A felmérés eredményei szerint a válaszadók a villanyautózás legfőbb előnyének sorrendben az olcsó üzemeltetést, a környezetbarát működést és a kisebb meghibásodási lehetőséget tartották. A legjelentősebb hátránynak a villanyautók iránt még csak érdeklődők leginkább (67%) a túl magas vételárat, míg az ilyen járművek tulajdonosai a töltési infrastruktúra hiányát (61%) találták.
A felhasználók különösen vidéken tartják elégtelennek a töltőállomásokkal való ellátottságot:
míg a fővárosban 5-ös skálán átlagosan 3,28-ra értékelték ezt a tényezőt, addig
a vidéki helyzet 1,31-as átlagot kapott.
Nem csoda, hogy a villanyautójukat 70 százaléknyian jellemzően otthon töltik fel, és töltéskor a tulajdonosok 71 százaléka többnyire megvárja, míg az autó teljesen feltölt.
A villanyautót használók a leggyakoribb felmerülő problémaként a hangtalan üzem miatt lecsökkent észlelhetőséget említették (25 százalékukkal fordult már elő ilyesmi), míg
az útközben bekövetkező lemerülés okozta bosszúságot 11 százalékuk tapasztalta már meg.
A hideg időben, fagypont alatt bekövetkező
hatótáv-csökkenést szinte mindegyikük észlelte már, ennek mértéke zömmel 10 és 40 százalék között alakult.
A villanyautót vezetők 55 százaléka értékelte az ötös skálán legalább 4-essel a zöld rendszám motiváló erejét. Az ingyenes parkolás mellett ez olyan előnyöket biztosít, mint kedvezményes áramtarifa, illetve mentesülés a regisztrációs adó, a cégautóadó és a gépjárműadó fizetésétől.
A villanyautók tulajdonosai 59 százalékban biztosan, míg 18 százalékban nagy valószínűséggel állítják, hogy következő autójuk is elektromos meghajtású lesz.
A bővülés jelenlegi ütemét látva azonban kétségesnek tűnik, hogy a kedvező folyamatok elegendőek lesznek-e néhány éven belül megsokszorozni az érdeklődők számát annak érdekében, hogy 2020-ra teljesüljön a Jedlik Ányos tervben szereplő 30 ezres villanyautó-állomány elérése.