Mióta elterjedt, hogy a rendőrök az egészségügyi doboz hiányát vaskos csekkel díjazzák, az autósok jobban odafigyelnek arra, hogy minden kötelező tartozék ott lapuljon a csomagtartójukban. A legutóbbi KRESZ-módosítás óta már csak két dolgot kötelező az autóban hordani:
az elsősegély nyújtására alkalmas mentődobozt, illetve az elakadásjelző, fényvisszaverő háromszöget.
Ajánlott tartozéknak számít az izzókészlet, a láthatósági mellény, a pótkerék, a vontatókötél, a bikakábel és a tűzoltó készülék.
Miért büntetnek?
A KRESZ szerint a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amely a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel. Mivel a kötelező felszerelések megléte műszaki feltételnek minősül a 6/1990. KöHÉM-rendelet alapján, így aki azokkal nem rendelkezik, KRESZ-szabályt sért. A jármű biztonsági felszerelései közül rutinellenőrzésnél csak az elakadásjelző háromszög hiányáért büntethetnek meg. Ez a téma azonban jellemzően csak akkor kerül elő, ha a sofőr valami miatt már előzőleg kivívta a rendőr ellenszenvét. Ha előkerül a csekk, általában az 5000 forintos minimumbírság kerül rá.A közhiedelemmel ellentétben a rendőrök pár éve már nem kérhetik számon a mentődobozt, annak ellenére, hogy kötelező felszerelés minden autóban a
„B" típusú, hiánytalan és érvényes szavatosságú láda.
Viszont ha egy balesetnél megfelelő kötszer híján nem tudunk elállítani egy vérzést, az akár a segélynyújtás elmulasztásának is minősülhet, ami bűncselekmény. Törvény írja elő, hogy minden sebesültnek kötelesek vagyunk megállni segíteni, ellenkező esetben két (halálesetnél három év) börtönt is kiszabhat a bíróság. Ez a vétség nem azonos a cserbenhagyással, amely csak a baleset résztvevőire vonatkozik.
Bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nekünk vagy másnak szüksége lehet az elsősegélyládára. Ezen a 2-3 ezer forinton tényleg nem éri meg spórolni, sőt, jobb minőségre is megéri beruházni. Más kérdés, hogy bár a jogosítvány megszerzéséhez kötelező levizsgázni egészségügyi ismeretekből, mégis gyakran előfordul, hogy az autósok elfelejtik az ismereteiket, és egy baleset színhelyén nem mernek hozzáérni a sérültekhez.
A KöHÉM-rendelet szerint a elsősegélyládát
portól és víztől védett csomagolásban, jól hozzáférhető helyen
kell a járműben vagy járművön tartani. A steril kötszerek a sterilitásukat 5 évig őrzik meg, a sebfertőtlenítő oldat a gyártási dátumtól számított 3 évig használható fel.
"B" típusú elsősegély doboz tartalma
• Steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m) 4 dbLakott területen kívül kötelező, lakott területen engedélyezett az úttesten vagy a leállósávon álló lerobbant járműre (kivéve motorkerékpár) elakadást jelző háromszöggel felhívni a többi közlekedő figyelmét. A fényvisszaverő háromszöget természetesen
a hibás jármű mögött kell elhelyezni,
úgy, hogy a többi jármű vezetője azt megfelelő távolságból észlelhesse.
Ez nyilván az adott útszakaszon megengedett maximális sebesség függvényében változik: autópályán legalább 150-200 méter, de országúton is érdemes legalább 100 méterrel a veszteglő jármű mögé felverni a prizmát. Ha kanyarban robbannánk le, a bejárata elé kell kitenni.
Lakott területen kívül a vészvillogózás nem pótolja a háromszöget, csak kiegészítésképpen használható a jármű megjelöléséhez. Vontatásnál a vontatott jármű hátsó részére (akár a szélvédő mögé) kell jól látható módon kitenni a prizmát. A KRESZ szerint
a jelölten műszaki hibás autó mentesülhet a megállási és várakozási tilalom alól,
de lehetőleg az úttesten kívül kell elhelyezni úgy, hogy minél kevésbé akadályozza a forgalmat.
Az izzókészlet nem kötelező tartozéka az autóknak, de olyan típusokban, amelyekben még viszonylag egyszerű kicserélni az izzókat, érdemes pár darabot tartalékolni, egy nyolc- és tizenhat amperes biztosítékkal együtt. A KRESZ szerint ugyanis működőképesnek kell lennie az autó világításának, mindkét oldalon.
Persze egy halogénizzó-készlettel nem megyünk semmire, ha autónkban xenon, LED, mátrix-LED, esetleg lézeres technológiájú fényszóró dolgozik, ezekben az esetekben a meghibásodás után a lehető leghamarabb fel kell keresni egy szakszervizt vagy autóvillamossági műhelyt. Itt azt is meg tudják állapítani, hogy a feszültségszabályozó hibája okozta-e a kiégést. Szerencsére a modern fényszóró rendszereknek többnyire hosszú az élettartamuk.
