Mennyi? 30! Bizony, ezek az autók három évtizeddel ezelőtt mutatkoztak be, így első példányaik – szépen megőrzött vagy felújított állapotban – hamarosan veteránminősítésre mehetnek, még ha nehéz is elképzelni őket púpos Wartburgok vagy állólámpás Mercik társaságában. Cikksorozatunk első részben úgy válogattunk össze modelleket, hogy azok minél több kategóriát lefedjenek, az akkori nagy autógyártó nemzeteket (német, angol, olasz, francia és japán) képviselve. Így ön is megismerheti vagy felidézheti, mikre vágytunk sokan 1994-ben, és melyek voltak végül a reálisan elérhető újdonságok.
Feltűnően ékformájú, különleges részletekben gazdag, kupé (GTV) vagy kabrió (Spider) karosszériával tért vissza az Alfa Romeo kínálatába az olasz életöröm 1994-ben. Mégis, sok rajongó keserű szájízzel fogadta a Fiat Tipo platformjára épülő, fronthajtású újdonságot, hiába terveztek hozzá direktebb kormányt, multilink hátsó futóművet és duplagyertyás hengerfejet. Lényegesen jobb volt a helyzet, ha az ügyfél négyhengeres helyett látványra és hangra lenyűgöző, bivalyerős Busso V6-ossal rendelte a kompakt sportmodellt, összességében azonban a tíz éves gyártás nem hozta el a remélt sikereket.
Kétségtelen, hogy a felsorolt autók közül az XJ válik a leghamarabb klasszikussá, nem csak relatív ritkasága (összesen 92 ezer készült belőle), hanem formaterve miatt is. Miközben műszakilag az előd XJ40-re épül,
kecses, dupla körlámpás és decens krómokkal díszített karosszériája a korábbi szériák újraértelmezésének tekinthető.
Szívó és kompresszoros sorhatos, illetve V12-es motorjaival (utóbbit kapta a pazar Daimler Double Six csúcsmodell) a Ford-fennhatóság alatt is a brit autóipar karakteres korszakát idézi, ami az X308 modellkódú frissítés után a V8-as motorokkal minimálisan csorbult.
Napjainkra szinte kihaltak a középkategóriás egyterűek, de harminc éve a családosok álmai voltak szellős és jól variálható utasterükkel. Megirigyelve a Renault Espace sikereit, összefogott a PSA-csoport a Fiat-konszernnel, kifejlesztette és gyártásba vitte a 4,46 méter hosszú, kétoldali tolóajtós, öt- vagy hétüléses Eurovan családot. Ennek tagjai, a Citroen Evasion, a Fiat Ulysse és a Peugeot 806, illetve az elegánsabb és jobban felszerelt Lancia Zeta leginkább a lámpák, illetve a hűtőmaszkok kialakításában különböztek egymástól, benzines és turbódízel motorjaik alapvetően közösek voltak.
Talán az összes eddig felsorolt modell közül a RAV4 (Recreational Active Vehicle 4-Wheel-Drive) volt a legnagyobb hatással a közelmúlt és napjaink trendjeire. Ez volt lényegében az első szabadidőautó, méghozzá kompakt méretben;
az alvázas felépítésű, merev hidas terepjáróktól eltávolodva személyautós komfortot, illetve menettulajdonságokat kínált.
Három-, majd ötajtós és kabrió karosszériával készült a „softroader”, kétliteres benzinmotor hajtotta 129 lóerővel, és óriási siker lett világszerte. Kevesen tudják, de 1575 darabos miniszériában elektromos autót is készítettek belőle.
Bár elhappolta előle a ’95-ös Év autója címet a Fiat Punto, sokoldalú és kellemes kisautó volt az elődjét 13 év után nyugdíjazó, 6N gyári kódú Polo. Végre kínáltak belőle ötajtós kivitelt, sőt, később lépcsőshátút (Classic) és kombit (Variant) is; a széles motorkínálatban a szívó-, illetve később turbódízelek is megjelentek. Szinte a kompaktokat idézte a felszereltségi listája elektromos ablakokkal, klímával, ABS-szel és két légzsákkal, ám ezekből a legtöbb feláras volt – Magyarországon inkább a fapados alapmodellek mentek. Akadt egy spanyol rokona is, a bátrabb formájú Seat Ibiza.
A veteránkor nem egyenlő a minősítéssel
20 és 30 éves kor használódik el az autók jelentős része, és bizony csak a töredékük tengeti a megbecsült youngtimerek életét. Amelyik műszakilag és esztétikailag kiváló állapotban megéri a minősítési korhatárt, OT rendszámot kaphat, ami értéknövelő tényező, és kedvezményekre (például 5 évenkénti műszaki vizsgára) jogosít. Következő cikkünkben bemutatunk további 5 idén „beérő” modellt, ami természetesen csak veteránkort jelent – a minősítés eleinte kevés kocsi privilégiuma lesz.