Tényleg a woke ideológia fogja megvédeni a gyerekeinket?

SEATTLE, WA - JUNE 08: Demonstrators raise their fists as a fire burns in the street after clashes with law enforcement near the Seattle Police Departments East Precinct shortly after midnight on June 8, 2020 in Seattle, Washington. Earlier in the evening, a suspect drove into the crowd of protesters and shot one person, which happened after a day of peaceful protests across the city. Later, police and protestors clashed violently during ongoing Black Lives Matter demonstrations following the death of George Floyd. David Ryder/Getty Images/AFP

A baloldaliak szerint igen.

Nem olyan régen belefutottam egy egészen tűrhető Netflix-es dokumentumfilm sorozatba, ami az 1999-es Woodstock zenei fesztiválról szólt. Egész érdekesen tárta föl a botrányos buli részleteit, mígnem a széria utolsó két percében hideg zuhany ért: a nyilatkozókkal megállapíttatták, hogy a woke ideológia egy olyan csodálatos találmány, amit ha előbb találnak fel, akkor a '99-es Woodstock-ot meg sem rendezik. Sőt, egészen addig elmertek menni a liberális véleményvezérek, hogy azt sugallták: a woke azért van, hogy a gyermekeinket megvédje.

Hogy a ménkűbe sikerült összehozni egy minden tekintetben elfuserált fesztivált a gyermekvédelemmel és a #MeToo-val? A két témának látszólag köze sincs egymáshoz – nem beszélve arról, hogy a Woodstock egy rendkívül szélsőséges példa egy ideológia igazolására.

De, hát ugye:

a jó baloldali mindenbe bele tudja magyarázni az eszméjét!

Nézetem szerint az, hogy valaki milyen kontextusban próbál leerőszakolni a másik torkán egy elképzelést egyáltalán nem mellékes, az meg aztán pláne nem, hogy az erkölcsi mérleg nyelvét, melyik irányba billenti el – például a Woodstock esetében – a szervezők és a szülők felelősségét kezdik el hangsúlyozni, vagy azt mondja, hogy majd az ideológia, a #MeToo elvégzi a piszkos munkát.

Az elmúlt év tapasztalatai alapján lássuk be, hogy a valóságban a woke nem csinál mást, csak rombol.

A woke-ideológia és minden, ami beletartozik – a #MeToo-tól kezdve, a Black Lives Matter-en át, a feminizmus és a cancel culture-ig – a baloldal extrém „társadalom- és gyermekvédelmi” programja, amely kiforgatja, átformálja a megszokott normákat és csúfot űz a hagyományokból. Mindent, amiben eddig hittünk és gondolkodtunk, kezdve a szülői felelősségtől, kidobták a kukába és azt mondták: a társadalmi problémákat majd a mozgalmak megoldják.

A #MeToo hol és mikor fogja megvédeni a gyermekeinket? Fizikai korlátot aligha emel, az a férfi (vagy nő), aki erőszakoskodni akar, az erőszakoskodni is fog. Nem riasztja el az agresszort, ha az áldozat elkiáltja magát, hogy „MeToo".

A BLM, a feminizmus, a cancel culture, az LMBTQ-mozgalmak hol és mikor fogják megvédeni a gyermekeinket? Az, hogy eltávolítunk néhány kényesnek ítélt műalkotást, nem eszünk Uncle Ben's-t, betiltjuk a Mi Atyánk kifejezést az imákban, mert kirekesztőnek tituláljuk és nagy pocakkal, állapotosként ábrázoljuk Supermant nem teszi befogadóbbá a társadalmat.

A woke-ideológia nem fogja megváltoztatni a világot. Hiába erőszakoskodnak, hiába rombolják le és másítják meg a kultúrát, a rasszizmus nem fog eltűnni. Egyedül talán a szülők képesek változást előidézni. Ugyanis az ő feladatuk, az ő felelősségük, hogy milyen embert nevelnek a gyerekükből. Klisésen hangzik, de örök igazság, hogy a gyerek azt viszi tovább felnőtt életében, amit otthon látott.

A szülőkön áll, vagy bukik, hogy milyen lesz a jövő társadalma. Ez a szánalmasan béna woke-törekvés előbb-utóbb kontraproduktív lesz és az emberiség kénytelen lesz visszatérni az origóhoz, miszerint:

a szülő és a család az alapja mindennek.