Az akkumulátorokat is próbára teszi a hideg

akkumlátor
Vágólapra másolva!
Az már gyanús, hogy nem működik a központi zár, de a rémálom akkor jön, amikor elfordítjuk a slusszkulcsot és csak egy erőtlen köhögés jelzi, hogy az akkumulátor feladta.
Vágólapra másolva!
A legtöbb mai autónak nem tesz jót, ha betolással próbáljuk elindítani, mert ekkor könnyen károsodhat például a katalizátor, amelynek a cseréje meglehetősen drága mulatság. Lemerült, vagy gyengélkedő akkumulátor esetében inkább „bikázással” indítsunk, erről bővebben a cikk végén lévő keretesben lehet olvasni Forrás: Origo

A mínuszok beálltával derül ki a legtöbb akkumulátorról, hogy életciklusa vége felé jár, amit viszonylag egyszerűen jelez: egy fagyos reggelen csak bizonytalan krákogás hallatszik a motortér felől, ami a görcsös indítózással egyre erőtlenebb lesz. Ha „mázlink” van, csak egy fogyasztó maradt bekapcsolva, és az szívta le az aksi teljesítményét, viszont, ha már elmúlt 4-5 éves, akkor készüljünk fel arra, hogy újat kell venni. Természetesen azért kell neki adni egy sanszot, kiszerelni és megnézni, hogy a benne lötyögő folyadék eléri-e a minimum jelzést, ha nem, ioncserélt vízzel pótoljuk a hiányt, valamint szép kíméletesen töltsük fel.

Könnyedén kideríthető, hogy az akku a gyenge láncszem

Aki igazán komolyan gondolja, elgurul egy szakműhelybe és ott ellenőrizteti az akkumulátor állapotát, valamint az autó generátorát és indítómotorját, de itt derülhet ki az is, hogy egy zárlatos kábel, vagy rosszul bekötött fogyasztó csapolja titokban az aksit, amely a nagy hidegben jelentősen veszít a kapacitásából, és már nem képes elindítani a motort. A dolgát az sem könnyíti meg, hogy a mínuszokban az olaj is besűrűsödik, így eleve nagyobb energiára van szükség az indításhoz. Átlagos használat mellett átlagosan 5-6 évvel számolhatunk, de itt is jelentős eltérés lehet a felhasználás módja és karbantartás, pontosabban annak hiánya miatt.

Érdemes olyan akkumulátort venni, amelynek van fogantyúja, így sokkal könnyebb ki- és beszerelni, és persze cipelni is. Szintén érdemes olyan akkumulátort választani, amely zárt, és nem kell utántölteni a benne lötyögő folyadékot. A köznyelv ezt a típust gyakran zselésnek hívja, ami nem fedi a valóságot, mert ezekben is folyadék van. Szintén általános tévhit, hogy a gondozásmentes akksikkal nincs teendő, ez csak részben igaz, mert tölteni ezeket is kell Forrás: Origo

Egy taxiként használt autónál könnyen előfordulhat, hogy akár másfél, kétévente is új akkumulátort kell bele venni, míg egy fűtött garázsban tárolt, évi öt-tízezer kilométert futó kocsinál akár 7-8 évig is húzhatja, pláne rendszeresen gondozták (töltötték és pótolták a hiányzó folyadékot). Egyébként nem csak a hideg teszi próbára az akkumulátorokat, hanem a nagy meleg is, a túlhevülés (pláne a mai zsúfolt motorterű, turbós autóknál) jelentősen csökkentheti az élettartamát, akárcsak az, ha rendszeresen lemerül, mert például égve hagynak egy lámpát.

Méricskéljünk, fényképezzünk a vásárlás előtt!

