Könnyen kirúgják, de könnyen vissza is veszik a kölcsönzött dolgozót

Jövő év végéig kell átültetni a magyar jogba a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó európai uniós irányelvet. Szakértők ellenzik a túlzott szigorítást, ugyanis nem vennék el a kedvet a munkahely-teremés ilyen formájától. A közvélekedéssel ellentétben a munkáltatónak hosszabb távon nem olcsóbb a kölcsönzött munkaerő, és a munkavállalók is jól járhatnak.

A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének adatai szerint jelenleg mintegy 80-100 ezren dolgoznak kölcsönzött dolgozóként Magyarországon, ami az összes munkavállaló 2-3 százalékát tesz ki; az uniós átlag 5-6 százalék. Mintegy 90 százalékuk fizikai munkát végez, nagyobb részük feldolgozóipari cégeknél.

A munkaerő-kölcsönzést az Európai Unióban is kettősség jellemzi: egyfelől megvan az igény a rugalmas foglalkoztatási formák iránt a versenyképesség növelése miatt, másrészt a szociális biztonság, mint uniós alapelv is elsődlegességgel bír. E kettő, egymással ellentétes irányú kívánalom összehangolása nem könnyű. A munkaerő-kölcsönzésre az EU irányelvet is alkotott, melyet 2011 végéig kell a magyar jogba átültetni; szakemberek szerint a mostani magyar szabályozás lényegében megfelel ennek.

"Magyarországon olyannyira szigorúak a szabályok, az már közelít a tipikus munkaviszonyhoz" - mondta az [origo]-nak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Szerinte úgy kellene az uniós irányelvet átültetni a magyar jogba, hogy ne vegyék el a munkaadók kedvét a rugalmas foglalkoztatás ezen formájától, hiszen az rendkívül hatékonyan tudja támogatni a munkahely-teremtési törekvéseket.

Csaposs szerint a kölcsönzés semmivel sem bizonytalanabb foglalkoztatási forma, mint a hagyományos munkaszerződésben dolgozók helyzete: a vállalatok a válság során előbb küldték el a kölcsönzötteket, azonban előbb is veszik vissza őket. Ezt támasztják alá a Pannon-Work adatai is: a cégek óvatosabbá váltak az elmúlt másfél évben, ezért megnövekedett munkaerőigényüket nem saját alkalmazottakkal, hanem kölcsönzött munkatársakkal oldják meg.

Az Európai Unióban munkahelyet kifehérítő, munkanélküliséget csökkentő foglalkoztatási formaként tekintenek a munkaerő-kölcsönzésre. Csaposs szerint hazákban még mindig él az a felfogás, hogy az állam gondoskodik mindenkiről, de ő úgy véli, hogy a feleknek nagyobb önállóságot kellene adni a munka világában. Problémának tartja azt, hogy az államigazgatásban tiltják a főtevékenységeknél a kölcsönzést, továbbá azt is, hogy a különböző munkahelyteremtő támogatásokból és pályázatokból a kölcsönző cégek ki vannak zárva.

A munkáltatónak fél évig olcsóbb

Magyarországon körülbelül hat hónapig érhet el árelőnyt a munkáltató, ha kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat (mivel bért igen, de cafeteriát nem kell ugyanolyan mértékben adnia), utána a kölcsönző cég árrése miatt nem olcsóbb a kölcsönzött munkaerő - mondta Homonnay Géza, a Pannon-Work igazgatóságának elnöke az [orgio] kérdésére a cég sajtótájékoztatóján.

Mégis megéri például azért, mert nem kell a munkaerő felvételével foglalkoznia, nem kell HR osztályt működtetnie, a felvételkor a kölcsönző cég még a kötelező orvosi vizsgálatot is elvégzi. Előny a finanszírozásnál, hogy a bérek nem bérköltségként, hanem egyéb költségként jelennek meg a kimutatásokban - ez főként a tőzsdei cégek esetében kaphat nagyobb jelentőséget.

A multik a válság hatására felismerték, hogy ha kölcsönzött munkavállalóikat elbocsátják, nem kell csoportos létszámleépítést bejelenteniük, így ettől a kellemetlen feladattól (és negatív hírtől) is megszabadulnak.

