A nők nem csak háztartást tudnak vezetni

Női vezetők - Drivingcamp 2016.

Parkolóban ügyetlenkedő leány, cikázó anyuka, kormányba kapaszkodó nagyi: ha bármi hibát lát az úton, rögtön tudja sok férfi sofőr az okát: "naná, hogy nő". Vajon mindez csak rosszindulatú előítélet? Megnéztük, hogyan szerepelnek a hölgyek egy vezetéstechnikai tanpályán, és az oktatók tapasztalatait megismerve feltérképezzük a nemek közötti eltérő képességeket és szokásokat.

A férfiak nagy többsége saját nemét tartja jobb vezetőnek, ami nem nagy újdonság, persze azon is megéri elgondolkodni, hogy mit jelent egyáltalán az, hogy valaki jó vezető. Ennek a megítélése is nemenként változó.

A férfiak többsége szerint nem kérdés, ki a jobb, de azt is elismerik, hogy a nők biztonságosabban vezetnek Fotó: Polyák Attila - Origo

A férfiak inkább az olyan vezetőket tekintik jónak, akik technikailag képzettek, a tapadáshatáron egyensúlyozva is képesek bevenni a kanyarokat, minden adódó résen azonnal átfűzik autójukat a forgalomban, és hezitálás nélkül, jól reagálnak a váratlan helyzetekre. Ha megkérdeznénk egy nőt, akkor ő nagy valószínűséggel egyszerűen azt válaszolná, hogy az vezet jól, aki megfontoltan, biztonságosan hajt.

A statisztikák a nőknek adnak igazat

Ezt a hozzáállást részben a baleseti statisztikák is alátámasztják. Magyarországon a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezők 40 százaléka nő, viszont 2014-ben

a közlekedési baleseteknek csak a 22 százalékát okozták a gyengébbik nem tagjai.

Ez viszont nem jelenti automatikusan azt, hogy közel kétszer biztonságosabban vezetnének, mert az utakon valószínűleg kisebb arányban vesznek részt a forgalomban, kevesebb összkilométert tesznek meg, mint amit a jogosítványaik arányából gondolnánk.

Magyarországon 5-ből 2 jogosítvány nőé, de 5-ből csak 1 balesetet okoznak nők Forrás: AFP / Image Source /Zero Creatives

Inkább a nőkre jellemző, hogy defenzív stílusban, a megengedettnél kisebb sebességgel vezetve ugyan kevés balesetet okoznak, viszont ezzel akadályozzák a forgalmat, és feldühítik a többi közlekedőt. Nehéz eldönteni tehát, hogy ki a jó vezető, önmagában az, hogy valaki kevés balesetet okoz, nem elég.

A különbségek már gyerekkorban kialakulnak

A kisfiúk a matchboxokkal, távirányítós autóikkal, esetleg pedálos autóikkal hamar megismerik egy jármű irányítását, és a térbeli mozgásának törvényszerűségeit. Általában kerékpározni is hamarabb tanulnak meg a fiúk, a bringán pedig a saját bőrükön tapasztalják meg a tapadási viszonyokat és az alapvető fékezési szabályokat.

Egy vezetéstechnikai tanpályán biztonságos körülmények között lehet kitapasztalni, hogy mi történik, ha átlépi az autó a tapadáshatárt Fotó: Polyák Attila - Origo

A zsámbéki drivingcamp tanpálya tárgyalójában találkoztunk Csörgő László vezető trénerrel és Rábl Viktóriával, Magyarország egyetlen női vezetéstechnikai oktatójával, hogy a nemek közötti különbségekről beszéljünk. Viki az „Autósiskola nőknek” gépjárművezető szakoktatója is egyben, így nála kevesen alkalmasabbak arra, hogy a nemek vezetési szokásai közötti különbségekre rávilágítson. Lássuk először a kezdő lépéseket, mi történik az autósiskolában.

A nők agya másképp működik

Viktória tapasztalata szerint a nemek különböző gondolkodásmóddal is rendelkeznek, de a női és a férfi tanulóvezetők között a legnagyobb különbség a hozzáállásban keresendő.

