Érdemes még várni egy hónapot az eperrel

A fóliasátorban nevelt zöldségekben a szakember szerint ma már kevesebb a vegyszer, mint a szabadföldiekben, de kisebb a vitamintartalmuk is, és kevésbé ízletesek. Honnan lehet tudni, hogy a boltokban és a piacon kapható zöldségek és gyümölcsök tényleg itthon termettek-e?

"A primőr áru fogalom ma már szinte érvényét vesztette. Régen az első, fóliasátorban, üvegházban termett zöldségekre használtuk ezt a fogalmat, ma azonban szinte egész évben kapható friss zöldség" - mondja dr. Mártonffy Béla, a FruitVeb (Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács) elnöke.

A nagy és folyamatos kínálatban sokaknak fogalma sincs róla, hogy zöldségboltok polcain jelenleg mi lehet magyar áru, és mi az, ami biztosan import. "Például a most magyarként árult eper a mediterrán országokból származik. Üvegházi magyar eper május elejétől, szabadföldi pedig az időjárástól függően május közepétől június közepéig kapható" - mondja Mártonffy.

"Jelenleg a zöldségeseknél kapható szezonális magyar áru a fóliás gazdaságokból a sárgarépa (nem a kilós, hanem a csokorban árult), petrezselyem, retek, saláta, a szabadföldi termékek közül pedig zöldhagyma. Olasz-spanyol üvegházas gazdaságokból származik a paradicsom, a koktélparadicsom és az uborka. Paprika viszont most még a déli üvegházakban sem terem" - mondja Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke.

Az üvegházi termékek biztonságosak, de íztelenek

"Az üvegházi termékek nem jelenthetnek nagyobb kockázatot az egészségre, mint a szabadföldiek, hiszen az üvegházakban ma már szinte teljesen biológiai védekezés folyik. Tévhit, hogy az üvegházi termékekben több szermaradvány lenne. Ennek épp az ellenkezője az igaz. Fóliás, üvegházi körülmények között a növény számos kártevővel szemben könnyebben megvédhető, ezért nincs is szükség a szabadföldi termeléshez hasonló mennyiségű növényvédő szerre" - mondja Mártonffy.

"Tény, hogy a közelmúltig a primőr árukban nagyobb volt a növényvédőszerek előfordulási kockázata, a biológiai védekezés terjedésével és a kémiai védekezés visszaszorulásával azonban biztonságosabbak lettek ezek az áruk" - mondja Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnökhelyettese. "Sok év átlagában azt mondhatjuk, hogy több a szermaradvány-probléma a külföldi termékekkel, mint a magyarral" - mondja Jordán.

Forrás: AFP/Rolf Haid

A hagyományos gazdálkodásban használt növényvédőszerek egy része úgynevezett kontakt hatású szer, azaz a zöldség felületén fejt ki védelmi hatást. Ezek a szerek alapos mosással eltávolíthatók. Nem így a felszívódó növényvédőszerek, amelyek bekerülnek a zöldség szöveteibe. "Ez azonban még nem jelenti azt, hogy egy növény fogyasztása veszélyes lenne. Különösen, hogy azok a technológiai határértékek, amelyeket a NÉBIH vizsgál a zöldség-gyümölcsökben, szigorúbbak, nagyságrenddel kisebbek, mint az egészségügyi határértékek" - mondja Jordán.

Aki viszont biztosra akar menni, válasszon bioterméket. "Az üvegházi ökológiai gazdálkodásokban réz- és kénkészítményeket használunk, a rovarok ellen pedig a természetes ellenséget, a fürkészdarazsakat alkalmazzuk. A réz- és a kéntartalmú szerek kontaktszerek, a növény lemosásával teljesen eltávolíthatók" - mondja Czeller Gábor.

A mostani fóliás termékekben a vitamin is kevesebb

Hiába biztonságosak, ízvilágban és tápanyagtartalomban a most kapható üvegházi termékek elmaradnak nemcsak a szabadföldi zöldségektől, hanem a nyári fóliás termékektől is.

"Az üvegházi zöldségek tavasz közepéig nem rendelkeznek akkora tápértékkel, mint májustól. Ennek nem az az oka, hogy importból származik az adott a termék, vagy hogy esetleg vízkultúrás eljárásban termelték, hanem az, hogy a fényviszonyok ilyenkor még gyengébbek. Télen egy üvegházi paprika C-vitamin-tartalma alig 40-50 mg, ugyanez a nyári, szintén üvegházban termett paprikánál 150 mg körül van. A most kapható üvegházi termékeknek nagyobb a víztartalma és alacsonyabb a szárazanyagtartalma, mint a májusiaknak" - mondta el az [origo]-nak dr. Terbe István, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának egyetemi tanára.

Ahhoz is napsütésre van szükség, hogy egy zöldség, gyümölcs ízvilága a maga teljességében beérjen. Ezért a NÉBIH elnökhelyettese azt javasolja a kismamáknak, hogy várjanak még egy hónapot az eperrel, és a gyermeknek a sokkal ízletesebb szabadföldi gyümölcsöt adják majd.