Nahát, erről szó sem volt az autósiskolában!

A balesetek közel fele elindulás után, vagy közvetlenül a célhoz érés előtt történik. Ezek a koccanások jó esetben nem járnak személyi sérüléssel, de a javítás romba döntheti a családi büdzsét, nem is beszélve a drága biztosításról. Szerencsére a kockázat csökkenthető, ha feladjuk a jogsi adta magabiztosságot, és megtanulunk pár mesterfogást.

Az autóvezetés komoly szakmából mára mindennapi létezésünkhöz elengedhetetlen tevékenység lett (persze ma is szép számban vannak hivatásosak). Nagyon sokan vannak azonban úgy vele, hogy csak leküzdendő feladatnak tartják, pedig meglévő képességeiket fontos lenne a tökéleteshez közelíteni, hiszen

az emberi hiba a fő baleseti ok.

Messze még az idő, amikor teljesen autonóm kocsik járják az utakat.

Mindig a hátulról érkező a hibás, nem tartott elég követési távolságot. Sokat segítenek a mai ráfutásgátló rendszerek, de a sofőrnek kell gondolkodnia Forrás: 123RF

Első lépés a jobb, tudatosabb sofőrré válás útján a saját korlátaink, rossz beidegződéseink felismerése. Ezt követi vezetéstechnikánk fényesre polírozása, aminek viszont csak biztonságos keretek közt van értelme. Több cég is foglalkozik továbbképzéssel, és a komoly flottákat kezelő Business Lease is ebben segít: céges- és magánsofőrök számára kínál vezetéstechnikai tréningeket.

Rutin van, csak figyelem nincs

Kézenfekvő kérdés: a cégautókat másként vezetik sofőrjeik, mint a privát kocsikat? Vincent van der Meijden ügyvezető szerint a céges autók vezetői nem gyengébb képességűek a többi sofőrnél, sőt, rutinosabbak, hiszen jóval többet mennek:

egy területi képviselő évente akár hetvenezer kilométert is leteker

úgy, hogy hajnalban indul, és csak éjjel ér haza.

Gyakori hiba: a vezető nem figyeli folyamatosan a forgalmat, csak néha fel-felpillant az előtte haladóra – ha az hirtelen fékez, máris kész a baj Forrás: Origo

Mivel az autó egyben iroda is, útközben is ügyintéz, telefonál – sok minden elvonja a figyelmét. Viszont, miközben éves bontásban több kárt okoz egy-egy cégautó, a megtett kilométerre vetítve jóval kevesebbet. A legtöbb törés közvetlenül az indulás után vagy a leparkolás előtt történik – elmondhatjuk tehát, hogy a parkolók legalább annyi veszélyt tartogatnak egy autó számára, mint a zsúfolt belvárosi forgalom.

Jaj, már megint a parkolás...

A Business Lease által üzemben tartott 45 ezer autó kárstatisztikája szerint a céges autók az esetek 35,21 százalékában parkolóban sérülnek. Ezzel kapcsolatban meglepő tapasztalat, hogy a parkolóradarok terjedése nem igazán csökkenti a parkolási balesetek számát, miután sok sofőr meglepő módon azzal sincs tisztában, hogy a hangjelzések gyakorisága milyen távolságot jelez. Vagy tudja, csak felülbírálja: „Minek csipog ez a vacak, messze van még a virágláda.”

Felvonul a flotta a pályára. Régi, ABS és ESP nélküli autóval próbáltuk ki a gyakorlatokat, így nagyobb kihívás volt Forrás: Prokai Gábor

Így viszont a parkolóradar sokszor csak egy újabb költséges tétel a baleset után esedékes javításnál. Apropó, szerviztapasztalatok:

a legdrágább balesetek oka amúgy nem a manőverezés, hanem a ráfutás

(túl kicsi követési távolság), illetve sok az elsőbbség meg nem adásából származó káresemény is. Már megint ez a fránya figyelmetlenség? Részben igen, de sokszor a rutin hiányzik, képtelenek vagyunk istenigazából vészfékezni, hirtelen akadályt kikerülni, menekülőutat tervezni.

Kiütött egy bóját? Megpördült? Sebaj

Csörgő László, a képzéseknek helyt adó Drivingcamp vezető instruktora először elmondta, aztán be is mutatta, mivel szolgálnak a továbbképzésre vágyó sofőröknek: rövidebb elméleti oktatás után olyan alapvető technikákat tanítanak be, mint a megfelelő üléspozíció beállítása, a helyes kormányfogás, illetve a fékezés-kormányzás csúszós felületen. Az alapok után következnek csak a speciális pályaprogramok – a jellemző káresetek megismerése és megelőzése érdekében.

