Bohár Dániel: Gigatüntetés helyett minitünci

Hetekig készült a független-objektív sajtó és a baloldal, hogy majd a szeptember 15-i tüntetésen megbuktatják az Orbánt. Spoiler! Ismét nem jött össze.

A magyar emberek egész egyszerűen nem kérnek a baloldalból. Nem kérnek belőlük a választáson, nem kérnek belőlük az utcán sem. Megszámolni is nehéz lenne, hogy mennyi ügyben és hány alkalommal szervezett már tüntetést a baloldal az elmúlt időszakban, azonban valamiért ezek sosem voltak igazán sikeresek.

Alig néhány százan mennek ki a megmozdulásaikra minden alkalommal, akik többségét már névről ismerni, a másik fele meg balos politikus, illetve újságírónak nevezett aktivista.

Mi lehet az oka a folyamatos kudarcoknak?

A helyzet egyszerűbb, mint gondolnánk. A magyarok (tudom, ez már Európában kuriózumnak számít, de) képesek használni az eszüket, és bizony rájöttek arra, hogy mi áll az egész vergődés hátterében. Mi értelme úgy tüntetéseket szervezni, hogy azoknak politikai, illetve érdemi haszna nincs? Sőt, inkább kellemetlenül csapódik le az embereknél.

Azért szerveznek időről időre tünciket a baloldali pártok, mert ez az elvárás, ez a megrendelés. A külföldi finanszírozóik komoly pénzeket fizetnek nekik azért, hogy destabilizálják a hazánkat. Ők a bomlasztásban, a káoszban, a zavarosban érdekeltek. Hiába nincs értelme, azért mégis mindig próbálkoznak, és mint jó diák, aki megírta a leckét, meg tudják mutatni, hogy ők bizony megint az utcán voltak. Elvégezték a házi feladatot.

Volt értelme ennek a pénteki tüntetésnek? Egyáltalán nem. Sikeres volt? Nagyon nem. Újra fognak próbálkozni? Igen.

Ez a feladat, ezért kapják a pénzt.

Senki ne gondolja, hogy az amerikai demokraták idegen országok politikai szervezeteinek azért adnak milliárdokat, mert szimpatikusak lennének. A globalisták befektetnek, a hazai baloldal egyelőre ráfizetős, de egy befektető nem siet, ráér.

Na, emiatt kell nagyon észnél lenni, hogy kikre is bízzuk Magyarországot.