Először tágítottak eret itthon felszívódó eszközzel

Az országban évente mintegy 18 ezer szívkoszorúér-tágítást végeznek, amely során a szűkület vagy elzáródás megszüntetése érdekében speciális fémhálót, úgynevezett "stent"-et ültetnek a betegbe. Ez az eszköz eddig élete végéig bent maradt a betegben, most azonban Magyarországon is megtörtént az első szervezetben felszívódó stent beültetése.

A beavatkozást Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika Igazgatója végezte. A felszívódó stentnek köszönhetően kevesebb ideig kell gyógyszert szednie a betegnek.

Két év alatt teljesen felszívódik

A magyarok 52 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ezen belül a koszorúér betegség vezető szerepet tölt be. A koszorúér szűkületek terápiája elsősorban szívkatéterezéssel és egy speciális fémháló (stent) beültetésével történik. Ilyen beavatkozásból évente 18 ezret végeznek az országban. Az elmúlt évek során jelentős fejlődés történt a stentek előállításában, ennek köszönhető a speciális gyógyszerbevonatú eszközök megjelenése.

A legmodernebb technológiáknak köszönhetően mára olyan biokompatibilis anyagból készült stent előállítása is lehetővé vált, ami a szűkület kitágítása után, az érszakasz stabilizálódását követően önmagától felszívódik.

A szív koszorúerébe beültetett stent az elzáródott artéria újbóli megnyitásával helyreállítja a véráramot, és támasztékot nyújt az érfalnak egészen addig, amíg az eszköz - körülbelül két évvel a beültetést követően - teljesen fel nem szívódik. Mivel nem marad permanens fémimplantátum a beteg szervezetében, a természetes érfunkciók visszaállhatnak, s ezért a kombinált gyógyszeres vérhígító kezelésre is csak hat hónapig van szükség. A stent egy sejtosztódást gátló anyagot is kibocsájt, hogy megakadályozza az ér visszaszűkülését.

A világon először csukló felől végezték a beültetést

Magyarországon 2012. július 24-én történt meg az első biológiailag felszívódó stent (BVS - Bioresorbable Vascular Scaffold) beültetése. A beültetést Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója végezte el. Korábban a beavatkozást a lágyékhajlatból végezték, a mostani a műanyagháló beültetés azonban a világon elsőként csukló felől történt, csökkentve a beteg megterhelését, aki egy nap múlva otthonába távozott. Ezzel a módszerrel kevesebb a szövődmények kialakulásának lehetősége is.

"A technológia óriási jelentőségű, hiszen kialakításának köszönhetően az elzáródott eret úgy nyitja meg, mint egy gyógyszerkibocsátó sztent, ám bizonyos idő múlva felszívódik, így sokkal természetesebb érfunkciók kialakulását teszi lehetővé, és nem marad permanens fémimplantátum a beteg szervezetében" - olvasható a Semmelweis Egyetem sajtóközleményében.

Magyarországon jelenleg körülbelül 150 ezren élnek beültetett fém stenttel a szervezetükben.