Fehéríti a gazdaságot, referenciagyűjtésnek is jó

Csaposs Noémi szerint nem csak a munkáltató járhat jól. A kölcsönzéssel bevonják a munkaerőpiacra az onnan kiszorult rétegeket (pályakezdőket, kismamákat, alacsonyabb képzettségűeket), így azokat nem a feketepiacon foglalkoztatják. Szabályosan bejelentik őket, adóznak és tb-t fizetnek utánuk, és a fizetésük is biztosan megérkezik minden hónapban a számlájukra (az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján ugyanazt az órabért/havibért kapják, mint a cégek saját munkavállalói).

További előny a dolgozó számára, hogy az önéletrajzába beírhatja referenciaként a munkahelyet, emellett gyakori, hogy a cégek átveszik saját állományba a kölcsönzés keretében már kipróbált dolgozóikat. Vidéken jellemző az is, hogy a kölcsönző cég szállást biztosít, illetve dolgozói járatot a munkahelyekre. A rugalmas formának köszönhetően könnyebb a dolgozónak is a váltás, rövidebb idő alatt több helyen gyűjthet tapasztalatot, referenciát.

Jellemző az is, hogy valamely cégnél a munka megszűnésekor a kölcsönző cég más munkahelyre közvetíti ki, így a későbbi álláskeresést is megkönnyítheti. Csaposs szerint nem kell ezt a formát senkinek az élete végéig űzni, de adott helyzetben jobb, mint kiszorulni a munkaerőpiacról. Az Eurociett tanulmánya szerint a kölcsönző cégek keretén belül megvalósuló munkaviszony létesítések 17 százaléka egyáltalán nem jött volna létre, ha nem létezik a munkaerő-kölcsönzés jogintézménye. Az érintett munkaidőt a vállalkozások olyan megoldássokkal hidalták volna át, melyek nem teremtenek munkahelyeket (például túlóra elrendelés).

Elsöprő a fizikai munkát végzők száma

A munkaerőkölcsönzés tőkeigényes tevékenység - véli Molnár Imre, a Pannon-Work gazdasági igazgatója. Ügyfelük- az egyik legnagyobb Magyarországon működő termelő szervezet - például 120 napos periódusokban fizet, ami komoly finanszírozási kérdést vet fel, hiszen nekik minden hónap 10-ig utalniuk kell a fizetést a dolgozóknak.

Októberben lezárult az egyesülési folyamat, amellyel a Gamax Informatikai és Munkaerő-kölcsönző Kft. HR üzletága megvásárolta a győri székhelyű Pannon-Work Zrt.-t. Az egyesüléssel Magyarország jelenleg legnagyobb kölcsönzött létszámot foglalkoztató tisztán magyar tulajdonú munkaerő-kölcsönző vállalkozása jött létre. A Pannon-Work idén várhatóan 6 milliárd, a Gamax pedig 5 milliárd forint árbevételt realizál, jövőre pedig - az egyesülés után - körülbelül 11 milliárd forintos bevétellel számolnak. Molnár Imre, a cég gazdasági igazgatója szerint az egyesüléssel hatékonyabban fel tudják venni a versenyt a nemzetközi hátterű cégekkel.

Kölcsönzött formában főként betanított munkásokat alkalmaznak a cégek: A Pannon-Worknél a szellemi munkaköröket érintő kölcsönzés mindössze 1-2 százalékot tesz ki. Jellemző a szezonális munka, például most egy szaloncukor gyárnak van szüksége szeptember és december között nagyobb létszámú munkaerőre.

Molnár Imre a 2011-es kilátásokról elmondta: a munkaerő-kölcsönzési megrendelések kétharmadát a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek adják, így sok függ a megrendelés-állomány alakulásától, az exportpiacok konjunktúrájától. A kevésbé "válságérzékeny" szektorokban - amelyek a munkaerő-kölcsönzési megrendelések egyharmadát adják - például a banki, és pénzügyi szolgáltató központokban, call centerekben a krízis ellenére is szinten maradt a foglalkoztatottak, így a kölcsönzött munkaerő létszáma is. A Pannon-Work szerint jövőre húsz százalékkal bővülhet a munkaerő-kölcsönzés most 130 milliárd forintosra tehető piaca.

2011-ben 20 ezerrel szeretné növelni a kölcsönzött munkavállalók számát a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége, céljuk az uniós átlag elérése lenne. Az unióban több a szellemi munkakörben foglalkoztatott kölcsönzöttek száma, ezért a fizikai/szellemi arányokon is változtatnának. Például rengeteg a pályakezdő diplomás ma Magyarországon, akik kölcsönzés keretében tapasztalatot gyűjthetnének a cégeknél.