A nőknél a családcentrikusság az autóvezetésben is meghatározó,

ami abban is jelentkezik, hogy a minimálisan szükséges 30 óra helyett átlagosan inkább 40 órát szoktak venni, mert az a céljuk, hogy a jogosítvánnyal a zsebben már teljes biztonsággal tudjanak közlekedni, akár úgy is, hogy a gyerekük mellettük utazik a gyerekülésben.

Viktória szerint a női tanulóvezetők kifejezetten keresik a női oktatókat, mert jobban megértik magukat velük Fotó: Polyák Attila - Origo

Viktória szerint viszont a férfiak inkább csak a minimum óraszámot teljesítik az autósiskolákban, mert az a céljuk, hogy már jogosítvánnyal a zsebben, önállóan szerezzék meg a kellő rutint.

Az első gyakorlati órára abban a tudatban jönnek el, hogy már tudnak vezetni,

persze ettől még simán lefulladnak az első kereszteződésben ugyanúgy, mint a nők." A férfiakat jobban hajtja az autó és a saját képességeinek kipróbálása, a határok feszegetése, mint a biztonságérzet megszerzése, bár természetesen vannak, akik az utóbbira is törekednek.

Smink & Drive

Magyarországon dolgozták ki azt a módszert, amelynek segítségével a női tanulóvezetőket állítólag gyorsabban és hatékonyabban lehet megtanítani vezetni. A Smink & Drive-ot alkalmazó autósiskolák saját KRESZ-tankönyveket használnak, oktatóik speciális képzésen vesznek részt, és a gyakorlati oktatás is kissé másképp történik, mint egy átlagos iskolában. A jobb oldalt például zöld, a balt piros színnel jelölik az autóban, és a kommunikáció során is a színekkel helyettesítik az irányokat. A parkolást úgy is gyakorolniuk kell a női tanulóvezetőknek, hogy kiszállva, kintről kormányozzák be az autót a bóják közé.

Mint megtudjuk, a nők, ha tehetik, női oktatót kérnek maguk mellé az autóvezetői tanfolyamon és a vezetéstechnikai képzésen is, mert úgy érzik,

egy azonos nemű jobban megérti őket,

és jobban el tudja magyarázni nekik, hogy mit kéne tenniük az adott szituációban. „Gyakran az is előfordul, hogy az első vezetés előtti este felhívnak, hogy ugye nem fogjuk összetörni az autót?”- meséli Viktória.

A legtöbb feladatnál kanyarban sem kell változtatni a helyes kormányfogáson, ami 3 és 9 óránál történő fogást jelent. Petra amúgy a hétköznapokon egy 2001-es, ABS és szervokormány nélküli Toyota Yarist hajt Fotó: Polyák Attila - Origo

Csörgő Lászlónak az a tapasztalata a női vezetőkkel, hogy

szorongva ülnek a volán mögé,

vezetés közben pedig gyakrabban elkalandozik a figyelmük, túl empatikusak a többi közlekedővel szemben, és érzékenyebben reagálnak, ha keményen szól rájuk az oktató.

Eddig még csak nők voltak azok, akik kiszálltak az autóból a tanpályán, és odasétáltak hozzám a konténerbe,

hogy elmondják: ők ezt most befejezték, nem csinálják tovább." Véleménye szerint a férfiaknak vezetés közben előny, hogy átfogó szemléletűek, egységben látják a dolgokat, és könnyebben tudnak egyszerre több dologra koncentrálni.

A nők nagy hendikepje

László oktatói tapasztalata is alátámasztja azt a széles körben elterjed nézetet, hogy

a nőknek rosszabb a térlátásuk, mint a férfiaknak.

Ez abban jelentkezik, hogy fejben nehezebben tudják elhelyezni a térben az autót, ami manőverezésnél komoly hátrány számukra.

Mivel jobban is izgulnak, általában az is hölgyekkel fordul elő, hogy egy rosszul sikerült parkolási próbálkozást inkább feladnak, és továbbhajtanak, ha mögöttük már sor alakult ki. Tipikus női balesetből egyébként kétféle van: a parkolási balesetek, és amikor a pánikot mellőzve, viszonylag nagy sebességgel, hezitálás és fékezés nélkül kellene kikerülni egy akadályt.

