezik fel, az ötéves túlélési esély 90, a második stádiumban 70, a harmadikban 30 százalék. Ám nemcsak a stádium számít, hanem maga a mellrák típusa is. „Fiatal nők esetében például gyakrabban találkozunk agresszívabb daganattal: ezek a nem hormonérzékeny mellráktípusok gyorsabban terjednek, hamarabb ellenállóbbá válnak a különféle gyógyszerekre. Az idősebb nőkre jellemző hormonérzékeny mellráktípusok kevésbé agresszívak” – mondja Nagykálnai Tamás.

A szűk keresztmetszet a sugárterápia

Az, hogy a pozitív szűrési eredménytől számítva mikor jut el valaki a végleges kezelésig, azaz a sebészi beavatkozásig, kemoterápiáig, sugárterápiáig, ugyancsak erősen függ a társadalmi helyzettől. Aki meg tudja magának engedi a magánvizsgálatokat, előbb jut a műtőasztalra.

„A vidéki és a fővárosi centrumokban a gyógyszerekhez való hozzáférés – a nagy értékű gyógyszerek központi elosztása miatt – azonosnak mondható. A kemoterápiás kezelésre nincs várólista. A 21 onkológiai centrum közül azonban csak 13 rendelkezik sugárforrással is, így vannak betegek, akiknek többet kell utazniuk, hogy a komplex kezelést igénybe vehessék. Komoly gondot jelent viszont a szakemberek elvándorlása, hiszen az onkológiai ellátás sokszakmás, az aneszteziológushiány, a patológushiány, a radiológuselvándorlás mind kihatással van a daganatos betegek ellátására” – mondja Dank Magdolna.

„A legmodernebb, kifejezetten az adott ráktípusra kifejlesztett gyógyszerek nagyon drágák. Szerencsére egyre többen vannak azonban, akik hogy ha lecsúsznak a társadalombiztosítás által támogatott keretről, akkor maguk kifizetik az akár havi másfél millió forintos kezelést. Bár egyre többen vannak, sajnos még mindig kevesen” – mondja Simon Tamás.

„A gyógyulást egyértelműen segíti az iskolázottság, mivel ez segít abban, hogy valaki hogyan használja az interneten elérhető információt, megért-e külföldi oldalakat is. Főleg a betegeknek szánt oldalakra gondolok, ezek elsősorban angol és német nyelven tartalmaznak hasznos információkat, ahol a betegek megosztják egymással a tapasztalatokat, vagy részletes betegtájékoztatók olvashatók. Ez persze veszélyes is lehet, ha valaki válogatás nélkül mindent elolvas, és nincs olyan szakember, akivel ezt megbeszélhetné” – mondja Dank Magdolna.

A „csodaszerektől” főleg a legszegényebbek remélik a gyógyulást

„Nem szeretem az alternatív terápia elnevezést, mert azt sugallja, mintha alternatívája lenne a hagyományos kezelésnek. Sokkal pontosabb komplementer, azaz kiegészítő kezelésnek nevezni őket, amelyek a hagyományos terápia után segíthetik a gyógyulást” – mondja Simon Tamás. „Nagyon fontos azonban, hogy ezeket a kezeléseket is beszélje meg a beteg az orvossal. A csapból is az antioxidánsok rákmegelőző hatása folyik, de egy kemoterápia alatt például kifejezetten káros nagy dózisban antioxidánsokat szedni, mert a kezelés ellen dolgozik” – mondja Nagykálnai Tamás.

„A statisztikák szerint a magasabb státuszú fizikai dolgozók azok, akik a különféle csodás gyógyulást ígérő, de biztonságossági szempontból egyáltalán nem vizsgált szerek fő vásárlói. Ők azok, akik elsősorban a tévéből tájékozódnak, ahol ezeknek a szereknek a reklámjaival találkoznak, orvost viszont ritkábban szólaltatnak meg” – mondja a Rákellenes Liga elnöke.

„Én is úgy vélem, ha feltérképeznénk, hogy a neten 'meggyógyulást' hirdetőknél mennyi pénzt hagy a lakosság, különösen a rossz anyagi körülmények között élők, tetemes összegre derülne fény. Ők azok, akik viszont a jó minőségű táplálékra keveset áldoznak” – mondja Dank Magdolna.

Melyek a mellrák tünetei?

„Miközben a médiában a csodakezelések teret kapnak, a mellrák tüneteiről – a visszahúzódó mellbimbóról, a bimbóudvar ekcémaszerű elváltozásáról – ritkábban beszélnek. Pedig, ha ezek a tünetek ismertek lennének, akkor valószínűleg kisebb eséllyel találkoznék olyan beteggel, aki ekcémának hiszi az elváltozást, és paradicsommal, krumplival kezeli a mellét” – teszi hozzá a doktornő.

Akárcsak a betegség felfedezése, a gyógyulás is nagyban függ a családi helyzettől is. „A legveszélyeztetettebbek az egyedül élők, vagy akiket a család a betegségben magára hagy, sajnos ilyet is gyakran látunk. Ugyancsak számít a munkahely támogatása. A Rákligán belül van klubunk 30 év alatti betegeknek is, náluk egyértelműen látszik, hogy rengeteg erőt ad, ha a munkahely rugalmas, támogatja a gyógyulást, és a betegnek a gyógykezelés alatt nem az állása elvesztésén kell szorongania” – hívja fel a figyelmet Simon Tamás.