Illat-kommandót vet be a Ford

Vágólapra másolva!
A Ford öt elképesztően kifinomult szaglással rendelkező mérnököt alkalmaz, hogy kiszűrjék a kellemetlen szagú anyagokat és alkatrészeket egy-egy autó gyártása során.
Vágólapra másolva!

A legtöbb autóvásárló büszkén mutatja ismerőseinek a megvásárolt modell "újautó-illatát", holott csak kevesen tudják, hogy a felhasznált anyagok, illetve a felületkezelésükre használt vegyszerek által kibocsátott szagok megfelelő vizsgálat híján akár kártékonyak is lehetnek. Ezek kiküszöbölésére a legtöbb autógyártó felkészült, a Ford azonban nem csupán a kártékony szaganyagok, hanem valamennyi, akár teljesen semleges, ám kellemetlen szag kiszűrését biztosítja - ez utóbbihoz van szükség a csúcstechnológiai megoldásokon túl a különleges "illat-kommandó" bevetésére. A Ford öt elképesztően kifinomult szaglással rendelkező mérnökéből álló különleges "illat-kommandó" napjait a Ford e célra kialakított laboratóriumában tölti, a pohártartótól kezdve a lábtörlőkön át az ülésszövetekig az autó belterében található legváltozatosabb anyagok által kibocsátott szagminták vizsgálatával.

Hosszú távon a mérnökök egy olyan jellegzetes, kellemes illat kialakítását tervezik, amely kizárólag a Ford autóra jellemző. Ehhez első körben ki kell szűrni kellemetlen szagokat. Jó példa a különleges csoport munkájára, hogy amikor a fejlesztés során a mérnökök furcsa szagot éreztek az új Transit Connect belterében, azonnal riasztották az "illat-kommandót", amelynek tagjai rövid vizsgálódás után azonosította annak forrását: az egyik beszállító által használt tömítőanyagot. A beszállító ezt követően kicserélte a tömítőanyagot egy ugyanolyan kiválóan funkcionáló, ám jóval kevésbé intenzív illatú anyagra.

A műszeres bevizsgálást követően az "illat-tesztre" bocsátott alkatrészminták háromliteres tartályokba kerülnek, amelyeket speciális, szagtalan habszigeteléssel látnak el (a sztenderd gumiszigetelők megzavarnák az érzékelést). A mintákat háromféle külső körülmények között, nedves szobahőmérsékleten, nedves mérsékelt hőmérsékleten, és száraz, magas hőmérsékleten vizsgálják. Egyetlen minta tesztelése akár két órába is kerülhet, a mérnökök ugyanis 15 perces időközökkel vesznek szagmintát, nehogy a tartály kinyitását követően csökkenjen a szag intenzitása, ami befolyásolná a következő tesztelő osztályzatát, emellett így az is elkerülhető, hogy a mérnökök vizuális reakciói befolyásolják egymást.