Szlalomozással nemcsak a gyors irányváltást lehet megtanulni, de az autó fizikai dimenzióit is. Itt csak a bója bánja a hibát Fotó: Polyák Attila - Origo

Viktória is elismerte, hogy a nőknek rosszabb a térlátásuk: „meg kell nekik mondani, hogy milyen szituációban merre nézzenek, hogy figyeljék a holttereket, a tükröket, viszont jó hír, hogy

ez kellő szorgalommal simán megtanulható,

és utána már nem jelent gondot” - vélte.

A fiúk eleve előnyből indulnak az autósiskola gyakorlati képzésén, mert jobb a perspektivikus látásuk, azoknak meg pláne, akik sokat játszanak erő-visszacsatolásos kormánnyal autós játékokat konzolon, számítógépen. „Azonnal megmondom egy diákomról, hogy szokott otthon autós szimulátorokkal játszani. Nekik jobb a térlátásuk, nekik nem kell megtanítani, hogy merre nézzenek, mert már ösztönösen tudják.”

Kint a tanpályán

A jogsiszerzés tapasztalatai után megnéztük, hogy a gyakorlatban hogyan boldogul két, vezetésben viszonylag kis rutinnal rendelkező nő a drivingcamp vezetéstechnikai tanpályáján. Még úgy is tanulságos volt elvégeztetni velük a feladatokat, hogy Viktória szerint a vezetéstechnikai pályán nem igazán jönnek ki annyira a különbségek a nemek között, mert „vészhelyzetben mindenki kezdő".

A nők jobban teszik, ha vezetéshez inkább lapos talpú cipőt választanak Fotó: Polyák Attila - Origo

Petra csak fél éve vezet mindennapos gyakorisággal, mert azóta van autója, de a jogosítványt már 10 éve megszerezte. Még sosem járt vezetéstechnikai képzésen, talán ezért is jött magas sarkúban az oktatásra, amiért meg is kapta a magáét Vikitől. „Ha van rá mód, magas sarkúban nem vezetünk” – jött a tanács a tanártól, de nem volt mit tenni, mert nem volt lapos váltócipő nála.

Az oktatás azzal kezdődött, hogy Viki megmutatta a helyes üléspozíciót a hölgyeknek. Tapasztalata szerint

a férfiak és a nők általában másképp ülnek rosszul egy autóban,

előbbiek szeretnek túl távol ülni a kormánytól, és a háttámlát is előszeretettel állítják fekvő pozícióba.

Petra itt már helyesen ül az autóban, mert a csuklóját úgy tudja megtámasztani a kormány felső részén, hogy közben a lapockája nem válik el az ülés háttámlájától. A kormánymagasság beállításakor csak arra kell ügyelni, hogy amikor a gázról a fékre tesszük át a lábunkat, akkor az ne érjen a kormányhoz Fotó: Polyák Attila - Origo

Talán a túlzott óvatosság teszi, hogy a nők viszont inkább az ideálisnál közelebb szeretnek ülni a kormányhoz, ami viszont nehezíti a kormányzást, és balesetnél is kockázatot rejt magában.

Először vészfékeztek életükben

Érdekes, hogy a két lánynak a legkönnyebbnek tűnő feladattal, a 20, illetve 40 km/h-ról végrehajtott, egyenes vonalú vészfékezéssel gyűlt meg a legjobban a baja. Ennél a feladatnál hangzott el egyikük szájából az a nehezen értelmezhető mondat is, hogy

20 km/h-ról nem is lehet vészfékezni!

Viktória tudta előre, hogy itt kijönnek majd a problémák, állítása szerint ebben a feladatban derül ki a legtöbb egy adott sofőr vezetési tudásáról, illetve autó- és önismeretéről.

