Kevesebb halott az utakon, eddig bevált a Véda

Debrecen, 2016. április 5. A Véda közúti intelligens traffipaxrendszer egyik egysége a 35-ös főúton Debrecen határában 2016. április 5-én. Ezen a napon reggel 8 órától üzemszerűen működnek az új kamerák, amelyek sebességmérés mellett - a többi között - forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak. A rendszer 160 mobil sebességmérőt, valamint az ország egész területén 365 fixtelepítésű komplex közlekedésellenőrző pontot (KKEP) foglal magában, 134 útszakaszon. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A Véda rendszer élesítése óta, április eleje és július vége között 34-gyel kevesebben haltak meg az utakon, mint tavaly ugyanebben az időszakban – tudta meg az Origo a rendőrségtől. Súlyos sérültből is 174-gyel kevesebb volt.

Az első negyedéves működése alatt összesen 79 333 alkalommal büntettek az okoskamera- és traffipaxrendszer felvételei alapján. Messze a legtöbbször a sebességhatár túllépése miatt bírságoltak,

piroson áthajtásért csak 36 alkalommal, a leállósáv szabálytalan használata miatt mindössze nyolcszor.

A Véda rendszert, az intelligens közúti kamerahálózatot április 5-én élesítették, 14,5 milliárd forintos uniós támogatásból építették ki. A cél az, hogy 2020-ra a felére csökkenjen a közúti balesetben elhunytak száma. Ez a szám 2006 és 2013 között a felére csökkent, ám akkor megfordult a trend.

Közúti közlekedési balesetben meghaltak száma
2013	591
2014	626
2015	644
2016. I–VII.	317

^{Forrás: Központi Statisztikai Hivatal}

Úgy tűnik, hogy a Védának volt hatása, legalábbis ha azt nézzük, hogy 34-gyel kevesebben haltak meg az utakon április eleje és július vége óta. Súlyos sérültből is 174-gyel kevesebb volt ebben az időszakban. Ugyanakkor érdemes lesz megnézni majd a harmadik negyedéves adatsort, mert minden évben általában augusztusban történik a legtöbb baleset a sok szabadság miatt.

Az infografika még csak az április 5. és június 30. közti adatokat tartalmazza,
vagyis a júliusiakat nem Forrás: Országos Rendőr-főkapitányság

Ha összevetjük a baleseti statisztikát a gépjárművek állományának növekedésével, továbbá az üzemanyag-eladásokkal, az is látható, hogy

annak ellenére csökkent a súlyos balesetek száma, hogy idén a második negyedévben tavaly ilyenkorhoz képest több jármű volt, és több üzemanyag fogyott, tehát feltehetően többet is közlekedtek az emberek.

A hazai kocsiállomány 2015 második negyedévéhez képest 3,7 százalékkal volt magasabb a KSH kiadványa szerint, míg 6,1 százalékkal több üzemanyagot adtak el a benzinkutakon, mint tavaly az első félévben – derül ki a Petroleum.hu statisztikájából -, miközben február óta 30-40 forintot drágult mind a 95-ös benzin, mind a gázolaj átlagára.

Az más kérdés, hogy a rendőrség által közölt adatokból úgy tűnik: a Véda – 134 helyszínre telepített összesen 365 fix kamera és 160 mobil szuperkamera –

elsősorban sebességmérő rendszerként működik,

noha elvben a biztonsági öv használatától kezdve a kézből történő mobiltelefonáláson és a záróvonal átlépésén át akár a lopott autók rendszámalapú kiszűrésére is alkalmas, illetve arra, hogy a külföldi rendszámú szabálysértőkön könnyebben behajtsák a bírságot. Azt azonban már áprilisban elismerte a közlekedésrendészet, hogy a szabálytalan mobiltelefonálást nem tudja felismerni a rendszer, és a biztonsági öv használatát sem feltétlenül lehet megállapítani a kameraképeken.

Sok teherautó is büntetést kapott

A 3,5 tonnánál nagyobb járművek vezetői „nagyobb arányban követtek el sebességtúllépést” – fogalmaz a rendőrség közleménye a Véda első negyedéves tapasztalatairól. Konkrét számadatot nem közöltek, de figyelmeztetnek rá, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb járművek számára autópályán 80 km/h, lakott területen kívül pedig 70 km/h a megengedett sebesség, függetlenül attól, mit jelez a közlekedési tábla.

Azt, hogy a sebességmérésre fókuszálnak, persze indokolhatja, hogy a legtöbb közúti balesetet (30 százalék) még mindig a gyorshajtás okozza, de évek óta ismert jelenség, hogy nem az adott útszakaszon érvényes megengedett maximális sebesség túllépése a legfőbb baleseti ok, hanem a sebességhatár relatív túllépése. Vagyis amikor egy sofőr nem az „útviszonyoknak megfelelően vezet”: például rossz minőségű, csúszós úton vagy sötétben, ködben nem lépi ugyan túl a kitáblázott sebességhatárt, de mégis gyorsabban megy annál, ami biztonságos.

A gyorshajtás miatt bekövetkező balesetek 95-98 százaléka ilyen relatív sebességtúllépés miatt következik be.

Az utakon a másik fő veszélyforrás az ittas vezetés, bár az ittas sofőrök okozta balesetek száma 2010-11 óta jelentősen lecsökkent, és azóta nagyjából az évi másfél ezernél stagnál. Ez azt mutatja, hogy sem a zéró tolerancia 2008-as bevezetése, sem a 2013-as szigorítás nem hozott érdemi javulást. (2013 júliusától 0,8 helyett már 0,5 ezrelékes véralkoholszint felett a helyszínen bevonják a jogosítványt.) A javulás valószínűleg inkább az ellenőrzések gyakoriságától függ, aminek azonban a rendőrség állománya és költségvetése szab határt.

Ittas járművezetők által okozott balesetek száma
év	Ittas sofőr okozta balesetek	összes baleset
2010	1768	16 306
2011	1551	15 827
2012	1644	15 174
2013	1609	15 691
2014	1546	15 847
2015	1528	16 331

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Persze a többi közlekedőre veszélyes magatartás – amilyen adott esetben a relatív gyorshajtás és az ittas vezetés is – miatt bekövetkező baleseteket csak úgy lehet megelőzni, ha azonnal, vagy legalábbis minél hamarabb „kiveszik” a forgalomból a veszélyesen közlekedőt. A Véda elvben ebben is segítséget jelent, hiszen összekapcsolja a különböző adatbázisokat és intézkedő szerveket, illetve a mobilkamerák, továbbá a rendszerhez tartozó 26 „elfogóautó” azonnali beavatkozást is lehetővé tesz. Az ilyen „lekacsolásokról" azonban nincs statisztikai adat.