Georg Spöttle: Gulyásleves és Rubik kocka Ománban

spöttle, 888
Vágólapra másolva!
Ez a nap olyan, hogy elhatároztam nem a közelben dúló háborúról írok, hanem a Közel-Kelet vidám arcáról. Nem a rombolásról, hanem az oktatásról és a barátságról fogok mesélni. Az ománi Sultan Qaboos Egyetem rektora meghívott a kultúrák napjára. Ezt az egyetemen az arab nyelvet tanuló külföldi diákok számára rendezik meg. Minden nemzet bemutathatja saját kultúráját, történelmét és persze ételeit is. A rendezvény mindig a záró vizsgát előzi meg és főleg a főző rész a legizgalmasabb a kollégium konyhájában.
Vágólapra másolva!

Ez most sem volt másképpen a magyar gulyásleves mellett készült kolumbiai mézes süti, iráni almás, fahéjas palacsinta, francia rakott krumpli és orosz pirog. A diákok egy fotófalon mutatták be hazájuk nevezetességeit, így a magyar falról nem hiányozhatott a Rubik kocka, a Balaton látképe, a Busójárás és a húsvéti locsolkodás sem. Az orosz diákok a népmeséiket mutatták be és büszkén meséltek a Transzszibériai vasútvonalról, amely 9288,2 km hosszan fut Moszkva és Vlagyivosztok között és ezzel a világ leghosszabb vasúti összeköttetése.

Két srác olyan izgalmas fotókat mutatott a Kaszpi-tenger mellett fekvő Dagesztánról, hogy már meg is van a következő nyári úti cél.

Az egyetem az Erasmus keretin belül ad ösztöndíjat külföldi hallgatóknak, akik hazájuk egyetemein felvették az arab nyelvet. Vannak, akik már harmadik alkalommal térnek vissza és a mesterképzésnél tartanak. Az oktatás mellett életre szóló barátságok is köttetnek. Az egyetem oktatói eredetileg készültek egy tradicionális ománi tánccal, de a háború miatt ezt most elhalasztották.

A szemeszter nagyon sokat adott a diákoknak. Nem csak a nyelv ismeretére fektettek komoly hangsúlyt, hanem az arab és az iszlám kultúra megismerésére is.

A tanárok szerint ezek ismerete nélkül nem lehet igazán jól megtanulni arabul. Ebben van igazság, hiszen a vallás és a kultúra elválaszthatatlanok a tradicionális arab országokban, mint az Ománi Szultanátus vagy Szaúdi Arábia és ez kihat a nyelvre is. Ha az emberek megállapodnak valamiben, például, hogy másnap találkoznak egy baráti kávézásra, akkor mindig hozzáteszik „insha Allah", azaz, ha Allah is úgy akarja.

A két magyar diáklány Dóri és Zsuzsi arabul meséltek Magyarországról az érdeklődő vendégeknek és az egyetem tanárainak. Még kis vetélkedőt is tartottak a közeli általános iskola alsósainak. Az ajándékok magyar Sportszelet és Boci csoki voltak nem is csoda, hogy a gyerkőcök megrohamozták a magyar standot.

A politikát nem lehetett megkerülni. A felnőtt érdeklődők párhuzamot vontak az arab országok gyarmatosítása, a nagyhatalmak által vonalzóval meghúzott határok és Trianon között. Az 1956-os forradalmat is néhányan az arab forradalmakhoz hasonlították, amikor a Közel-Kelet több országa lerázta a gyarmatosító nyugati hatalmakat. A lányok lelkesen meséltek az arab világban ismeretlen szokásokról is, mint a Busójárás, amivel a sokácok a telet űzik el. Al Madzsar (Magyarország) úgy lett bemutatva amilyen valójában is, hogy sok remek embert és tudóst adott a világnak, gyönyörű tájai, érdekes népszokásai és csodás ételei vannak.