Nedves pályán még nehezebb a vészfékezéses kikerülés. Alapszabály, hogy egyenes vonalban fékezünk, és utána, a féket felengedve lehet kormányozni. Persze ABS-szel mehet a kettő együtt is Fotó: Polyák Attila - Origo

Alapvető probléma volt, hogy a női tanulóink csak nehezen hitték el, hogy

tényleg teljes erőből kell beletaposni a fékpedálba,

rúgó mozdulattal, vagyis nem elég, ha korábban ráhelyezik alábukat, és a kellő pillanatban erősen lenyomják. Viktória erre azt mondta, hogy ha nem sajog a láb utána, akkor nem is jó a végrehajtás.

Az ABS nélküli Yaris könyörtelenül elárulta, hogy Petra sokáig nem csinálta jól a feladatot: csak az utolsó próbálkozásnál csikorgott mind a négy kerék, vagyis csak ekkor érzett rá, hogy mit is várt tőle az oktató. Amikor egy bója előtt minél kisebb távolságra kellett volna megállniuk, akkor több méterrel hamarabb álltak meg, ami Viktória szerint azt bizonyítja, hogy nem bíznak eléggé az autójukban, vagy nem ismerik eléggé.

Túl- és alulkormányzottság saját autóval

A rántópad a legizgalmasabb feladat, amit egy tanuló kaphat a drivingcampben: egyenes vonalban kell ráhajtani a műgyantával borított, vizes, csúszós felületre, de mielőtt ezt elérné az autó, egy hidraulikus szerkezet megrántja a hátsó tengelyt valamelyik irányba.

Sosem árulják el előre, hogy merre fognak rántani,

hogy a vezető ne tudjon felkészülni arra, merre kell majd ellenkormányoznia. Persze előbb az ellenkormányzás fogalmát is meg kellett ismertetni a lányokkal. Úgy magyarázta el nekik Viki, hogy mindig abba az irányba kell tekerniük - villámgyorsan - a kormányt, amelyik irányba a kocsi hátulja kitört.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az első próbálkozásoknál megforgás lett a vége, mert a rossz irányba, vagy lassan tekerték a kormányt, de ez nem is csoda, mert

még soha nem találkoztak túlkormányzottsággal éles helyzetben.

Azért a végére lassan belejöttek, és sikeresen megfogták az autót. „Eleinte az volt a gond, hogy ők maguk sem hitték el, hogy képesek stabilizálni a járművet, de ahogy hozzászoktak a kihíváshoz, a végére már összejött a megfelelő ellenkormányzás” - vélekedett Viktória a látottakról.

A fellocsolt műgyantás körpályán és a lejtős kanyarban nem a túlkormányzottsággal, hanem annak az ellenkezőjével, az alulkormányzottsággal ismerkedtek meg a lányok, ami szintén ismeretlen fogalom volt számukra annak ellenére, hogy a hétköznapokban mindketten elsőkerék-meghajtású autót vezetnek.

Orrtolás, vagyis alulkormányzottság. Könnyebb kivédeni, mint a túlkormányzottságot, ezért hangolják az autók többségét alulkormányzottra. A B-osztályban ESP is segítette az alulkormányzottság kivédését Fotó: Polyák Attila - Origo

A radírozó gumik révén aztán hamar megtudták, hogy milyen, amikor az első kerekek veszítik el a tapadásukat:

ilyenkor óvatosan vissza kell venni a gázt,

és a kisebb kormányszöget kell alkalmazni, ami előbb-utóbb azt eredményezi, hogy visszanyerik az autó fölött az uralmat, és újra megtapadnak az első kerekek. Itt könnyebben ment az autó megzabolázása nekik, különösen akkor, amikor átültek a Mercedes B-osztály Safety carba, amelyből az elektronikus menetstabilizáló rendszer sem hiányzott.

A vizes műgyanta csak kicsit tapad jobban a jégnél. ABS és ESP nélkül nehezebb uralni a Yarist, de aki így is megtanulja, az utána már mindennel elboldogul Fotó: Polyák Attila - Origo

Egy biztos: egy alapszintű vezetéstechnikai képzést csak ajánlatni lehet, mert egy-két óra alatt többet tudnak meg saját vezetési tudásukról és autójukról, mint a forgalomban évek alatt. Az önbizalom ugyanis nem pótolja a tudást, és ebbe a hibába bizony legtöbbször a férfiak esnek bele.