Úgy tervezték, hogy Donald Trump beiktatásakor lehull a lepel új szolgálati autójáról, amelyet 2013 óta fejlesztenek. Amerikai hagyományokhoz híven ilyenkor a legmodernebb Cadillac One premierjét is megtartják, de nagy meglepetésre erre mégis várni kell még pár hónapot, jó eséllyel módosítanak még rajta. Addig is az Obama-éra limuzinjai szállítják az USA első emberét, ezekből egy tucatnyit szereltek össze, és iparági értesülések szerint
egy darab ára bőven meghaladta az egymillió dollárt,
vagyis a 289 millió forintot. Ez messze nem fedezte a tervezés horrorköltségeit, igaz, a gyártónak aligha lehetne ennél jobb reklámhordozója.
Természetesen nem kötik a terroristák orrára a limuzin műszaki adatait, és arra is gondosan ügyel a General Motors, hogy az utódmodell erős álcázással rója tesztköreit a híres gyári tesztpályán. A recept maradt a régi: a masszív óriás-terepjárók és XXL-pickupok módosított alvázára épül majd az új, összkerékhajtású "Beast" (azaz vadállat) is, páncélozott, egyedi építésű karosszériája pedig az aktuális utcai Cadillac típusokra, a CTS-re és a CT6 dizájnjára emlékeztet.
Felmerültek korábban olyan logikusnak tűnő találgatások, hogy a haszonjárművekből ismert 6,6 literes, V8-as turbódízel kerülhet a hosszú motorháztető alá, de ez rangon aluli lenne egy elnöki autóhoz, és furcsán venné ki magát azután, hogy két éve a VW-dízelbotrányról beszél Amerika. Várhatóan
marad tehát a szerényebb nyomatékú, de 8,1 literes Vortec benzinmotor,
és aligha fog fennakadni valaki, ha az elődhöz hasonlóan 29-64 l/100 km lesz az átlagfogyasztása.
A feneketlen étvágyhoz szerény menetdinamika társul, a végsebesség nem meghaladja meg a 97 km/h-t, de az úgyis mindig konvojban járó reprezentációs kocsit nem is száguldásra szánták. Hanem kényelemre és biztonságra, aminek maximálisan eleget tesz a 6-7 tonnás saját tömegűre taksált, hétüléses óriás. A vezetőtől és kocsikísérőtől lehúzható üvegfallal elválasztott utastérben a menetiránynak háttal hárman utazhatnak egy kanapén, az elnök pedig az ajtók vonalán túl, jobb hátul ül. Mellette van még egy különálló fotel is a first ladynek vagy más illusztris utasnak.
Ahhoz, hogy méltósággal lehessen beszállni, és jó legyen a térérzet, nagyon magasan húzódik a tető, az elektromos mozgatású ajtó pedig olyan, mintha a svájci aranytartalékokat őrző széf tárulna fel. Az autót
körben a katonai szabványoknak megfelelő, 12,7 centis páncél borítja
(az alját is), a golyóálló, brutális oldalablakokat pedig hagyján, hogy nem lehet leengedni, de a fényt is gyengén eresztik be az utastérbe, éppen ezért nappal is mindig bekapcsolják a mennyezeti LED-világítást.
Még a benzintankot is páncélozták és tűzálló bevonattal látták el a közel hétméteres Cadillacen, amely defekttűrő, megerősített oldalfalú haszonjárműgumikon gördül. Államtikok a pontos védelmi szint, de kézifegyverrel vagy gránáttal esély sincs ellene, felszereltsége része a füst- és könnygázképző ágyú mellett a műholdas telefon, a puska, a teljesen zárt – vegyvédelmi – szellőzés, az éjjellátó és az elnök vércsoportjának megfelelő vérbank. Szigorúan védett a kommunikációs hálózat is.
Az akár 30-40 járműből álló elnöki konvoj meghatározott forgatókönyv szerint szokott útra kelni: először felvezetők hajtanak a teljes szélességben hermetikusan lezárt útszakaszra, majd a titkosszolgálati és testőrségi kocsikat szorosan követve érkezik maga az elnöki limuzin – pontosabban nem is egy, hanem legalább két példány, a kormány mögött mindig profi titkosszolgálati sofőrökkel.
Ezeket a rendőrség különleges egységei követik, és a menetben még egy mentőautó is helyet kap. Többféle Chevy Suburban tagja a kíséretnek, egyet rádiójel-zavarónak alakítottak át, és van köztük több páncélozott is.
Ilyenekben utaznak az elnök kíséretének fontos tagjai, és sokszor a családja is,
ha egy-egy útra elkíséri. Úti céltól függően – főleg külföldön – sokféleképpen változhat a konvoj összetétele, nemegyszer autómentő baktat a vége felé.
Olykor szükség is van rá, Obama limuzinja például 2013-ban lerobbant Izraelben (rossz benzint tankolt bele a sofőr), két évvel korábban pedig Dublinban fennakadt a követség kapubejáróján. Külföldre nem a legújabb elnöki limuzint szokták repülőn kiszállítani, hanem az elődmodellt, másba nemigen ülhet az USA első embere. Ezt a szabályt néha erősítik kivételek, Barack Obamát például Nagy-Britanniában a királynő Range Rovere szállította.
A nyugdíjazásra váró Cadillac DTS Presidental Car kereken nyolc évvel ezelőtt, 2009. január 20-án állt szolgálatba, amikor Barack Obamát először beiktatták. Emellett, bár ritkábban szerepelt nyilvánosan, akkoriban furcsa járművekkel gyarapodott a flotta: megjelent két darab Ground Force One.
A név kanadai gyártású, háromtengelyes páncélbuszokat takar,
de mellettük Obama helikoptert is használt, főleg akkor, amikor a Fehér Házból egyenesen az elnöki különrepülőhöz (Air Force One) sietett.
Beiktatásakor George W. Bush is új, de előző generációs Cadillac DTS-ből integetett 2005-ben, ennek egy-egy példányát tartalékként Obama is használta külföldi útjain. Bill Clinton elnökségével költözött be amúgy végleg a GM-féle luxusmárka a Fehér Ház parkolójába, a korábbi elnökök hagyományosan Lincoln limuzinokkal jártak. Ilyenből készült először páncélozott változat Franklin Delano Roosevelt részére, mert '41-ben, Pear Harbor után úgy érezték tanácsadói, hazájában sincs már biztonságban.
Ennek ellenére hidegháborús konfliktusok évtizedeiben előszeretettel parádéztak az amerikai elnökök nyitott autókban, de
aztán 1963. november 22-én minden megváltozott,
a dallasi merényletben Kennedy elnököt lelőtték az impozáns Lincoln Continental X-100 hátsó ülésén. E pillanattól datálhatjuk, hogy az Egyesült Államok elnökének fejlesztik ki a világ legbiztonságosabb autóját, és magától értetődő, hogy Trump Cadillacje is nemsokára új mérce lesz a járműbiztonságban.
Amerika 45. elnöke magánemberként is autórajongó, főleg a német, angol és olasz luxusmárkákra esküszik, de van egy kakukktojás is a flottájában. A Trump-garázs titkairól itt olvashat.