Kukacokkal hatékonyan gyógyíthatók a diabéteszes sebek

Közismert, hogy cukorbetegeknél a legjelentéktelenebbnek tűnő sérülések és sebek is könnyen elfertőződhetnek, és számos olyan komplikáció alakulhat ki, amely a sebgyógyulást megnehezíti. Amerikai kutatók nemrég hatásosnak tűnő "biológiai fegyvert" találtak a nehezen gyógyuló sebek problémájára: kukacokra bízták az elhalt szövetek eltávolítását.

A diabétesz szövödődményeként kialakuló sebek kezelésének hagyományos módja a sebkimetszés, amelynek során a fertőzött és elhalt szöveteket sebészi úton eltávolítják. Ez a módszer sajnos nem mindig vezet eredményre, és az érintett testrészt (leggyakrabban a lábujjakat, lábfejet, lábat) legrosszabb esetben amputálni kell. Egy nemrég befejeződött konferencián a Hawaii Egyetem munkatársai ismertették legújabb kutatásuk eredményét, amelynek során cukorbetegek nehezen gyógyuló sebeit kukacokkal kezelték.

A vizsgálatban 37 beteg vett részt, akiknél a nem megfelelő vérellátás miatt igen makacs, akár több éve nem gyógyuló sebek alakultak ki. A kutatócsoport egy-egy sebre 50-100 élő légylárvát - selymes döglény (Lucilia sericata) lárvákat - helyezett, majd a sebet egy harisnyához hasonló hálószerű anyaggal lefedte. A lárvákat 1-2 naponta újakra cserélték, és ezt összesen ötször ismételték. A légylárvák kizárólag elhalt szövetekkel táplálkoznak, amelyeket egy saját maguk által termelt vegyület segítségével elfolyósítanak, így teszik azokat felszívhatóvá. Ez a vegyület ráadásul elősegíti a sebgyógyuláshoz szükséges úgynevezett granulációs szövet növekedését is.

A résztvevők 73 százalékánál (27 fő) volt sikeres a kezelés: a lárvák teljes mértékben eltávolították az elhalt szöveteket, elősegítették a granulációs szövet képződését, továbbá 50 százalékos sebzáródást eredményeztek. A kezelt betegek 57 százalékánál (21 fő) a sebzáródás mértéke meghaladta a 75 százalékot.

A kezelésnek ugyanakkor vannak veszélyei is: 10 esetben alakult ki B-típusú Streptococcus, 5 esetben pedig MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) fertőzés, de ezeket teljes mértékben sikerült kezelni. Megfigyeltek továbbá 9 MSSA (methicillin-érzékeny Staphylococcus aureus) fertőzést is, ezeknek azonban csak kétharmadát sikerült kezelni. A lárvák továbbá nem bizonyultak hatékonynak heveny gyulladásos, vérző sebek vagy perifériás érbetegségek esetén sem.

Bár a módszert még csak ezután fogják klinikailag tesztelni, a kutatók már most bíznak abban, hogy a jövőben széles körben elterjed majd ez az olcsó és hatékony sebgyógyítási módszer.