Ha egyértelműen bebizonyosodott, hogy akksinkkal van baj, nincs más hátra, mint beszerezni egy újat, ám ehhez nem árt tudni egy-két dolgot. Ilyen például, hogy pontosan mekkora, mert már néhány centis eltérés miatt sem férhet be a motortérben kialakított helyére, erre különösen a japán autók tulajdonosainak kell figyelniük. Szintén nem árt tudni, hogy melyik oldalon van a pozitív, illetve negatív saru, mert nincs annál bosszantóbb, mint amikor beszerelésnél derül, hogy ki, hogy fordított pólusú akksit vettünk és vihetjük vissza. Ha a méret és a pólusok helye megvan, jön a neheze, a kapacitás. A legegyszerűbb, megnézni a régi paramétereit, és egy kétjegyű számot keresni amperórás végződéssel (pl. 55 Ah ), de az a legbiztosabb, ha az autó gépkönyvéből nézzük ki, mit ajánl a gyártó.

Ha tudjuk, pontosan mekkora a gyárilag ajánlott kapacitás, érdemes azon elgondolkodni, hogy annál egy kicsit nagyobb teljesítményűt (és általában drágábbat) vegyünk, mert a gyártók sokszor ezzel is spórolnak, és a lehető legkisebbet adják az autóhoz. Aki rendszeresen használ az autó áramkörére kötött extra fogyasztókat, annak szinte kötelező nagyobb kapacitású telepet vennie, mert így évekkel tovább bírhatja majd az új darab.

Bár a hidegben gyengélkedő 5-6 éves akkumulátort szinte biztosan cserélni kell, érdemes beméretni a teljesítményét és az autó elektromos rendszerét, beleértve a generátort és az indítómotort is. Könnyen lehet, hogy ez utóbbi kettő hibája miatt nem indul az autó, de az is lehet, hogy egy zárlatos kábel, vagy rosszul bekötött fogyasztó szívja le az energiát Forrás: Origo

A kapacitás - azaz az akkumulátor „áramtároló képessége” - mellett egy másik kulcsfontosságú paraméter az indítóáram, ami azt jelzi, indításkor hány ampert tud magából kicsikarni; például 420 A. Mivel az akksi indításkor kapja a legnagyobb terhelést, érdemes erre a számra is odafigyelni. A helyzeten bonyolít, hogy az indítóáram jelölésére is többféle szabvány létezik, de az az aranyszabály, hogy ha két egyforma méretű és kapacitású akkumulátor közül kell választani, a nagyobb indítóáramút vegyük, különösen, ha dízelautónk van.

Márkásat, vagy ne?

Ezt mindenki döntse el a pénztárcájának függvényében, a profibbak átböngészhetik a német autóklub ADAC akkumulátor tesztjeit, amiből az derül ki, hogy a nagy nevekkel nem lehet mellényúlni, de ehhez nem árt tudni, hogy óriási a keveredés van az akksik piacán. A nagy márkák mára felvásárolták a legtöbb kisebb céget, amelyek sokszor ugyanazt gyártják, csak új név alatt, de arra is van példa, hogy egymástól vásárolnak a cégek, amelyeket aztán saját márkanév alatt adnak tovább. Ennek függvényében tehát nem biztos, hogy a márkanév lesz a döntő, ezért érdemes inkább szaküzletben aksit venni, ahol átlátják a telepek piacán uralkodó káoszt és a pénztárcánknak, igényeinknek és persze az autónknak megfelelő akkumulátorokat ajánlhatnak, ráadásul a legtöbb helyen kedvezményt is kapunk, ha bevisszük a régi darabot.

Tologassuk, vagy bikázzunk?

Bikázásnál ügyelni kell a kábelek csatlakozási sorrendjére: először a segítő autó akkumulátorának pozitív pólusára csíptessük az egyik kábelt, majd a másik végét tegyük a lemerült aksi pozitív sarjújára. Ezután jöhet a másik kábel, a segítő telep negatív felére, majd ezt a kábelt rögzítsük a bajba jutott autó motorterében egy földelt fém részen. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a donor aksit leszívja a bajba jutott társa. Az indíthatóság ideje függ attól, hogy mennyire merült le az aksi, mekkora a donor teljesítménye, és mekkora a kábelek áteresztő képessége. A benzinkúton kapható vékonyka kábelekkel értelemszerűen több idő lesz a töltés, mint a több tízezer forintos profi darabokkal. Ha beindult az autó, a kábelek levétele fordított sorrendben történik, először a negatívot szedjük le, utána jöhet a pozitív.