A legnagyobb hibák, amiket a magyar használtautó-vásárlók elkövetnek

Vágólapra másolva!

Használtautó-vásárlásban segítő cikksorozatunk hatodik részében kiderül, hogy a magyar vásárló kevés pénzből akar drágának tűnő autót venni úgy, hogy karbantartásra gyakorlatilag semmit, üzemanyagra pedig száz kilométerenként úgy öt litert akar áldozni. Aztán rendre kiderül, hogy a keveset futott autóval nem minden stimmel, és rémálommá válik a szervizelés.

Gulyás Péter

Vágólapra másolva!

használt autó autós olvasnivaló Várkonyi Gábor

Az idősebbet, rosszabb állapotút is megveszik, ha az órájában kevesebb kilométer van Fotó: Csudai Sándor - Origo

Várkonyi Gábor használtautó-vásárlási szaktanácsadó szerint jellemző, hogy itthon még a megfontolt vásárlók is gyakran túlvállalják magukat, illetve

elhiszik, hogy pont velük nem fog megtörténni az, ami a statisztikák szerint elkerülhetetlen,

vagyis tetemes összeget kell költeni az autójuk javítására. Néha teljesen értelmes, képzett emberek is el akarják magukkal hitetni, hogy okosabbak, mint a kereskedők, vagyis kivételesen ők járnak majd jól, nem az, aki 10-20 éve űzi a szakmát. Elképesztő vakmerőségekbe is képesek belemenni egyesek.

Tipikus hiba a magyar vásárlóknál, hogy pontosan annyiért keresnek autót (lehetőleg mutatósat, amit lehet mutogatni a szomszédnak), amennyi pénzük van, pedig aranyszabály vásárláskor, hogy

pár százezer forintot mindig rá kell hagyni

az első karbantartásra, szervizlátogatásra, vezérléscserére és a többi munkára. Nemhogy a karbantartást, de még az illetékeket, átírási költségeket is kifelejtik sokan a költségszámításból, amikor autóvásárláson törik a fejüket.

Várkonyi Gábor autóvásárlási tanácsadó Fotó: Mudra László - Origo

Sőt, Várkonyi azt is tapasztalta, hogy vannak, akik nem is nulla, hanem egyenesen negatív ráhagyással számolnak, vagyis többért keresnek autót, mint amennyi pénzük van, a különbözetet kölcsönből akarják fedezni. Ha pedig rájönnek, hogy például kellene venni a kocsira még négy új gumit, akkor arra majd csak három hónap múlva kerül sor.

120 ezernél ne legyen több benne

Tipikus az a vásárló is, aki egymillió forintért keres tízéves autót, de csak olyat, amiben legfeljebb 120 ezer kilométer van. „Esetleg még hozzáteszik, hogy lehet az 130 ezer is” – teszi hozzá. Úgy látja, hogy egyesek dimenziós különbségeket vizionálnak pár tízezer kilométer futásteljesítmény-különbségek esetén, holott

szinte teljesen mindegy, hogy 120 vagy 160 ezret futott-e

egy ilyen idős autó, mert a lényeg az állapot, és hogy zömében autópályán vagy városban használták-e. Persze valahol érthető ez a hozzáállás Várkonyi szerint, mert egy használt autónál az egyetlen megfogható adat az áron kívül az, hogy mennyi van az órájában.

A vásárlók csak arra figyelnek, hogy keveset mutasson az óra Fotó: Vida János [origo]

Van egy női ügyfele, aki egymillió forintért keres magának első autót. Sehogy sem tudja rábeszélni arra, hogy beleüljön egy hatéves, szinte hibátlan, de 220 ezret futott kisautóba, aminek amúgy újszerű az állapota, mert folyamatosan autópályáztak vele. Pedig ilyen használat esetén a motor szinte nem is kopik, és a futóművet sem éri komoly próbatétel. Inkább egy öt évvel régebbi autó felé hajlik a hölgy, csak azért, mert annak az órájában csak 130 ezer kilométer van. Az autóvásárlási tanácsadó tapasztalata szerint tízből tíz kispénzű ember így gondolkodik.

Csak ne fogyasszon sokat

Mivel az egyetlen könnyen megfogható üzemeltetési költség egy használt autónál a fogyasztás, ezért Várkonyi szerint a magyarok a kis futásteljesítmény mellett főképp a kis étvágyat várják el egy használt autótól. Ezért van az is, hogy

sokan a legkisebb motort választják,

mert az hiszik, hogy az minden körülmények között takarékosabb. Holott egy nagyobb motor nem feltétlenül fogyaszt többet, főleg nagy sebességnél, mivel ott kevésbé erőlködik. Jó példa erre a „H” Astra, amit azok is az 1,4-es szívó benzinmotorral vesznek az 1,6-os helyett, akik tudják, hogy rendszeresen autópályázni is fognak vele.

