Az étrend is hat a mellek növekedésére

Vágólapra másolva!
Új eredmények szerint már a gyermekkori étrend is befolyásolhatja a mellek növekedését, sőt az emlődaganat kialakulásának kockázatát.
Vágólapra másolva!

A Kaliforniai Egyetem (Davis) szakemberei nemrég arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a gyermekkori étrend - a szervezet ösztrogéntermelésétől függetlenül - bizonyos esetekben növelheti az emlőrák későbbi kialakulásának kockázatát.

Régóta ismert, hogy az ösztrogén hormon kulcsfontosságú szerepet tölt be a másodlagos női nemi jellegek - például a mell - egészséges fejlődésében, illetve a menstruációs ciklus szabályozásában. A mostani kutatás eredményei azonban azt sugallják, hogy bizonyos étrendi tényezők és az ezek hatására végbemenő anyagcsere-változások az ösztrogén hormontól teljesen függetlenül is képesek például a mell növekedését serkenteni - olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban.

Az egereken végzett kísérletek során az egyetem kutatói a rágcsálók étrendjét egy bizonyos zsírsavval (10, 12 konjugált linolsav, röviden 10, 12 CLA) egészítették ki, ezzel szimulálva a metabolikus szindrómára jellemző bizonyos folyamatokat. A metabolikus szindróma az anyagcsere zavaraival összefüggő tünetegyüttes, és embereknél elsősorban az elhízáshoz kapcsolódó állapotokkal (pl. magas vérnyomás, magas koleszterin- és glükózszint, stb.) hozható kapcsolatba.

A konjugált linolsav bizonyítottan felborítja a normál anyagcsere-folyamatokat, és ez a mostani kutatásban is beigazolódott: a zsírsav hatására a rágcsálók emlőmirigyei növekedésnek indultak. Azt is megállapították továbbá, hogy az emlőmirigy-növekedéssel gyakoribbá vált az egereknél a daganatos elváltozások kialakulása is. Mivel a kutatók egy speciális táplálék-kiegészítővel teljesen blokkolták az ösztrogén hormon hatását, az észlelt változások pusztán az étrend hatására alakultak ki.

Nem egyforma reakciók

Bár az egereknél a kutatók nagyjából egyforma anyagcsere-változásokat tapasztaltak, érdekes módon az egyedek szervezete mégis más-más módon reagált a nekik adott zsírsavra. Ez arra utal, hogy a genetikai tényezőkben kell keresni a magyarázatot arra, hogy egyeseknél miért növeli az étrend és az anyagcsere-változás nagyobb mértékben az emlődaganat kialakulásának kockázatát, mint másoknál.

A vizsgálat eredményei mindenképpen hozzásegíthetnek ahhoz, hogy jobban megértsük az emlők fejlődésének folyamatát a serdülőkor előtti és menopauza utáni időszakban, amikor az ösztrogén hormon kevésbé van jelen a szervezetben. Különösen fontos rávilágítani azokra az összefüggésekre, amelyek a gyermekkori elhízás és a lányok egyre fiatalabb korban tapasztalható mellnövekedése között mutatkoznak - tette hozzá a tanulmány szerzője.