Bartholy Judit válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

A "Holnapután" című filmben lévő klímaváltozás milyen valószínűséggel következhet be, s kb. hány éven belül? (Dorogi Róbert)

Mennyire reálisak a "katasztrófafilmekben" lefestett képek a Föld(i klíma) jövőjéről? Például "Holnapután". (Marcsi)

-Az előadás webes verziójában utalok rá, hogy a "Holnapután" című filmben vázolt drámai éghajlatváltozás nem valószerű, tudományosan nem megalapozott, tehát így nem következhet be.

LA NINA/EL NINO: nagyjából már tudjuk, hogyan történik egy áramlat leállása; elkerülhető-e a Golf-áramlat leállása, akár a meseszerű változtatások segítségével is (amelyek jelenleg valószínűtlenek), különös tekintettel arra, hogy az éghajlat globális értelemben kb. 50-60 év tehetetlenségű? (Dezső László)
- Az El Nino/La Nina jelenségkör esetén semmilyen áramlás nem áll le, csupán egy mélytengeri hidegáramlás nem jön föl a felszínre Peru partjainál. A globális melegedési folyamat mindaddig tart, sőt erősödik, amíg mi, emberek, nem csökkentjük az üvegházhatású gázok emisszióját. Ha túl gyors ez a globális felmelegedési folyamat, akkor időszakosan lehetőség van az óceáni cirkuláció részleges leállására, átrendeződésére (bár ennek esélye nagyon csekély, s semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy bekövetkezik). A Golf-áramlás időszakos leállása hűlést von maga után az észak-atlanti térségben, melynek óhatatlanul Nyugat- és Közép-Európára is lenne kihatása. Amint azonban az átrendeződött óceáni áramlás újraindul, a globális melegedési folyamat is tovább folytatódik mindaddig, amíg az antropogén emisszió nem csökken megfelelő mértékben.

Kérdésem a szélelnyelőkre vonatkozik, azaz az esőerdők szélelnyelő hatására. Évente 60 000 tonna szén-dioxid-kibocsátásunk felét nyelik el a dél-amerikai esőerdők, de igen gyorsan ki is tudják bocsájtani szárazság idején. Ez okozhat esetleg hirtelen áthajlást a globális melegedésből a globális lehűlésbe? Előre is köszönöm válaszát! (Gadán Sándor)
- Nincs tudomásom szélelnyelő hatásról a trópusi esőerdők területén. Az esőerdők a fotoszintézis révén szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, a légzésük révén azonban jelentős mennyiséget ki is bocsátanak, de kérdése nem erre vonatkozott...

Kérdés: a modellek azt mutatják (mint ahogy az az előadásból kiderült), hogy Magyarországon is nagy valószínűséggel nő (majd) az átlaghőmérséklet, és hogy pl. télen valamivel nő a csapadékosság is... A hőmérséklet emelkedése azonban mit fog jelenteni az egész évre nézve (beleértve az átmeneti évszakokat)? Az, hogy több csapadék lesz télen, azt jelenti, hogy megugrik a havas napok száma, keményebbek lesznek a telek, mialatt a nyarak egyre szárazabbak, forróbbak? (Tehát az átlaghőmérséklet úgy emelkedik majd, hogy mindeközben a nyári és a téli szélsőségek kiegyenlítik egymást?) (Kammerer Gábor)
- Ha az átlaghőmérséklet növekszik Magyarország területén (télen és nyáron egyaránt), és télen például nő a csapadékösszeg, az inkább eső formájában jelentkezik, a havas napok száma a hőmérséklet emelkedése miatt inkább csökken. Természetesen elképzelhető mindemellett, hogy mind a hőmérsékletbeli, mind a csapadékbeli extrémesemények gyakorisága növekszik (ahogy az elmúlt 25-30 év adatai is ezt mutatják). Jelenleg nincs pontos, megbízható adatunk a Kárpát-medence extrém időjárási eseményeinek várható tendenciáiról.

1. Az eljegesedés csak az északi féltekét érinti?
2. Ha az emberek a jelenlegi ütemben egyre növekvő mértékben növelik a CO2-koncentrációt, akkor ez meddig mehet, meddig emelkedhet a hőmérséklet?
3. Előadásban elhangzott, hogy volt már olyan gyors +6°C-os emelkedés, mint amilyen akár most 2100-ig lehet, de előtte az hangzott el, hogy a jelenleginél még nem volt magasabb hőmérséklet, tehát akkor 2100-ig a valaha voltnál +6°C-kal magasabb hőmérséklet lehet. (Baranyi Balázs)
   

1. Nyilván a pólusok felöl terjed az Egyenlítő irányába a lehűlés. A déli féltekén a közepes földrajzi szélességeken nem nagyon vannak szárazföldek, melyek eljegesedhetnének, de a földtörténet során mindkét féltekén egy időben jelentek meg a lehűlési periódusok.
2. Nincs elméleti felső határ.
3. A globális modelleredmények alapján 2100-ra 1,4-5,8°C-os melegedés várható, így ha nem is 6°C-kal megyünk az eddigi legmagasabb klíma fölé, de bizonyosan olyan éghajlati rezsimbe lépünk, ahol az emberiség története során még nem járt.

A bányászat hogyan áll kapcsolatban a klímaváltozással? A szélerőművekkel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy Magyarországon a háztartásoknál érdemes lenne-e kisebb szélerőműveket felszerelni, ill. hogy nagyobb területeken (Magyarországon) hol lenne érdemes szélerőműveket építeni? (Miklós Kata és Hellner Norbert)

1. Nem világos, hogy a kérdés a bányászat során légkörbe jutó aeroszolok, vagy a kibányászott anyagok elégetésének, illetve egyéb felhasználásának éghajlati következményeire vonatkozik. Mindkettőnek van hatása az éghajlatváltozásra, de értelemszerűen az utóbbi sokkal jelentősebb.
2. Szélgenerátorokat, kisebb, ún. rásegítő szélgenerátorokat háztartásokban is lehet ugyan elektromos áram termelésre, vízátemelésre alkalmazni, de a világon inkább a napenergia hasznosítás terjedt el ebben a körben. Magyarországon csak a magasra helyezett és nagy rotortengelyű szélerőművek térhódításával nyílt lehetőség arra, hogy gazdaságos szélenergia termelésről beszélhessünk. A legnagyobb szélpotenciállal rendelkező területek Északnyugat-Magyarországon, a Dévényi-kapun beáramló légáramlás körzetében találhatók.