Hasonló sztereotípia használt autó vásárláskor, hogy vegyünk

vidékről, idős tulajdonostól

használt autót. Sajnos ilyen lehetőség alig van, mert a válság 2008-as kirobbanása óta alig volt Magyarországon magánszemély, aki vett magának új autót, mivel a finanszírozási feltételek sokkal nehezebbek lettek.

Automata, francia lehet?

Sokan szeretnének automata váltót a tízéves, olcsón megvehető használt autóba. Arra viszont nem szeretnének gondolni, hogy ebben a korban ez az extra már igen komoly rizikóval jár: ha elromlik az automata, a javítása akár gazdasági totálkárt is eredményezhet.

Várkonyi úgy véli, a frissebb francia autók már semmivel sem rosszabbak, mint a német konkurensek, amire példaként a Peugeot 508-ast hozta az Opel Insignia ellenében. Persze az is igaz, hogy

aki megrögzött németautó-hívő, azt nehéz beültetni egy franciába,

még akkor is, ha a PSA nagyobb autói stílusukban elnémetesedtek az utóbbi időben.

A Peugeot 508 nem túl izgalmas, cserébe kényelmes és kifinomult utazóautó Forrás: Peugeot

Egyébként az 508-assal, és közeli rokonával, a Citroën C5-össel az az érdekes helyzet fordult elő, hogy egy jó állapotú, 3-4 éves, flottakezelt példányt itthon olcsóbban lehet megvenni, mint külföldön. A fejlettebb országokban ugyanis gyorsabban „lereagálja” a piac azt, hogyha jól sikerült egy autó. Vagyis azért drágábbak kint a francia autók, mert megjött az üzenet a fejekben: ezek nem rosszak többé... Nem úgy mint nálunk, itt fáziskésés van, az előítéletek a magyar vásárló fejében sziklaszilárdak és kimozdíthatatlanok.

Menet közben eltűnik az áfa

Az áfacsalás egész Európát érintő probléma az országok különböző adókulcsai miatt. Nálunk 27 százalék az áfa, Németországban – ahol Mehrwertsteuernek hívják – és a legtöbb országban 19 százalék. Cég cégtől nettó áron vásárol, amit később felbruttósítanak, aztán itthon valahogy elmarad az áfa befizetése, ami kapásból 27 százalékos árelőnyt biztosít a tisztességtelen eladónak. Várkonyi szerint azonban a magas áfa önmagában nem okolható egyedüliként a csalásokért, mert az „élelmes” magyar kereskedők valószínűleg akkor sem fizetnék be az adót, ha az nem lenne nagyobb mértékű, mint tőlünk nyugatabbra.

Mára komplett iparág épült az áfacsalásokra,

ami a rákfenéje a hazai használtautó-piacnak.

Százféle lehetősége van a csalóknak, például átfuttatják az autót néhány szlovák cégen, eladják, esetleg megszűntetik az autót birtokló céget, stb.. Nyilván nem lenne ennyire elterjedt ez a csalási módszer, ha nem lenne egy vásárlói réteg, aki mintha elvárná a kereskedőktől, hogy ezt csinálják, hogy neki így nyomott áron tudjanak autót adni. Ezt a problémát itthon egyszerűen nem lehet kikerülni, ami azért is bosszantó, mert néhány egyszerű jogszabállyal elejét lehetne venni a csalásoknak.

A mobile.de-n hirdetett autók közül az volt flottás, lízingelt autó, amit x+áfa összegért hirdetnek, a többi, amit egy összegben hirdetnek, magánszemélyé volt. Várkonyi szerint az áfás számlával külföldről behozott autók közül

10-ből 9-nél elcsalják az áfát.

Akinek van külföldön bejegyzett cége, annak jobban megérheti a kinti 19 százalékos áfát megfizetni, és kinti rendszámmal használni az autót Magyarországon. Egy több tízmilliós luxusautónál a 8 százalékos nyereségből akár egy vadonatúj kisautó ára is kijön.

Van, aki a lízingben bízik

Látnak egy hirdetést egy lízingdíjjal. Azt hiszik, hogy ez milyen jó dolog, mert akkor havi 100 ezer forintos költséggel akár egy 8-10 millió forintos új autóba is beleülhetnek. De abba nem gondolnak bele, hogy ez a kedvező díj nem fedezi az autó értékvesztését, mert van induló díj és maradványérték, és közben is egy csomó mindent le fognak még vonni az ügyféltől.