Csörgő László először elméleti oktatással kezdi. A Safety & Savings kurzus a zsámbékiak találmánya Forrás: Prokai Gábor

Van itt tolatva szlalomozás (kizárólag tükrök használatával), egyre nagyobb sebesség mellett megoldandó kikerülési feladatok, előkerül a híres jávorszarvasteszt, és biztonságos körülmények közt tesztelhetjük a sebesség és fékút nagyon fájdalmas összefüggéseit is. Az adatbázis öt leggyakoribb káresetének kivédésére egy speciális programot is kínálnak, főként cégek számára.

Az öt leggyakoribb káreseménytípus:

1. Parkolóban sérülten találta: 35,21%
2. Figyelmetlen parkolás: 24,14%
3. Figyelmetlen tolatás: 17,73%
4. Követési távolság be nem tartása: 9,48%
5. Vadállat okozta baleset: 7,49%

Mindennek az alapja, hogy magabiztosan végre tudjunk hajtani egy kikerülési manővert. Nagyon sokan vészhelyzetben pánikba esnek, és esélyük sincs elkerülni a balesetet vagy mérsékelni a károkat Forrás: Prokai Gábor

Az öt legdrágább káreseménytípus:

1. Követési távolság be nem tartása: 24,08%
2. Figyelmetlen parkolás: 18,45%
3. Figyelmetlen tolatás: 13,93%
4. Vadállattal való ütközés: 13,73%
5. Elsőbbség meg nem adásából származó balesetek: 12,17%

Hiszen tudok vezetni, papírom van róla!

Magyarországon a B kategóriás autóvezetői tanfolyam 30 gyakorlati órába van sűrítve, és ennek az időnek jelentős része is ácsorgással telik. A vezetéstechnika említés szintjén sincs jelen, ilyen rövid idő alatt a cél csupán a vizsgaútvonalak begyakorolása lehet. Pedig a képzés ára már egy apró koccanás (illetve a kivédése) esetén is megtérülne, annak fényében, hogy egy kétórás foglalkozáson alig több mint húszezer forintért vehetünk részt.

Csak pár karcolás, nincs is értelme a betétlapnak – zárul a károkozók részéről sok párbeszéd. Aztán később csak kiderül, hogy nem stimmelnek az illesztések Forrás: 123RF

Rutinosabb vezetők számára is tartogatnak meglepetést a Drivingcamp kurzusai: a felügyelet alatti (egyirányú rádiókapcsolat), forszírozott közlekedési helyzetek sok olyan szituációt mutatnak be, amikkel forgalomban nem találkoznánk szívesen –

inkább itt gyakoroljuk be a megpördülés kivédését, mint közúton, élesben.

Egy 18–24 éves fiúkat vizsgáló osztrák felmérés szerint a teszt előtt 81% gondolta magát jó sofőrnek, utána viszont csak kevesebb mint harmaduk – ami megnyugtató adat.

Vizes vagy jeges felületen uralni az autót, ez a képzések egyik legfőbb tananyaga. Női sofőröket nők is képeznek, itt olvashatja tudósításunkat Fotó: Polyák Attila - Origo

Itthon a Zsámbék melletti, 220 000 négyzetméteres, öt aszfaltos és két off road modult kínáló Drivingcamp tanpálya mellett nem túl sok vezetéstechnikai centrum van. A kevesek egyike a Magyar Autóklub budapest-újpesti, Berda József utcai tanpályája, illetve a mogyoródi Hungaroringen lévő tanpálya – ott jártunk például Lada 4x4-et tesztelni. Emellett még a hajdani orosz katonai reptereken, Tökölön és Kiskunlacházán lehet ilyen képzéseken részt venni, érdemes összehasonlítani az árakat.

Egyre több a súlyos karambol

Lehetetlen felmérni, összesen hány koccanás történik egy évben az országban, hiszen a felek sok esetben betétlapot sem töltenek ki (cserbenhagyás, biztosítón kívüli kárrendezés és más okok miatt), rendőrt pedig csak vitás esetekben szokás hívni. Éppen ezért a hatóságoknak csak a mindenképp kötelezően regisztrált, vagyis a személysérüléses balesetekről vannak adatai.

Sajnos azok nem túl biztatóak: a sérüléses vagy halálos karambolok száma tavaly összesen 16 506 volt, ami az utóbbi öt év negatív rekordja. Összesen 556-an haltak meg az utakon (ez csökkenés tavalyelőtthöz képest), a fők okok: gyorshajtás (30%), elsőbbség meg nem adása (25%), szabálytalan kanyarodás (17%) és követési távolság (8%).