Ha igazoltatásnál a rendőr hívja fel figyelmünket az autónk kiégett izzójára, akkor ő elvileg csak azt a választ fogadhatja el, hogy induláskor még jó volt, mivel indulás előtt elvileg kötelező lett volna ellenőrizni a világítóberendezések működését, még ha a való életben ezt szinte senki nem teszi meg.
Súlyos a helyzet, ha mindkét féklámpa, az index vagy bal oldali helyzetjelző ég ki (igaz, utóbbi pótolható ideiglenesen ködlámpával). A büntetés a figyelmeztetéstől az 5–50 ezer forintos helyszíni bírságig terjedhet.
Faramuci a helyzet a sárga fényvisszaverő mellényekkel. Ugyan nem számítanak kötelező tartozéknak, de ha a jármű vezetője vagy utasa lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok mellett száll ki a járműből, akkor
gyalogosként a láthatósági mellényt már viselnie kell.
Ha nincs rajta, akkor a rendőr bírságolhat. Több nyugat-európai országban, például Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Portugáliában, Olaszországban, Norvégiában, Szlovákiában, Spanyolországban is bírság járhat azért is, ha nincs az autóban.
Már rég nem kötelező az ötödik kerék, amit az autógyártók örömmel ki is használnak, és takarékossági okokból defektjavító készlettel helyettesítenek. Viszont azt is mérlegelni kell, hogy a
javítóhab használata után a lyukat már nem könnyű megtalálni,
és a kerék centrírozása sem könnyű.
Kátyús utakra még mindig a pótkerék a jó megoldás
(akár a virslinek csúfolt, vékony szükségváltozat is, amivel csak 80-90 km/h engedélyezett), nem ér azonban semmit, ha le van eresztve, vagy ha nem tudjuk, hogy cseréljünk kereket. A pótkerék mellé jól jön a nagy erőkart adó, kereszt alakú kerékkulcs, az emelő és a csavarlazító spray is. Érdemes egy deszkadarabot is rendszeresíteni, mert saras földúton kereket cserélve az emelő nem süpped a talajba, ha van alatta.
Észben kell tartani, hogy ha a gyáritól eltérő (pl. könnyűfém) keréktárcsával közlekedik, akkor a hozzá tartozó csavarok valószínűleg nem illenek majd a pótkerékhez, mert hosszabbak. Éppen ezért gondoskodni kell a pótkerékhez való csavarokról is.
A pótkerék üregében elfér pár további hasznos holmi, például a téli szerek (jégkaparó, jégoldó, kefe, és társai) és a vontatókötél. Utóbbival több tízezer forintot is lehet spórolni, mert meg lehet úszni vele a trélerezést, ha lerobbant az autónk.
A legmegbízhatóbb vontatókötél az acélsodrony vagy az összesodort műanyag, viszont a legegyszerűbben használható a rugalmas áruházi kivitel, ami főleg a vontatásban járatlanoknak ajánlott, mert kevésbé rántja meg az autót. Alapszabály, hogy
nem lehet hosszabb a vontatókötél, mint a vontatott jármű,
de olyan rövid sem lehet, hogy kanyarodáskor összeérjenek az autók.
A vontatás veszélyes üzem, gyakorlatot kíván a vontató és a vontatott autó sofőrjétől is: előbbinek tartózkodnia kell a hirtelen manőverektől, és előrelátó módon kell vezetnie. Utóbbinak szervokormány és -fék nélkül kell boldogulnia, apró fékezésekkel feszesen kell tartani a kötelet, és azt a kellemetlen érzést is meg kell szoknia, hogy mindössze pár méterről követ egy másik járművet.
A fekete-piros indítókábel, népszerűbb nevén bikakábel szintén jó, ha van, de használatához azért némi előtanulmány javallott. Ebből a cikkünkből mindent megtudhat róla, és mielőtt egy legyintéssel elintézné, hogy úgy sincsenek már mínuszok, hadd emlékeztessük: a kánikulában is megadhatják magukat az akkumulátorok.
Aki minimális affinitást érez magában a szerelgetéshez, rendszeresíthet egy tízes villáskulcsot a saruk leoldásához, illetve egy tizenkettes-tizenhármast az aksit rögzítő lemez oldásához is. Ha netán egy darabka csiszolóvászon is akad az autóban, azzal szépen oxidmentesíthetőek az akku sarkai, illetve a saruk is. Megint csak ezreket spóroltunk egy helyszíni akkucseréhez képest.
Magyarországon személyautókban nem, csak a minimum 3500 kg megengedett össztömegű teherautókban és a buszokban kötelező tartozék a tűzoltó készülék. Azonban ha lángra kap valami a motortérben, vagy zárlat okoz tüzet, egy pár ezer forintos poroltóval akár milliós károkat is meg lehet előzni.
Érdemes tartani a kocsiban kétféle, forgatható szárral szerelt csavarhúzót, illetve kombinált fogót is. A tizenhetes és a tizenkilences csavarkulcs is jól jöhet, mert ezek gyakori méretek a motorban, csakúgy, mint a torx-, illetve imbuszfejű kötőelemek. Ha pedig ennyi mindent tartunk a kocsiban, akkor egy gyertyakulccsal több vagy kevesebb már igazán nem számít.